EU-költségvetés: Magyarország esete különösen problematikus
BRÜSSZEL. Az EU-csúcs előtti utolsó napon sem látszott, hogyan juthatnak kompromisszumra a tagállamok az unió költségvetéséről.
Egy nappal az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója előtt még mindig teljesen bizonytalan volt, hogy a tagállamok képesek lesznek-e megállapodni a hosszú távú költségvetésről. A büdzsé eddigi tervezete Magyarországnak a leghátrányosabb.
Ahogy egy magas rangú tisztségviselő fogalmazott a Krónika kérdésére, Brüsszelben jelenleg egyszerűen nem áll össze a stratégiai összkép. Miközben ugyanis a legnagyobb és legfejlettebb tagállamok egy része már egy szorosabb pénzügyi és politikai uniót tervez, ugyanők szétforgácsolják az integráció legfontosabb elemét, a közös költségvetést.
A csúcs előtti háttér tájékoztatókon elhangzott: Magyarország esete különösen problematikus. A legutóbbi uniós reformok és a válság együttes következtében a magyar régióknak jutó kohéziós támogatások eleve csökkentek volna, változatlan költségvetési feltételek mellett is. A megvágott büdzsé miatt azonban a veszteség a korábban gondoltnál jóval nagyobb lehet.
A magyar álláspont lényege, hogy a lisszaboni szerződés kötelezi az Uniót a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatásra, különösen, hogy a hét magyar régióból kettő a szegények, négy pedig a legszegényebbek között van Európában. A támogatások mérséklése így súlyosan érintené a magyar gazdaság egészét.
A politikai feszültségeket jelzi, hogy a tagállamok sorra jelentették be, készek megvétózni a költségvetést, ha a csúcson nem születik elfogadható kompromisszum.
Ahogy egy magas rangú tisztségviselő fogalmazott a Krónika kérdésére, Brüsszelben jelenleg egyszerűen nem áll össze a stratégiai összkép. Miközben ugyanis a legnagyobb és legfejlettebb tagállamok egy része már egy szorosabb pénzügyi és politikai uniót tervez, ugyanők szétforgácsolják az integráció legfontosabb elemét, a közös költségvetést.
A csúcs előtti háttér tájékoztatókon elhangzott: Magyarország esete különösen problematikus. A legutóbbi uniós reformok és a válság együttes következtében a magyar régióknak jutó kohéziós támogatások eleve csökkentek volna, változatlan költségvetési feltételek mellett is. A megvágott büdzsé miatt azonban a veszteség a korábban gondoltnál jóval nagyobb lehet.
A magyar álláspont lényege, hogy a lisszaboni szerződés kötelezi az Uniót a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatásra, különösen, hogy a hét magyar régióból kettő a szegények, négy pedig a legszegényebbek között van Európában. A támogatások mérséklése így súlyosan érintené a magyar gazdaság egészét.
A politikai feszültségeket jelzi, hogy a tagállamok sorra jelentették be, készek megvétózni a költségvetést, ha a csúcson nem születik elfogadható kompromisszum.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
