EU-büntetés - „Ha minket felmérgelnek, mi sem leszünk elnézőek"
BUDAPEST. Ilyen sorozatban, ennyi fenyítést egyetlen egy ország sem kapott mint Magyarország az EU történetében, ezt bízvást állíthatom – mondta a Közbeszédben Boros Imre.
Az Európai Bizottság 142 milliárd forintnak megfelelő, Magyarországnak szánt felzárkóztatási támogatás befagyasztására tett javaslatot. Szerintük továbbra sem megnyugtató a költségvetés fenntarthatósága.
Magyarország ellen 2004, vagyis az uniós csatlakozás óta folyik a túlzott deficiteljárás, amiatt, mert folyamatosan magas volt a költségvetési hiány. A legnagyobb például 2006-ban, több mint 9,2010-ben pedig, 4,2 százalék. 2011-ben először került 3 százalék alá a hiány, ám az a Bizottság szerint csak a bankadónak, a válságadónak és a magánnyugdíjpénztári pénzek átirányításának köszönhető.
Az uniós gyakorlatban eddig példa nélküli lépés következményeiről Boros Imre közgazdász a Közbeszédben azt mondta: az Európai Bizottság furcsa dolgot művel. A bizottságnak a 2013-as költségvetés még el nem fogadott számaival van hatalmas nagy problémája. Hozzátéve: ez 0,25 százalék, ami körülbelül 60-80 milliárd forint, amelynek a kiigazítását 2010-ben menet közben véghezvitte a kormány. Boros Imre szerint ez egy meglehetősen hajánál fogva előrángatott aggodalom. A közgazdász azt mondta: az EU történetében ilyen sorozatban, ennyi fenyítést egyetlen egy ország sem kapott, mint Magyarország, ezt bízvást állíthatom.
A közgazdász szerint Magyarország már halmazati büntetést kap, mert, mint közölte, ezt nem tekinti másnak, mint büntetésnek. Boros Imre szerint ez kifejezetten Magyarországnak címzett intézkedés, amely nagyon ártalmas is, mert pont azt gátolja, amit segítenie kellene az Európai Uniónak. A kohéziós pénzeket ugyanis a gazdaság növekedésre használjuk fel – mondta.
Zákonyi Botond, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója szerint ez valóban Magyarországnak címzett intézkedés, ugyanakkor véleménye szerint ez kicsit Kelet-Európának is szól, ez egy egész régiónak szóló figyelmeztetés.
Arra az újságírói kérdésre, hogy miért ilyen szőrős szívűek Magyarországgal, Zákonyi Botond azt mondta: a személyek itt is ugyanazok, akik a kötelezettségszegési eljárásoknál élen jártak. De mint közölte: az ügyek különbözőek, s magyar szempontból nem szerencsés, ha ezt egy csomagként kezeljük, mert akkor nehezebben oldhatók meg a vitás kérdések.
Boros Imre szerint a megoldás az, hogy mindent tárgyszerű és jogszerű keretek között bonyolítson a kormány. A közgazdász megjegyezte, hogy a pénzügyminiszterek tanácsában sokan vannak olyanok, akik ugyanolyan cipőben járnak, mint mi, s ha ők „Magyarországnak odadurrantanak, akkor valószínűleg minket felmérgelnek és várják, hogy következő alkalommal, mi se leszünk elnézőek”.
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa március 12-én dönthet minősített többséggel a felfüggesztésről. Ehhez a tagállamok kétharmadának igen szavazata kell, de a határozat csak akkor érvényes, ha a népesség arányában súlyozott szavazatok az Európai Unió összlakosságának többségét is jelentik.
Zákányi Botond szerint odáig nem kell eljutni, hogy ezt a pénzt elveszítse Magyarország. „A kormánynak elég nagy mozgástere van. (…) Az egy stratégiai kérdés a kormány számára, hogy megpróbálja-e összehozni a blokkoló kisebbséget a tanácsban, azaz megpróbál-e kellő számú tagállamot felsorakoztatni maga mellé és nem átengedni ezt a javaslatot” – mondta a külügyi intézet igazgatója. Hozzátéve: ehhez praktikusan a 2004-ben csatlakozott tíz ország körülbelül elég lenne.
Boros Imre a Közbeszédben közölte azt is, hogy nagy kárunk származhat abból, ha visszafogják a csaknem 500 millió eurót. A részletekről kifejtette: „az azt jelenti, hogy a még el nem fogadott projekteket visszavagdossák. Így azt a veszélyt futjuk, hogy a még hátralévő rövid időben, 2013-ig nem tudjuk lekötni a kohéziós alapokat, tehát nem 500 milliót vesztünk, hanem 1-1,5 milliárd eurót”.
Arra a kérdésre, hogy az IMF-EU tárgyalásokra ez milyen hatással lesz, Zákányi Botond azt mondta: a kormányzati nyilatkozatok szerint rendben vagyunk, és nem szalad el a deficit. Hozzátette: ez megnyugtató kell, hogy legyen a piacoknak és az IMF-nek is.
„Kicsit érthetetlennek gondoljuk, hogy az Európai Bizottság a tényeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyta” – mondta Szijjártó Péter a Közbeszédben. A miniszterelnök szóvivője a műsorban kifejtette: 2011-ben 3 százalék alatt volt a hiány, ami idén szintén 3 százalék alatt lesz, de a bizottság véleménye szerint jövőre, azaz 2013-ban 3,25 százalék lesz a költségvetés hiánya. Ezért „a kormány olyan döntéseket hozott, amelyek 0,4 százalékkal csökkentik a jövő évi hiányt, ami most jelenleg 2,85 százalékon áll”– mondta a miniszterelnök szóvivője. Szijjártó Péter a műsorban utalt arra is, hogy kedden Orbán Viktor levelet küldött Barrosónak, amelyben felhívta a figyelmét, hogy a meghozott döntések 0,4 százalékkal csökkentik a hiányt.
Szijjártó Péter szerint a magyar gazdaságpolitika megítélése vegyes az unióban. „Amikor a kormány úgy döntött, hogy nem a megszorítások útján megy, hanem a tehermegosztás egy új politikáját vezeti be, ez sokak érdekét sértette. Ugyanakkor ez egy kiszámítható költségvetési pályát és egy alacsony költségvetési hiányt eredményezett” – mondta a szóvivő.
Orbán Viktor szóvivője hangsúlyozta, hogy 2012-ben Magyarország költségvetési hiánya a 8. legalacsonyabb az Európai Unióban, tehát 20 tagországnak nálunk magasabb költségvetési hiánya van. Szijjártó Péter közlése szerint „egy dolog biztos, a kormány mindent megtett, amit az Európai Bizottság kért”.
Magyarország ellen 2004, vagyis az uniós csatlakozás óta folyik a túlzott deficiteljárás, amiatt, mert folyamatosan magas volt a költségvetési hiány. A legnagyobb például 2006-ban, több mint 9,2010-ben pedig, 4,2 százalék. 2011-ben először került 3 százalék alá a hiány, ám az a Bizottság szerint csak a bankadónak, a válságadónak és a magánnyugdíjpénztári pénzek átirányításának köszönhető.
Az uniós gyakorlatban eddig példa nélküli lépés következményeiről Boros Imre közgazdász a Közbeszédben azt mondta: az Európai Bizottság furcsa dolgot művel. A bizottságnak a 2013-as költségvetés még el nem fogadott számaival van hatalmas nagy problémája. Hozzátéve: ez 0,25 százalék, ami körülbelül 60-80 milliárd forint, amelynek a kiigazítását 2010-ben menet közben véghezvitte a kormány. Boros Imre szerint ez egy meglehetősen hajánál fogva előrángatott aggodalom. A közgazdász azt mondta: az EU történetében ilyen sorozatban, ennyi fenyítést egyetlen egy ország sem kapott, mint Magyarország, ezt bízvást állíthatom.
A közgazdász szerint Magyarország már halmazati büntetést kap, mert, mint közölte, ezt nem tekinti másnak, mint büntetésnek. Boros Imre szerint ez kifejezetten Magyarországnak címzett intézkedés, amely nagyon ártalmas is, mert pont azt gátolja, amit segítenie kellene az Európai Uniónak. A kohéziós pénzeket ugyanis a gazdaság növekedésre használjuk fel – mondta.
Zákonyi Botond, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója szerint ez valóban Magyarországnak címzett intézkedés, ugyanakkor véleménye szerint ez kicsit Kelet-Európának is szól, ez egy egész régiónak szóló figyelmeztetés.
Arra az újságírói kérdésre, hogy miért ilyen szőrős szívűek Magyarországgal, Zákonyi Botond azt mondta: a személyek itt is ugyanazok, akik a kötelezettségszegési eljárásoknál élen jártak. De mint közölte: az ügyek különbözőek, s magyar szempontból nem szerencsés, ha ezt egy csomagként kezeljük, mert akkor nehezebben oldhatók meg a vitás kérdések.
Boros Imre szerint a megoldás az, hogy mindent tárgyszerű és jogszerű keretek között bonyolítson a kormány. A közgazdász megjegyezte, hogy a pénzügyminiszterek tanácsában sokan vannak olyanok, akik ugyanolyan cipőben járnak, mint mi, s ha ők „Magyarországnak odadurrantanak, akkor valószínűleg minket felmérgelnek és várják, hogy következő alkalommal, mi se leszünk elnézőek”.
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa március 12-én dönthet minősített többséggel a felfüggesztésről. Ehhez a tagállamok kétharmadának igen szavazata kell, de a határozat csak akkor érvényes, ha a népesség arányában súlyozott szavazatok az Európai Unió összlakosságának többségét is jelentik.
Zákányi Botond szerint odáig nem kell eljutni, hogy ezt a pénzt elveszítse Magyarország. „A kormánynak elég nagy mozgástere van. (…) Az egy stratégiai kérdés a kormány számára, hogy megpróbálja-e összehozni a blokkoló kisebbséget a tanácsban, azaz megpróbál-e kellő számú tagállamot felsorakoztatni maga mellé és nem átengedni ezt a javaslatot” – mondta a külügyi intézet igazgatója. Hozzátéve: ehhez praktikusan a 2004-ben csatlakozott tíz ország körülbelül elég lenne.
Boros Imre a Közbeszédben közölte azt is, hogy nagy kárunk származhat abból, ha visszafogják a csaknem 500 millió eurót. A részletekről kifejtette: „az azt jelenti, hogy a még el nem fogadott projekteket visszavagdossák. Így azt a veszélyt futjuk, hogy a még hátralévő rövid időben, 2013-ig nem tudjuk lekötni a kohéziós alapokat, tehát nem 500 milliót vesztünk, hanem 1-1,5 milliárd eurót”.
Arra a kérdésre, hogy az IMF-EU tárgyalásokra ez milyen hatással lesz, Zákányi Botond azt mondta: a kormányzati nyilatkozatok szerint rendben vagyunk, és nem szalad el a deficit. Hozzátette: ez megnyugtató kell, hogy legyen a piacoknak és az IMF-nek is.
„Kicsit érthetetlennek gondoljuk, hogy az Európai Bizottság a tényeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyta” – mondta Szijjártó Péter a Közbeszédben. A miniszterelnök szóvivője a műsorban kifejtette: 2011-ben 3 százalék alatt volt a hiány, ami idén szintén 3 százalék alatt lesz, de a bizottság véleménye szerint jövőre, azaz 2013-ban 3,25 százalék lesz a költségvetés hiánya. Ezért „a kormány olyan döntéseket hozott, amelyek 0,4 százalékkal csökkentik a jövő évi hiányt, ami most jelenleg 2,85 százalékon áll”– mondta a miniszterelnök szóvivője. Szijjártó Péter a műsorban utalt arra is, hogy kedden Orbán Viktor levelet küldött Barrosónak, amelyben felhívta a figyelmét, hogy a meghozott döntések 0,4 százalékkal csökkentik a hiányt.
Szijjártó Péter szerint a magyar gazdaságpolitika megítélése vegyes az unióban. „Amikor a kormány úgy döntött, hogy nem a megszorítások útján megy, hanem a tehermegosztás egy új politikáját vezeti be, ez sokak érdekét sértette. Ugyanakkor ez egy kiszámítható költségvetési pályát és egy alacsony költségvetési hiányt eredményezett” – mondta a szóvivő.
Orbán Viktor szóvivője hangsúlyozta, hogy 2012-ben Magyarország költségvetési hiánya a 8. legalacsonyabb az Európai Unióban, tehát 20 tagországnak nálunk magasabb költségvetési hiánya van. Szijjártó Péter közlése szerint „egy dolog biztos, a kormány mindent megtett, amit az Európai Bizottság kért”.
Forrás
hirado.hu, Duna TV
