ENSZ Közgyűlés - Az ENSZ főtitkára a szíriai kormányt ostorozta
Százharmincöt ország állam- és kormányfőjének, valamint több mint ötven külügyminiszternek a jelenlétében, a világhírű olasz tenorista, Andrea Bocelli fellépése után mondta el beszédét a világszervezet leköszönő főtitkára. A dél-koreai Ban Ki Mun megbízatása az év végén jár le, így a mostani az utolsó megnyitó beszéde az ENSZ-ben.
Ban Ki Mun ezúttal nem általánosságokat fogalmazott meg, hanem konkrét ügyeket hozott szóba a beszédben, főként a szíriai helyzetet és a klímaváltozás elleni harcot. A főtitkár keményen ostorozta a szíriai kormányt, azzal vádolva, hogy az öt éve húzódó polgárháborúban ő a felelős a legtöbb civil meggyilkolásáért, szíriai városrészeket bombáz le, valamint kínzásoknak veti alá a szír börtönökben fogvatartottakat. Az ENSZ-főtitkár egyúttal a harcok befejezésére szólított fel. "Mindenkihez szólok, akinek befolyása van, hogy vessenek véget a harcoknak és kezdődjenek meg a tárgyalások" - fogalmazott.
A klímaváltozás elleni harc kapcsán a főtitkár arra mutattott rá, hogy nincs vesztegetni való idő. Felszólította az ENSZ 193 tagállamát: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a párizsi klímavédelmi megállapodás még ebben az évben érvénybe lépjen.
Beszédében az ENSZ-főtitkár kitért a világszervezet békefenntartóinak visszaéléseire is, és sajnálkozását fejezte ki. A visszaélések "megtépázták az ENSZ hírnevét és ami még rosszabb, traumát okoztak azoknak, akiket pedig éppen szolgálni akarunk" - fogalmazott a politikus. "A védelmezőknek soha nem szabad ragadozókká válniuk" - hangsúlyozta az ENSZ főtitkára.
Ban Ki Munhoz hasonlóan Barack Obama amerikai elnök is kedden szólal fel utoljára az ENSZ székházában, hiszen az ő mandátuma is lejár, novemberben új elnököt választanak az Egyesült Államokban.
Obama az amerikai külpolitikát védte, miközben bírálta Oroszországot
Az amerikai külpolitikát védte az ENSZ-ben Barack Obama, miközben több országot bírált, különösen élesen Oroszországot. Az Egyesült Államok elnökeként Obama utolsó beszédét mondta el az ENSZ-közgyűlés kedden megnyílt ülésszakán. Az elnök hosszan beszélt, mintegy mérleget is vonva nyolc évig tartó kormányzásáról.
Beszéde elején meggyőződésének adott hangot, hogy a világ ma általában virágzóbb és kevésbé erőszakos, mint a hidegháború végén volt, ám ezzel együtt is bizonytalanság uralkodik. Szerinte az előrelépéshez globális integrációra van szükség, ez pedig az eddigi politikák korrekcióját igényli. Miközen leszögezte, hogy a világpiac és a globális kereskedelem következtében nagyon jelentősen nőtt a különbség a gazdagok és a szegények között, azt hangsúlyozta, hogy azok a kormányok, amelyek tagadják a globalizálódást és megpróbálnak bezárkózni, "önmagukat ítélik vereségre". Obama megfogalmazásában: "az a nemzet, amelyet falak vesznek körbe, önmagát börtönzi be".
Az elnök hosszan érvelt amellett, hogy a világnak szerinte nem erőskezű politikusokra van szüksége, hanem erős demokratikus intézményrendszerekre. Az embereknek inkább van igényük erős demokratikus intézményekre, mint erőskezű politikusokra - fogalmazott, és az emberek demokrácai iránti leküzdhetetlen vágya bizonyítékaként Ukrajnát említette. Azt állította, hogy nem összeesküvések vagy külső segítség, beavatkozás nyomán történt általa demokratikusnak nevezett változás ukrán földön, hanem mert az emberek ráuntak a kiszolgált politikusokra. Amerika szerepéről az ukrajnai változásokban nem ejtett szót Barack Obama.
Miközben a demokratikus intézmények erősítése mellett tette le a voksát, Obama kárhoztatta a populizmust, a nacionalizmust és a szélsőségességet. Azt fejtegette, hogy "agresszív nacionalizmus" és "elnagyolt populizmus" kezdi eluralni a világot. Ugyanakkor hozzátette, hogy mindez az emberek elégedetlenségéból fakad, és nem szabad nem tudomást venni róla.
Az elnök tőle szokatlanul élesen bírált Oroszországot. Arra figyelmeztette Moszkvát, hogy amennyiben nem hagy fel a beavatkozással a szomszédos országok belügyeibe, akkor a határai kevésbé biztonságosakká válhatnak. Leszögezte azt is, hogy szerinte Moszkva "erővel" akarja visszaszerezni "régi dicsőségét". "Egy olyan világban, amely már búcsút intett a birodalmak korának, azt látjuk, hogy Oroszorszég erővel kísérli meg visszaszerezni régi dicsőségét" - fogalmazott az Egyesült Államok elnöke.
"Vissza kell utasítanunk a fundamentalizmus vagy a rasszizmus valamennyi formáját" - szögezte le az Egyesült Államok elnöke, és a tolerancia fontosságát hangsúlyozta. Ezzel - kimondatlanul is - az amerikai belpolitikára, az elnökválasztási küzdelem egyes megnyilvánulásaira utalt, de ezzel összefüggésben utalt a Közel-Keletre is. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet "esztelen középkori fenyegetésnek" minősítette, s a terrorszervezet elleni küzdelemnek szerinte vannak ugyan "katonai elemei" is, de például a szíriai helyzet megoldásában nincs esély katonai győzelemre, ezt a konfliktust csakis diplomáciai eszközökkel lehet megoldani. Obama - a látványos kudarcok ellenre is - megvédte az amerikai kormányzat Szíriával kapcsolatos poliitikáját.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a világnak többet kellene tennie a menekültek befogadása érdekében.Annak a nézetnek adott hangot, hogy sok ország - különösen a gazdagabbak - nem tett meg minden tőle telhetőt a menekültválság rendezése ügyében. Szavai szerint többet kellene tenniük. Úgy vélekedett, hogy a a világ biztonságosabb lenne, ha többet tennének a rászorulók megsegítése érdekében
Adminisztrációja legnagyobb külpolitikai kezdeményezéseit sorolva Obama mindenekelőtt a párizsi klímaegyezményt, az iráni atomalkut és az Ebola-járvány ellen Nyugat-Afrikában vívott küzdelmet említette. Elismerte ugyanakkor hogy az Egyesült Államoknak és más nagyhatalmaknak csak korlátozottak a lehetőségeik a világ új, nagy kihívásainak érdemi megválaszolására.
