Évekig készülhettek az oroszok a Krím elfoglalására
BUDAPEST. Hosszas előkészület előzte meg az orosz katonai akciót a Krím-félszigeten – hívta fel a figyelmet Gereben Ágnes történész az M1 Ma reggel című műsorában.
Most már tudható, amit idáig csak sejteni lehetett, hogy nem rangjelzés nélküli orosz katonák, hanem az orosz hadsereg különleges alakulata foglalta el a stratégiailag kulcsfontosságú pontokat. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyon hosszú előkészület előzte meg az akciót a Krím-félszigeten – jelentette ki a történész. Gereben Ágnes felidézte: a történtek hasonlítanak a 2008-as lerohanáshoz Grúziában, azt a műveletet is 4 év gyakorlatozás után hajtották végre. Itt is nagyon hosszú előkészületekről lehetett szó, ezt az akció feltehetőleg évek óta tervezték, és készül a folytatás is – tette hozzá.
A Kremlben valószínűleg „a hasukat fogják” a döntéshozók azon, hogy a nyugat tehetetlenkedik és szankciók sorozatát építi fel, amelynek végrehajtását Kína és Nagy-Britannia megtagadta, illetve nem fogja végrehajtani Németország sem, amely nagyon szoros gazdasági kapcsolatban áll Oroszországgal – folytatta a történész, hozzátéve: a Magyarországot is érintő Déli Áramlat építése ugyanakkor lelassulhat, hiszen Brüsszel nyilvánvalóan nem fogja kiadni az szükséges engedélyeket. A nyugat végeredményben rosszul, lassan reagál, és ez nem jó a világnak, Ukrajnának, Lengyelországnak, Magyarországnak, Romániának, Moldáviának – összegzett.
A G7-ek vezetőinek hétfői döntésével kapcsolatban, miszerint az energetika, a bankvilág és a katonai kiadások területén szigetelnék el Oroszországot, Gereben Ágnes kijelentette: ez már komolyabb veszélyt jelenthet az orosz gazdaság számára. Nagy kérdés azonban, hogy a Kremlben mit tartanak fontosabbnak: a gazdasági vagy a birodalmi szempontokat.
A Kremlben valószínűleg „a hasukat fogják” a döntéshozók azon, hogy a nyugat tehetetlenkedik és szankciók sorozatát építi fel, amelynek végrehajtását Kína és Nagy-Britannia megtagadta, illetve nem fogja végrehajtani Németország sem, amely nagyon szoros gazdasági kapcsolatban áll Oroszországgal – folytatta a történész, hozzátéve: a Magyarországot is érintő Déli Áramlat építése ugyanakkor lelassulhat, hiszen Brüsszel nyilvánvalóan nem fogja kiadni az szükséges engedélyeket. A nyugat végeredményben rosszul, lassan reagál, és ez nem jó a világnak, Ukrajnának, Lengyelországnak, Magyarországnak, Romániának, Moldáviának – összegzett.
A G7-ek vezetőinek hétfői döntésével kapcsolatban, miszerint az energetika, a bankvilág és a katonai kiadások területén szigetelnék el Oroszországot, Gereben Ágnes kijelentette: ez már komolyabb veszélyt jelenthet az orosz gazdaság számára. Nagy kérdés azonban, hogy a Kremlben mit tartanak fontosabbnak: a gazdasági vagy a birodalmi szempontokat.
Forrás
hirado.hu, M1
