Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel

A rakéta - amerikai értékelés szerint - valószínűleg közép-hatótávolságú, KN-17 típusú volt. Startja a kommunista ország nyugati részén történt, helyi idő szerint hajnali fél hatkor. A rakéta nem hagyta el Észak-Korea területét.
A dél-koreai hadvezetés nyilatkozatban tudatta, hogy további információkat elemez a rakétakísérletről.
Jelenleg a kapcsolatok különösen feszültek Észak-Korea és az Egyesült Államok között.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter pénteken, az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén reálisnak mondta a veszélyt, hogy Észak-Korea atomtámadást indít Dél-Korea vagy Japán ellen, és ezért "cselekedni kell, mielőtt megteszi."
Japán a szombati észak-koreai rakétafellövésről kormányszóvivőn keresztül közölte, hogy képtelen elfogadni a kommunista ország sorozatos provokációit.
Donald Trump amerikai elnök egyelőre csak Twitter-üzenetben reagált. Mint írta: Észak-Korea nem tartotta tiszteletben Kína és nagyra becsült elnökének kívánságait, amikor ma - bár sikertelenül - rakétát bocsátott fel."
Amiért Trump Kínát említette, annak oka az, hogy Washington már többször kérte Pekinget, zabolázza meg Észak-Koreát. A kérésnek Kína - például észak-koreai szénimportja csökkentésével - megpróbál eleget tenni. Trump egy pénteken megjelent interjúban dicsérte is Hszi Csin-ping kínai elnököt, aki álláspontja szerint megpróbálja féken tartani Észak-Koreát. "Nagyon kitartóan próbálkozik, nem akar zűrzavart és vért látni, jó ember" - fogalmazott a kínai elnökről, akivel áprilisban a floridai Mar-a-Lagóban tárgyalt.
Észak-Korea "szertelen álomnak" minősíti az atomarzenálja elleni amerikai erőfeszítéseket
"Észak-Korea nukleáris fegyverzete sohasem volt politikai alkudozás és gazdasági osztozkodás tárgya" - mondta Kim Ir Rajong, Észak-Korea ENSZ-nagykövete pénteken az AP amerikai hírügynökségnek. "Dióhéjban összefoglalva: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság már közölte, hogy nem vesz részt semmilyen tárgyaláson, amely atomfegyvereinek leszereléséről szól" - tette hozzá a diplomata, majd elismételte, hogy országa atomprogramját az Egyesült Államok provokálta ki ellenséges politikájával.
"Teljességgel Washington hibáztatható azért, hogy a Koreai-félsziget atomháború szélére sodródott, mert az utóbbi két hónapban minden korábbinál nagyobb szabású közös, agresszív hadgyakorlatokat tart, és nukleáris eszközöket telepít Dél-Koreába. Észak-Korea nukleáris hadereje az igazság megbecsült pallosaként és elrettentésül szolgál saját szuverenitása, méltósága és a világbéke védelmében az Egyesült Államok atomháborút kirobbantó fenyegetésével szemben" - mondta.