FAZ: a kelet-európaiak igazat mondanak
Karl-Peter Schwarz Rossz jelzések című írásában emlékeztetett arra, hogy a kelet-közép-európai uniós országok elutasítják a menekültek tagállamok közötti kötelező elosztását szolgáló kvótarendszert. A cikkíró úgy vélekedett, hogy a kelet-európaiak "igazat mondanak" a menekültvitában, miközben általánosító módon elítélik őket.
A szerző szerint a "politikailag mélyen megosztott kelet-közép-, és délkelet-európai társadalmakat" egységbe kovácsolta a tömeges bevándorlás, és mindenekelőtt a kötelező EU-s menekültkvóta bevezetésének elutasítása.
Schwarz hozzátette, hogy "néplélektani találgatások", illetve a rasszistának, populistának, önzőnek, Európa-ellenesnek és a szolidaritás megtagadóinak bélyegzés helyett inkább meg kell hallgatni, hogy mit akarnak mondani, és a visegrádi országok legutóbbi csúcstalálkozóján több olyan érv hangzott el, amelyekről megállapítható, hogy "van bennük valami", ha az ember nem érzelmi alapon viszonyul hozzájuk.
A legfontosabb érv, hogy a kvótarendszer nem oldja meg a problémákat, amíg a schengeni külső határokat nem zárják le megfelelően az illegális bevándorlás elől, illetve amíg a menedékkérők befogadását a dublini szabályok alapján kell elvégezni - írta a FAZ szerzője.
A kvótarendszer elfogadása egy biankó csekk aláírásával lenne egyenlő, ha a bevándorlók továbbra is áramlanak a határokon keresztül, ez pedig felelőtlenség volna, mert a rendelkezésre álló erőforrások korlátozottak - írta Karl-Peter Schwarz. Hozzátette: a kvótát elutasító térségbeli államok azt sem gondolják, hogy a migránsokat ide-oda lehet rakosgatni a nagy EU-s tervnek megfelelően, mintha "krumpliszsákok" lennének, hiszen nemcsak politikai menekültekről van szó, hanem olyan emberekről is, akik a jobb élet reményében próbálnak bejutni valamely gazdag uniós államba. Õk ugyan "racionálisan" viselkednek, de ettől még nem kell "ajtót-ablakot kitárni" előttük - írta a FAZ szerzője.
Hangsúlyozta, hogy a "kvótavita" eltereli a figyelmet a válság okairól, és a kvóták bevezetése csak még több ügyfelet jelentene az embercsempészeknek.
A cikk Kelet-Európának igaza van címmel jelent meg a FAZ online kiadásában.
Horst Seehofer bírálta Angela Merkelt és meghívta Orbán Viktort
Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke élesen bírálta Angela Merkel kancellárt a Magyarországról elindult menedékkérők beengedése miatt a Der Spiegel című német hírmagazinban megjelent nyilatkozatában. A politikus egyben közölte, hogy meghívta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a bajor tartományi törvényhozás (Landtag) CSU-frakciójának következő tanácskozására.
Horst Seehofer a hetilap szombati, digitális formátumban már péntek este megjelent számában hangsúlyozta, hogy a Magyarországról indult menedékkérők beengedése Németországba az uniós szabályok hatályon kívül helyezésével "hiba volt, amely még sokáig foglalkoztat majd bennünket".
"Hamarosan olyan szükséghelyzetbe kerülünk, amelyet már nem lehet uralni" - mondta a bajor miniszterelnök. "Nem látom, hogy miként lehetne a dugót visszanyomni a palackba" - tette hozzá a hírmagazinnak a menekültválságról szóló összeállításban, amelyben több politikus megszólaltattak.
Horst Seehofer elmondta: azért hívta meg Orbán Viktort, hogy együtt keressenek megoldást.
A CSU-frakció következő tanácskozását szeptember 22-től 24-éig tartják a párthoz közel álló Hanss Seidel Alapítvány Bad Staffelsteinban működő oktatási központjában, a Banz-i kolostorban (Kloster Banz).
Christiane Wirtz, a szövetségi kormány helyettes szóvivője pénteki tájékoztatóján a magyar miniszterelnök bajorországi meghívására vonatkozó újságírói kérdésre azt mondta, a kormány minden kezdeményezést üdvözöl, amely hozzájárul ahhoz, hogy "biztonságba kerüljön a lehető legtöbb ember". A berlini vezetés megítélése szerint minden ilyen célú megbeszélés "hasznos megbeszélés" - tette hozzá. A helyettes kormányszóvivő elmondta: Angela Merkel kancellárnak nem kell Bajorországba utaznia ahhoz, hogy találkozzon Orbán Viktorral, mert a kétoldalú kapcsolatok ápolására rendelkezésre állnak a megfelelő lehetőségek.
Pénteken nemcsak Horst Seehofer bírálta élesen a Magyarországról indult menedékkérők beengedését, hanem a CSU két tekintélyes alakja, Markus Söder bajor pénzügyminiszter és Hans-Peter-Friedrich volt szövetségi belügyminiszter, a CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője is.
Christiane Wirtz helyettes szóvivő a bírálatokkal kapcsolatban rámutatott, hogy a koalíciós pártok vezetőinek vasárnapi tanácskozásán a CSU is támogatásáról biztosította a menekültválság kezelésére kidolgozott intézkedéseket. A Magyarországról elindult menedékkérők befogadásáról szólva megerősítette a kormány számos alkalommal rögzített álláspontját, miszerint Angela Merkel és Werner Faymann osztrák kancellár "humanitárius szükséghelyzet" miatt hozta meg döntését az előző héten szombatra virradóra.
Markus Söder és Hans-Peter Friedrich - pénteki lapinterjúkban - azért is bírálta a döntést, mert szerintük akár az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet emberei is bejuthatnak Németországba a menedékkérők között. Ezzel kapcsolatban a belügyminisztérium szóvivője, Tobias Plate a kormányszóvivői tájékoztatón leszögezte: nincsen konkrét jele annak, hogy az IÁ terroristái felbukkantak volna a menedékkérők között.
"Mindig vannak arra utaló jelek, hogy IÁ-harcosok is lehetnek a menekültek között, de eddig egyetlen alkalommal sem bizonyultak megalapozottnak ezek a jelek" - mondta Tobias Plate. Megjegyezte: szerencsés lenne, ha minden elővigyázatosság mellett elsősorban nem bizalmatlansággal fogadnák a menekülteket Németországban.
Szombattól csütörtökig nagyjából 40 ezer menedékkérő érkezett Németországba vonattal Ausztrián keresztül, a következő hét végén pedig újabb 40 ezer menedékkérő érkezhet az országba a kormány előrejelzése szerint. Elhelyezésük egyre nehezebben megoldható feladat. Ezt jelzi a Der Spiegel értesülése, amely szerint a tartományi belügyminiszterek és a szövetségi belügyminiszter csütörtöki telefonkonferenciáján a 16 tartomány közül 7 jelezte, hogy aznap már nem tudnak több embert befogadni.
