Tavaly novemberben lőttek le a törökök egy orosz vadászgépet, ami nagyon komoly diplomáciai és gazdasági szankciókat váltott ki Moszkva részéről. Az augusztusi látványos kibékülés óta azonban dinamikusan fejlődik az orosz-török barátság.
Az orosz-török barátkozás mindkét fél részéről alapvetően gazdasági pozíciószerzésre szolgál, de valamilyen szintű kooperációt is eredményezett Szíriát illetően, még akkor is, ha a felek közötti érdekellentétek előbb-utóbb konfliktusokat generálhatnak – mondta Egeresi Zoltán Törökország-szakértő az M1 Ma reggel című műsorában. Emlékeztetett: a török és az orosz érdekek több ponton is ütköznek egymással. A többi között a Kaukázusban, a Krím elcsatolását sem fogadta el Ankara, valamint a Balkán is vetélkedést szül. Mindközül azonban Szíria a legkényesebb kérdés.
A vadászgép tavaly novemberi lelövése után az oroszok az egyik legmodernebb légvédelmi rendszert telepítették Észak-Szíriába, világossá téve, hogy a török harci repülőknek a szíriai légtérben történő tartózkodása veszélyessé vált. Le is álltak, és a felkelő csoportok támogatása is korlátozottabbá vált – idézte fel.
A nyári kiegyezés után viszont a törökök újra offenzívába kezdtek Észak-Szíriában. A cél az volt, hogy az Iszlám Államot minél messzebb nyomják a török határtól, és meg tudják akadályozni, hogy kurd enklávék egyesüljenek Észak-Szíriában, létrehozva egy nagy, összefüggő kurd entitást – magyarázta.
Ezzel egyidejűleg Törökország „levette a kezét” Aleppóról, hisz az oroszok Aszad pártján állnak. Ez azért érdekes, mert 2011 végén Törökország még Aszad elmozdítását nevezte meg elsőszámú Szíriával kapcsolatos külpolitikai céljaként. A nyári közeledés után ez hátrébb sorolódott – mutatott rá a szakértő.