EU-munkavállalás - Jelentős szigorításokat jelentett be a brit kormányfő
LONDON. A külföldi EU-munkavállalóknak járó szociális juttatások szabályozásának komoly szigorítására jelentett be terveket pénteken a brit miniszterelnök.
David Cameron, akinek erről szóló beszédét hetek óta feszült figyelemmel várták Nagy-Britanniában és az Európai Unió más országaiban egyaránt, nem kérdőjelezte meg az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelvét, de egyértelművé tette, hogy ennek érvényesítését London szerint a jövőben az egyes tagállamok egymáshoz mért gazdasági fejlettségi szintjétől kell függővé tenni. Utalást tett arra is, hogy Nagy-Britannia kiléphet az unióból, ha ezt nem sikerül elérnie.
Cameron, aki egy közép-angliai járműgyárban tett látogatása alkalmából fejtette ki a szigorítási terveket, kijelentette: a közép- és kelet-európai EU-tagállamok 2004-es csatlakozása előtti 30 évben nettó egymillió, a 2004-es keleti bővítés utáni első hét évben viszont 1,5 millió volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő bevándorlók száma.
A konzervatív párti brit kormányfő szerint hiba volt annak idején lemondani az EU-törvények által lehetővé tett hét évi átmeneti bevándorlási korlátozásról, mivel az Európai Unióba akkor felvett nyolc keleti tagország jóval szegényebb volt, mint Nagy-Britannia, és csaknem az összes többi régi EU-tagország alkalmazta az átmeneti korlátozásokat. Mindez "egyedülállóan vonzó úticéllá" tette Nagy-Britanniát a nyolc közép- és kelet-európai ország polgárai számára, és csak ezekből az országokból egymillióan érkeztek a tíz évvel ezelőtti bővítés után.
A bevándorlók száma sokkal magasabb annál, amennyivel a brit önkormányzati hatóságok, kórházak, iskolák meg tudnának birkózni, sokkal magasabb az Európai Unió történetében bárhol és bármikor eddig tapasztaltnál, és sokkal magasabb annál is, amit az európai közösség "alapító atyái" valaha is elképzeltek. Egymillió ember vándorolt be 2004 óta egyetlen EU-tagországba, és ez olyan hatalmas méretű migráció, amilyen békeidőben korábban soha nem fordult elő Európában - fejtegette a brit kormányfő.
Cameron kijelentette: mindezek figyelembe vételével London a jövőbeni EU-bővítések során ragaszkodni fog ahhoz, hogy a szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az új tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. A brit miniszterelnök ezzel gyakorlatilag azt jelentette be, hogy a brit kormány a mostani EU-szerződésekben szereplő, legfeljebb hét évi átmeneti időszaknál hosszabb korlátozások lehetővé tételét kívánja.
Cameron alig burkolt utalást tett arra is, hogy ennek hiányában London megvétózhatja a további EU-bővítéseket. Kijelentette: az új tagállamok felvételéhez egyhangú határozat szükséges, és ez "tökéletes helyzetbe" hozza Nagy-Britanniát ahhoz, hogy az átmeneti korlátozások szabályozásának módosítását célzó szándékát a jövőbeni bővítési döntések esetében érvényesíteni tudja.
A brit kormányfő által pénteken ismertetett szigorítási tervek között szerepel az is, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz, például adókedvezményekhez, szociális lakástámogatáshoz és gyermekeik után családi pótlékhoz. Ha a külföldi EU-munkavállalók gyermekei nem élnek folyamatosan Nagy-Britanniában, utánuk a jövőben egyáltalán nem vehető fel családi pótlék. Ha pedig a külföldi EU-álláskeresők érkezésük után hat hónappal sem találnak munkát, távozniuk kell Nagy-Britanniából, csakúgy, mint azoknak, akiket kolduláson érnek. Ez utóbbi tervet indokolva Cameron kijelentette: a letelepülni szándékozó külföldi EU-állampolgárok 40 százaléka úgy érkezik Nagy-Britanniába, hogy nincs állásajánlata; ez a legmagasabb arány az Európai Unióban. A jelenlegi rendszerben e külföldi álláskeresők ráadásul havonta átlagosan 600 font elhelyezkedési támogatásban is részesülnek, ezt azonban a szociális ellátás reformjának keretében a brit kormány teljes egészében megvonja - mondta a brit miniszterelnök.
Bejelentette azt is, hogy az EU-társállamokból érkezők a jövőben nem hozhatnának magukkal automatikusan, minden ellenőrzés nélkül olyan házastársat, aki nem az Európai Unióban született és nem EU-állampolgár. A brit kormányfő ugyanakkor nem jelentett be terveket az EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlásának számszerű korlátozására. Korábbi sajtóértesülések szerint a Downing Streeten ilyen elképzelések is felmerültek, például bevándorlási kvótarendszer bevezetésének formájában.
Pénteki beszédében azonban Cameron kijelentette: a munkaerő szabad áramlásából Nagy-Britannia is hasznot húz, hiszen 1,3 millió brit állampolgár él és dolgozik más EU-országokban, és London sem akarja "szétzúzni" a szabad munkaerőmozgás alapelvét. Ez a szabadságjog mindazonáltal soha nem volt feltételek nélkül gyakorolható az Európai Unióban, és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezt az alapjogot fenntarthatóbb módon kell érvényesíteni - hangsúlyozta.
Amikor beszédének erre a pontjára ért, megszólalt az üzem tűzriasztója, és emiatt rövid időre félbe kellett szakítani a rendezvényt. Cameron megjegyezte: mondandója a jelek szerint "megszólaltatta a vészcsengőt az Európai Bizottságban".
Csaknem kétórás beszéde végén a brit kormányfő egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britannia kiléphet az EU-ból, ha nem sikerül elérnie Brüsszelnél a szabad munkaerőmozgás szabályainak London által követelt reformját. "Ha megfogalmazott aggályaink süket fülekre lelnek, és ha nem tudjuk megfelelőbb alapokra helyezni az EU-hoz fűződő viszonyunkat, arra az esetre semmilyen lehetőséget nem zárok ki" - fogalmazott.
Brüsszel szerint dramatizálás nélkül kell megvitatni Cameron elképzeléseit
Az Európai Bizottság vezető szóvivője szerint higgadtan át kell tekinteni, és dramatizálás nélkül kell megvitatni David Cameron álláspontját a nagy-britanniai munkavállalók szociális juttatásait illetően.
Margarítisz Szkínász, a Jean-Caude Juncker vezette uniós javaslattevő-végrehajtó testület vezető szóvivője nem sokkal Cameron bejelentéseinek elhangzása után Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva arra emlékeztetett: Juncker már korábban leszögezte, hogy a személyek szabad mozgásának elve az uniós szerződésekben leszögezett, alapvető szabadságnak számít. A szociális juttatásokkal kapcsolatos visszaéléseknek azonban - tette hozzá Szkínász - vannak olyan vonatkozásai is, amelyekben az uniónak nincs hatásköre, az egyes tagállamok az uniós jog értelmében is kereshetik az ilyen visszaélések elkerülésének módozatait.
Az Európai Bizottság szóvivője felhívta a figyelmet a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság egyik minapi ítéletére, amelyben az EU-jogot alkalmazó igazságszolgáltatási fórum elvi éllel kimondta: ki lehet zárni más EU-ország polgárait bizonyos szociális juttatásokból. A konkrét ügyben egy román állampolgárságú nőtől tagadtak meg Németországban szociális juttatásokat.
Varsó az EU-n belüli szabad mozgás korlátozásától tart Cameron tervei miatt
Lengyelország nem egyezik bele olyan változtatásokba, amelyek az EU-n belüli szabad mozgást korlátoznák - hangsúlyozta Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök a David Cameronnal folytatott eszmecseréje során. A telefonbeszélgetésre még azt megelőzően került sor, hogy a brit miniszterelnök pénteken bejelentette a külföldi EU-munkavállalóknak járó jóléti ellátások szabályozásának jelentős szigorítását.
A tervezett szigorítások témáját csütörtök este telefonon vitatta meg egymással a két kormányfő. A beszélgetésre a lengyel miniszterelnöki iroda közlése szerint Cameron kezdeményezésére került sor. Kopacz hangsúlyozta, a szabad mozgás elve az egységes uniós piac egyik alappillére, számos előnnyel jár nemcsak az európai lakosság, hanem az uniós gazdaság szempontjából is. Ezért ezt változatlan formájában kell megőrizni. A telefonos beszélgetésben Kopacz azt is kiemelte, hogy a lengyel migráció pozitív hatással van a brit gazdaságra.
David Cameron pénteken jelentette be a szociális juttatások feltételeinek szigorítására irányuló terveket. A lengyel sajtó ezt megelőzően arra mutatott rá, hogy Nagy-Britanniában 2015 májusában tartanak választásokat, és a kampány egyik fő témája a nagy mértékű bevándorlás lesz.
A lengyel sajtóértesülések szerint 2013. június végétől 2014. június végéig a brit társadalombiztosítási rendszerbe a lengyelek léptek be a legtöbben (több mint 80 ezren) a bevándorló csoportok közül. Nagy-Britanniában jelenleg mintegy 650 ezer lengyel él. A lengyel munkavállalók mindössze 3 százaléka munkanélküli, 11 százalékuknak saját cége van. Az utóbbi idők felmérései azt mutatják, hogy az ottani lengyel bevándorlók túlnyomó többsége fiatal és jól képzett - 90 százalékukban 44 év alattiak, 56 százalékuknak egyetemi végzettsége van.
Cameron, aki egy közép-angliai járműgyárban tett látogatása alkalmából fejtette ki a szigorítási terveket, kijelentette: a közép- és kelet-európai EU-tagállamok 2004-es csatlakozása előtti 30 évben nettó egymillió, a 2004-es keleti bővítés utáni első hét évben viszont 1,5 millió volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő bevándorlók száma.
A konzervatív párti brit kormányfő szerint hiba volt annak idején lemondani az EU-törvények által lehetővé tett hét évi átmeneti bevándorlási korlátozásról, mivel az Európai Unióba akkor felvett nyolc keleti tagország jóval szegényebb volt, mint Nagy-Britannia, és csaknem az összes többi régi EU-tagország alkalmazta az átmeneti korlátozásokat. Mindez "egyedülállóan vonzó úticéllá" tette Nagy-Britanniát a nyolc közép- és kelet-európai ország polgárai számára, és csak ezekből az országokból egymillióan érkeztek a tíz évvel ezelőtti bővítés után.
A bevándorlók száma sokkal magasabb annál, amennyivel a brit önkormányzati hatóságok, kórházak, iskolák meg tudnának birkózni, sokkal magasabb az Európai Unió történetében bárhol és bármikor eddig tapasztaltnál, és sokkal magasabb annál is, amit az európai közösség "alapító atyái" valaha is elképzeltek. Egymillió ember vándorolt be 2004 óta egyetlen EU-tagországba, és ez olyan hatalmas méretű migráció, amilyen békeidőben korábban soha nem fordult elő Európában - fejtegette a brit kormányfő.
Cameron kijelentette: mindezek figyelembe vételével London a jövőbeni EU-bővítések során ragaszkodni fog ahhoz, hogy a szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az új tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. A brit miniszterelnök ezzel gyakorlatilag azt jelentette be, hogy a brit kormány a mostani EU-szerződésekben szereplő, legfeljebb hét évi átmeneti időszaknál hosszabb korlátozások lehetővé tételét kívánja.
Cameron alig burkolt utalást tett arra is, hogy ennek hiányában London megvétózhatja a további EU-bővítéseket. Kijelentette: az új tagállamok felvételéhez egyhangú határozat szükséges, és ez "tökéletes helyzetbe" hozza Nagy-Britanniát ahhoz, hogy az átmeneti korlátozások szabályozásának módosítását célzó szándékát a jövőbeni bővítési döntések esetében érvényesíteni tudja.
A brit kormányfő által pénteken ismertetett szigorítási tervek között szerepel az is, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz, például adókedvezményekhez, szociális lakástámogatáshoz és gyermekeik után családi pótlékhoz. Ha a külföldi EU-munkavállalók gyermekei nem élnek folyamatosan Nagy-Britanniában, utánuk a jövőben egyáltalán nem vehető fel családi pótlék. Ha pedig a külföldi EU-álláskeresők érkezésük után hat hónappal sem találnak munkát, távozniuk kell Nagy-Britanniából, csakúgy, mint azoknak, akiket kolduláson érnek. Ez utóbbi tervet indokolva Cameron kijelentette: a letelepülni szándékozó külföldi EU-állampolgárok 40 százaléka úgy érkezik Nagy-Britanniába, hogy nincs állásajánlata; ez a legmagasabb arány az Európai Unióban. A jelenlegi rendszerben e külföldi álláskeresők ráadásul havonta átlagosan 600 font elhelyezkedési támogatásban is részesülnek, ezt azonban a szociális ellátás reformjának keretében a brit kormány teljes egészében megvonja - mondta a brit miniszterelnök.
Bejelentette azt is, hogy az EU-társállamokból érkezők a jövőben nem hozhatnának magukkal automatikusan, minden ellenőrzés nélkül olyan házastársat, aki nem az Európai Unióban született és nem EU-állampolgár. A brit kormányfő ugyanakkor nem jelentett be terveket az EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlásának számszerű korlátozására. Korábbi sajtóértesülések szerint a Downing Streeten ilyen elképzelések is felmerültek, például bevándorlási kvótarendszer bevezetésének formájában.
Pénteki beszédében azonban Cameron kijelentette: a munkaerő szabad áramlásából Nagy-Britannia is hasznot húz, hiszen 1,3 millió brit állampolgár él és dolgozik más EU-országokban, és London sem akarja "szétzúzni" a szabad munkaerőmozgás alapelvét. Ez a szabadságjog mindazonáltal soha nem volt feltételek nélkül gyakorolható az Európai Unióban, és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezt az alapjogot fenntarthatóbb módon kell érvényesíteni - hangsúlyozta.
Amikor beszédének erre a pontjára ért, megszólalt az üzem tűzriasztója, és emiatt rövid időre félbe kellett szakítani a rendezvényt. Cameron megjegyezte: mondandója a jelek szerint "megszólaltatta a vészcsengőt az Európai Bizottságban".
Csaknem kétórás beszéde végén a brit kormányfő egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britannia kiléphet az EU-ból, ha nem sikerül elérnie Brüsszelnél a szabad munkaerőmozgás szabályainak London által követelt reformját. "Ha megfogalmazott aggályaink süket fülekre lelnek, és ha nem tudjuk megfelelőbb alapokra helyezni az EU-hoz fűződő viszonyunkat, arra az esetre semmilyen lehetőséget nem zárok ki" - fogalmazott.
Brüsszel szerint dramatizálás nélkül kell megvitatni Cameron elképzeléseit
Az Európai Bizottság vezető szóvivője szerint higgadtan át kell tekinteni, és dramatizálás nélkül kell megvitatni David Cameron álláspontját a nagy-britanniai munkavállalók szociális juttatásait illetően.
Margarítisz Szkínász, a Jean-Caude Juncker vezette uniós javaslattevő-végrehajtó testület vezető szóvivője nem sokkal Cameron bejelentéseinek elhangzása után Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva arra emlékeztetett: Juncker már korábban leszögezte, hogy a személyek szabad mozgásának elve az uniós szerződésekben leszögezett, alapvető szabadságnak számít. A szociális juttatásokkal kapcsolatos visszaéléseknek azonban - tette hozzá Szkínász - vannak olyan vonatkozásai is, amelyekben az uniónak nincs hatásköre, az egyes tagállamok az uniós jog értelmében is kereshetik az ilyen visszaélések elkerülésének módozatait.
Az Európai Bizottság szóvivője felhívta a figyelmet a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság egyik minapi ítéletére, amelyben az EU-jogot alkalmazó igazságszolgáltatási fórum elvi éllel kimondta: ki lehet zárni más EU-ország polgárait bizonyos szociális juttatásokból. A konkrét ügyben egy román állampolgárságú nőtől tagadtak meg Németországban szociális juttatásokat.
Varsó az EU-n belüli szabad mozgás korlátozásától tart Cameron tervei miatt
Lengyelország nem egyezik bele olyan változtatásokba, amelyek az EU-n belüli szabad mozgást korlátoznák - hangsúlyozta Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök a David Cameronnal folytatott eszmecseréje során. A telefonbeszélgetésre még azt megelőzően került sor, hogy a brit miniszterelnök pénteken bejelentette a külföldi EU-munkavállalóknak járó jóléti ellátások szabályozásának jelentős szigorítását.
A tervezett szigorítások témáját csütörtök este telefonon vitatta meg egymással a két kormányfő. A beszélgetésre a lengyel miniszterelnöki iroda közlése szerint Cameron kezdeményezésére került sor. Kopacz hangsúlyozta, a szabad mozgás elve az egységes uniós piac egyik alappillére, számos előnnyel jár nemcsak az európai lakosság, hanem az uniós gazdaság szempontjából is. Ezért ezt változatlan formájában kell megőrizni. A telefonos beszélgetésben Kopacz azt is kiemelte, hogy a lengyel migráció pozitív hatással van a brit gazdaságra.
David Cameron pénteken jelentette be a szociális juttatások feltételeinek szigorítására irányuló terveket. A lengyel sajtó ezt megelőzően arra mutatott rá, hogy Nagy-Britanniában 2015 májusában tartanak választásokat, és a kampány egyik fő témája a nagy mértékű bevándorlás lesz.
A lengyel sajtóértesülések szerint 2013. június végétől 2014. június végéig a brit társadalombiztosítási rendszerbe a lengyelek léptek be a legtöbben (több mint 80 ezren) a bevándorló csoportok közül. Nagy-Britanniában jelenleg mintegy 650 ezer lengyel él. A lengyel munkavállalók mindössze 3 százaléka munkanélküli, 11 százalékuknak saját cége van. Az utóbbi idők felmérései azt mutatják, hogy az ottani lengyel bevándorlók túlnyomó többsége fiatal és jól képzett - 90 százalékukban 44 év alattiak, 56 százalékuknak egyetemi végzettsége van.
Forrás
MTI
