EU-csúcs Brüsszelben - a Brexitről és a migrációról

A találkozó délutáni megnyitását követően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek az uniós vezetők, akiket ezután Jüri Ratas, az EU tanácsának soros elnökséget betöltő Észtország kormányfője tájékoztat az előző csúcsértekezleten elfogadott döntések végrehajtásának állásáról.

Az első munkaülésen a migráció külső dimenziójával, az Afrikából Európába tartó emberáradat fékezéséhez szükséges pénzügyi támogatásokkal, az unió biztonság- és védelempolitikájával, illetve a digitalizációval foglalkoznak majd a résztvevők.

Ezután munkavacsora következik, amelynek a külpolitikai kérdések lesznek a középpontjában, az előzetes tájékoztatás szerint elsősorban az észak-koreai, az iráni és a törökországi helyzetről lesz szó. Emmanuel Macron francia elnök a jövőbeli uniós szabadkereskedelmi megállapodásokról, Theresa May brit kormányfő pedig a Brexit-tárgyalások állásáról fog beszélni, megpróbálva meggyőzni kollégáit, hogy járuljanak hozzá másnap az egyeztetések második szakaszának megkezdéséhez.

Pénteken informális munkareggelit tartanak: a téma az a munkaterv lesz, melyet Donald Tusk, az állam-, illetve kormányfőkből álló Európai Tanács elnöke állított össze a következő két évre.

Az utolsó napirendi pont megtárgyalásán Theresa May már nem lesz jelen, csak a bennmaradó tagországok vezetői, akik ekkor döntik el, szerintük megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a brit kiválás legfőbb kérdéseiről – az ír-északír határellenőrzésről, a pénzügyi kötelezettségek rendezéséről és az állampolgárok jogairól – ahhoz, hogy továbbléphessenek az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli kapcsolatának, kereskedelmi viszonyának kérdésére.

A szakértők az eddigi nyilatkozatok alapján egyöntetűen úgy vélik, hogy ez most még nem fog megtörténni. Jüri Ratas végezetül tájékoztatni fogja kollégáit a jelenleg Londonban működő, de költözni kényszerülő uniós ügynökségek új székhelyéről szóló vita állásáról.

EP-elnök: nehéz elfogadás volt

Nem volt könnyű kompromisszumra jutni a különféle politikai és nemzeti álláspontok között, de az Európai Parlament szakbizottságának sikerült elfogadnia a menedékjog reformjáról szóló szabálytervezetet – közölte Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Brüsszelben az Európai Unió csúcstalálkozóján.

Tajani nyitóbeszédében az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) által megszavazott, a közös uniós menekültügyi rendszerre vonatkozó dublini szabályozás reformtervezetével kapcsolatban elmondta, a korábbi rendelet miatt alig néhány tagállam vállalja az abból adódó terhet, hogy a menekültügyi kérelmek legnagyobb részét kezelni kénytelen.

“Ez a rendszer nem csak igazságtalan, de nem is hatékony, amint azt a közelmúltbeli menekültválság is bizonyította” – fogalmazott. Az Európai Parlament az elfogadott szabálytervezet kapcsán azt javasolja, hogy hozzanak létre egy olyan rendszert, amely a felelősségnek a tagállamok közötti méltányosabb eloszlásán alapul – hangsúlyozta az EP elnöke.

Digitális térség, Brexit, Irán, Törökország

Tajani arra emlékeztetett, hogy az uniós parlament kész elfogadni annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az EU kialakíthassa az új digitális térséget. Az adatvédelem területén meg kell tudni előzni a kibertámadásokat, el kell rettenteni elkövetésüktől és reagálni kell azokra – hangsúlyozta. Azt is kiemelte, hogy a béke, a stabilitás és a biztonság előmozdítása érdekében az uniónak valódi beavatkozási képességgel, közös védelemmel kell rendelkeznie. A parlament támogatja egy összehangolt európai védelmi ipar és piac létrehozását – közölte.

Az elnök kijelentette, az Iránnal kötött nukleáris megállapodás kapcsán kialakult bizonytanság miatt minden diplomáciai erőfeszítésre szükség van annak biztosításához, hogy a megállapodás jelenlegi formájában megmaradjon. Aggodalmát fejezte ki a közelmúltbeli törökországi fejlemények miatt, különösen a szólásszabadság és az újságírókkal szembeni bánásmód, valamint az emberi jogok helyzetével kapcsolatban.

Az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatban megjegyezte, a megállapodásnak biztosítania kell a polgárok valamennyi jelenleg érvényben lévő jogát, továbbá Londonnak tiszteletben kell tartania uniós tagállamként aláírt valamennyi kötelezettségvállalását. “Se többet, se kevesebbet” – húzta alá beszédében Tajani.

May: ambiciózus tervekre van szükség a Brexit-tárgyalások felgyorsításához

Ambiciózus terveket kell kidolgozni az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek találkozóján ahhoz, hogy sikerüljön előrelépni az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséről szóló tárgyalásokon - mondta a brit miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben.

May ugyanakkor leszögezte: a kétnapos találkozónak nem a Brexit az egyetlen témája, egyebek mellett biztonság- és védelempolitikai kérdések, valamint a migráció és a terrorizmus ügye is napirenden lesz. Mint közölte, utóbbi két területen, valamint a többi közös kihívást illetően országa a kilépés után is szorosan együtt kíván működni az Európai Unióval.   

Angela Merkel német kancellár arról számolt be még az ülés előtt, hogy történt ugyan előrehaladás a brit kiválás feltételeiről szóló egyeztetéseken, de a második tárgyalási szakasz megkezdéséhez ez még nem elegendő, viszont van rá esély, hogy decemberben, a következő EU-csúcson sikerül továbblépni. Merkel leszögezte, hogy tiszteletben kell tartani a britek akaratát, de reményét fejezte ki, hogy sikerül szoros kapcsolatot kialakítani a felek között.

Mark Rutte holland kormányfő úgy vélekedett, hogy az Egyesült Királyságnak mindenekelőtt elő kell állnia egy világos javaslattal az EU-val szemben fennmaradó pénzügyi kötelezettségei rendezéséről, a továbblépés ez előtt nem lehetséges.

Két javaslatot tett migrációs ügyben Orbán Viktor az uniós csúcson