Évekig félelemben élhet Európa?

Líbia sok szempontból kulcsfontosságú ország. A brit Daily Telegraph már 2015-ben megírta, hogy az Iszlám Állam migránsok közé vegyülve árasztja el Európát terroristákkal. Az írás szerint a kiindulópont Líbia, az az ország, ahol napjainkban is meglehetősen kaotikus a helyzet.
Szétszóródhatnak a terrorista szervezet katonái
Az Iszlám Állam főként az ország északi, tengerparti területein van jelen – jelentette ki Csicsmann László Közel-Kelet szakértő a műsorban. Hangsúlyozta: az elmúlt hónapokban a kaotikus állapotok ellenére jelentős katonai sikereket értek el velük szemben. Sajnos azonban nem sikerült a szervezet jelenlétét teljes mértékben megszüntetni. Így megvan annak a veszélye, hogy az északi, legnépesebb területeken szétszóródnak a terrorista szervezet katonái, közel sincs vége ennek a harcnak – tette hozzá a Corvinus Egyetem tanára.
Kimeríthetetlen utánpótlás
Horváth József, a polgári elhárítás, valamint a katonai titkosszolgálat volt főigazgató-helyettese úgy látja: Szíriában az Iszlám Államnak több bázisvárosát is komoly ostrom alatt tartják, és ez elmondható Irakról is. Ennek köszönhetően sok líbiai zsoldos visszatért, és a helyi milíciák egy része is esküt tett a terrorista szervezetnek. Fontos tudni emellett, hogy az afrikai térségből szinte kimeríthetetlen utánpótlása lesz az Iszlám Államnak – jegyezte meg.
A líbiai kormány a napokban olyan kijelentést tett, mely szerint egyrészt nem fogad vissza menekülteket az unióból, másrészt semmiféle katonai segítségre nem tart igényt, így például, hogy szárazföldi csapatok lépjenek az ország területére, és segítsék őket az IÁ elleni harcban. Nem akarják, hogy bombázással támogassák küzdelmüket, legfeljebb logisztikai és technikai katonai segítséget fogadnak el – tette hozzá a Horváth József.
Pénz kell
Csicsmann László szerint politikailag nagyon nehéz helyzetbe került a január óta működő egységkormány. Annak ellenére, hogy az Európai Unió közreműködése nélkül létre sem jöhetett volna, az egységkormány el akarja kerülni, hogy a legitimitását külföldi csapatokkal biztosítsa. Az ország keleti részén ugyanakkor egy olyan rivális kormány működik, mely nem fogadja el az egységkormányt. Ezért egy külföldi csapatok jelenlétével biztosított béke sokak számára elmérgesítené a helyzetet.
Tudomásul kell venni, a líbiai egységkormány sem szeretné, a nyugati államok túlzottan belelássanak az éppen zajló folyamatokba – nyomatékosította Horváth József -, éppen ki kivel van, kivel köt szövetséget, ki milyen drasztikus eszközökhöz nyúl a másik legyőzésére. A segítséget, a pénzt elfogadják, de nem szeretnék, hogy a lapjaikba belelássanak.
Terrorista kapcsolatok?
Arra a kérdésre, mely szerint lehetséges-e, hogy a jelenlegi egységkormánynak van valamilyen kapcsolata az Iszlám Állammal, Csicsmann László azt mondta: ez ugyan nem zárható ki, de nem valószínű, hogy tárgyalásokat folytatnak egymással. A Közel-Kelet szakértő ugyanakkor szkeptikus abban, hogy pár hónapon belül sikerülne kiépíteni egy stabil országot. Éppen ezért hosszú hónapokig, akár évekig is fennállhat ez a kihívás Európa számára.
Arra a kérdésre, mely szerint meg lehet-e akadályozni, hogy Fekete-Afrikából egyre több Iszlám Állam-harcos érkezzen Líbiába, majd onnan tovább menjenek Európába, Horváth József elmondta: a Schengen 2.0 pont erre próbált javaslatot tenni. Egyrészt a konfliktusokra a helyszínen kell megoldást találni, másrészt a menekülteket szintén ott kellene olyan hotspotokban elhelyezni, ahol lehetőség van a mélységi ellenőrzésére. Amíg Európa nem veszi tudomásul – hangsúlyozta -, hogy a bevándorlók között nem hajt végre egy egységes, átfogó ellenőrzést, addig ez a biztonsági rés folyamatosan tágul. Amíg az EU vezető politikusai nem tisztázzák, a biztonságot mennyire tartják fontosnak a gazdasági és politikai stabilitás szempontjából védendő értéknek, addig ez a probléma nem fog megoldódni.
Sejteket hoznak létre
Csicsmann László úgy vélte, ahogy az Iszlám Állammal szemben Szíriában vagy Líbiában katonai műveleteket hajtottak végre, úgy jelentek meg a merényletek Európában. Jelenleg Szíriában és Irakban komoly műveletek zajlanak városokban, ennek pedig következménye lehet, hogy Irakban egy ún. Iszlám Állam 2.0 is kialakulhat. A helyi lakosság ugyanis kiábrándulhat a nyugati vagy kormányerőkből, és ez a további radikalizmus irányába vezethet.
A felszínen örülhetünk az Iszlám Állam veszteségeinek, ugyanakkor szisztematikusan elhintik a félelem légkörét, és keményen terrorizálják a lakosságot. Az IÁ tudatosan diverzifikálja a tevékenyégét, és olyan sejteket igyekszik a világ számos pontján létrehozni, ahová át tudja menekíteni a harcosait és ideológiáját. Ebből a szempontból Európa a legpuhább célpontnak számít jelenleg – tette egyértelművé Horváth József.