Esterházy utcát és Petőfi-szobrot tervez az Egy Jobb Komáromért

A Viking vendéglőben tartott rendezvényen a baráti dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület, valamint a Magyar Közösség Pártja komáromi alapszervezete, a történelmi Vitéz Rend, a Komáromi Szekeresgazda Hagyományőrző Egyesület, a Lélekharang PT, a Kárpátia Sport PT és a „Gimnáziumi Öregdiákok“ képviselői is jelen voltak.

Az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás 2010 nyarán azzal a célkitűzéssel alakult meg, hogy Komárom múltban gyökeredző értékeit, hagyományait megőrizze és átörökítse a következő nemzedékeknek. „Mivel városunkban a helyi őslakosokon kívül egyre több későbbiekben ideköltözött polgár él, nekik is azzal a nem titkolt szándékkal akartuk bemutatni híres városunkat, hogy arra büszkék lehessenek“ – mondta el az évzáró ülés résztvevőit üdvözlő dr. Knirs Imre alpolgármester, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás alapító elnöke.

A lelkes csoport a hasonló elképzelések mentén működő dél-komáromi Endresz Csoporttal 2011-ben fűzte szorosabbra a kapcsolatát. „Akkor ugyanis az 1919. május elsejei komáromi áttörés 92. évfordulója alkalmából közösen hoztuk rendbe a 102 áldozat végső nyughelyéül szolgáló, észak-komáromi katolikus temetőben található tömegsírt, illetve egyebek mellett pótoltuk a hiányzó vaskorlátot és díszláncot, kijavíttattuk az emlékoszlopot. Azóta minden május elsején együtt emlékezünk mindazokra, akik életüket áldozták Komárom egységének megtartásáért. Az észak-komáromi temetőből a dél-komáromi vasúti hídfőnél emelt Áttörés-emlékműhöz szoktunk átmenni, ahol minden évben zenés műsorral is felidézzük a hajdani történéseket“ – emlékeztetett.

A két társaság elhatározta, hogy a továbbiakban közösen tart majd magyarságtudatot és a komáromiak összetartozását is erősítő rendezvényeket. „Azt akartuk elérni, hogy a Duna két partján fekvő Komárom egy összetartozó városként kerüljön be a köztudatba. Egymás után ötlöttük ki és valósítottuk meg a további rendezvényeket, a Szent Korona Komáromban őrzésének és V. László király születésének 575. évfordulójáról, Komárom visszacsatolásának aktuális évfordulóiról való megemlékezést, továbbá minden évben fáklyás menettel idézzük fel Trianont, illetve a felvidéki magyarok deportálását és kitelepítését. Az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulója tiszteletére idén Észak-Komáromban felvontuk az 1956-os lyukas zászlót, továbbá emléktáblát helyeztünk el a Klapka téren annak emlékére, hogy Komáromot Magyarország 5. legnagyobb városává nyilvánították a 300 évvel ezelőtti népszámláláskor, illetve életre hívtuk az Erzsébet Híd Fesztivált...“ – sorolta Knirs Imre. 

Neki és az Egy Jobb Komáromért PT-nek köszönhetően, a saját tulajdonát képező épület falán immár öt éve Esterházy János-dombormű hirdeti a mártír gróf mindenkori példa értékű helytállását.

„Amikor Nagy János szobrászművész a budai Gesztenyés kertbe szánt egészalakos Esterházy-szobrát készítette, elhozott nekem egy grófot ábrázoló plakett-tervezetet. Megkértem őt arra, hogy annak alapján készítsen nekünk egy olyan kőbe vésett Esterházy-domborművet, amely nem csak a mártír sorsú grófnak állít emléket, hanem Komárom vérrel áztatott történelmére, a hajdani küzdelmekre is emlékeztet. Saját költségünkből elkészíttettük az alkotást, amelyet annak a bencés rendháznak a falára szerettünk volna felrakni, ahol hajdanán Esterházy is időzött. Mivel ebbe nem egyezett bele az érintett egyház, illetve sem a katolikus és a református egyház, sem pedig a hajdani városvezetés nem vállalta annak saját ingatlanján történő elhelyezését, kértem egy területfoglalási engedélyt, hogy azt elhelyezhessem a kávézóm külső falán. Bár az engedélyt mindmáig nem kaptam meg, s időközben a parlament illetékes bizottsága is foglalkozott ezzel az üggyel, végül azt a választ kaptam: ha én megengedem, hogy e »megosztó személyiség« EJK tulajdonát képező domborműve felkerüljön az épületem falára, ám legyen. Miután ez 2011. november 17-én, Esterházy születésének 110. évfordulója alkalmából megtörtént, azóta a Nádor utca e szeglete kegyhellyé vált, mi évente kétszer (március 8-án és november 17-én) megemlékezést tartunk a tiszteletére, s évközben is sokan elzarándokolnak ide, hogy fejet hajtsanak a gróf életműve, helytállása, magyarságtudata előtt“ – magyarázta a kezdeményező.

Duray Miklós, a Magyar Közösség Pártja (MKP) író-politikusa a gróf születésének 115. évfordulója alkalmából november 17-én tartott megemlékezésen azt javasolta, hogy a közelgő Esterházy-emlékév alkalmából Komáromban utcát is nevezzenek el róla. „Alpolgármesterként is kezdeményezni fogom ezt, hiszen büszke lehet névadójára az a közösség, amely a majdani Esterházy utcában lakhat. Remélem, hogy a városi képviselőtestület is támogatja majd ezt az újabb kezdeményezést“ – jegyezte meg Knirs.

A komáromi városatyák a múlt héten megszavazták az Endresz Csoport Egyesület és az Egy Jobb Komáromért PT kérvényét, mely szerint Petőfi Sándor szobra kerüljön az egykori Egészségügyi Központ (Zdravcentrum) és a szlovák gimnázium közötti kis parkba. Az önkormányzati határozat értelmében a város nekik hosszú távra bérbe ad egy 10 négyzetméteres területet az emlékmű elhelyezésére. Vélhetően magyarországi forrásból sikerül pénzt szerezni a költségek fedezésére, így 2017-ben sor kerülhet egy egészalakos vagy egy mellszobor felállítására. A város kulturális alapjából 600 euróval támogatja a szoborállítást.

„A vasútállomásra vezető utca már régóta Petőfi nevét viseli. A szlovák gimnázium közelében található egy üres szobortalapzat, amelyen egykor Steiner Gábor szobra állt, arra kerülhetne fel a Petőfi-szobor. Felvetődött a kérdés, hogy Petőfinek mi köze is volt Komáromhoz. Köztudott, hogy a költő az 1848/49-es magyar szabadságharc során vesztette életét, Komárom pedig a küzdelmek erős, utolsó bástyája volt, ami már magában is kötődést jelent. Ezenkívül azonban jó barátság fűzte őt Komárom egyik jeles szülöttéhez, Jókai Mórhoz, mindezt versek és regényrészletek is bizonyítják. Az sem mellékes, hogy az egyik legnagyobb magyar költőnkről beszélünk. Akadnak, akik szerint már túl sok komáromi szobrunk van. Szerintem még mindig nem elég, hiszen több olasz, francia vagy spanyol városban szinte minden utcában van egy-egy múltidéző szobor vagy emléktábla, amelyek a jeles elődökre és dicső tetteikre emlékeztetnek. Én alpolgármesterként is szívesen pártolok minden indokolt szoborállításra vonatkozó kezdeményezést“ – fejtette ki Knirs Imre.

Bár az Egy Jobb Komáromért PT-nek kevés, de annál lelkesebb tagja van, azonban egyre több erkölcsi és anyagi támogatónak örvendhet. „Olyan emberek pártfogását élvezzük, akik nem azért adakoznak, hogy cserébe a médiában vagy a közösségi portálokon reklámozzuk őket, inkább szívesebben maradnak a névtelenségben. Pénzeszközöket kaptunk már a Bethlen Gábor Alaptól és a Nemzetstratégiai Kutatóintézettől is. Szívesen együttműködünk minden olyan intézménnyel és civil szervezettel is, amelyek egyet tudnak érteni a célkitűzéseinkkel“ – jegyezte meg.

Az Egy Jobb Komáromért az Endresszel együtt a tavasszal zajló XXV. Komáromi Napok alatt sokrétű tevékenységéért közös Polgármesteri Díjat kapott. „Örülünk, hogy gyümölcsöző munkánkat ezzel a díjjal értékelték. Továbbra is magunk közé várunk minden olyan jóérzésű embert, akik tenni akarnak Komárom múltbeli értékeinek a megőrzéséért és a szebb-jobb jövőjéért. Hitvallásunk továbbra is a következő: csak a múltat ismerve épülhet a jövő“ – zárta gondolatait Knirs Imre.