Előzetes letartóztatásban marad Simon Gábor
BUDAPEST. Előzetes letartóztatásban marad Simon Gábor, a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta a volt szocialista országgyűlési képviselő kényszerintézkedéséről szóló végzést - tudta meg az MTI kedden az ügyet jól ismerő forrásból.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság két hete helyezte előzetes letartóztatásba az MSZP volt elnökhelyettesét, akit költségvetési csalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítanak. A bíróság akkor a kényszerintézkedést a szökés, elrejtőzés, a bizonyítási eljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélyére tekintettel rendelte el.
A volt szocialista politikus ügyvédje, Nagy István akkor, a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló tárgyalás szünetében újságírókkal azt közölte: Simon Gábor valamennyi gyanúsítás vonatkozásában tagadta, hogy bűncselekményt követett el, a közokirat-hamisításról pedig azt mondta, hogy kifejezetten provokációnak tartja.
Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) főügyésze március 10-én azt közölte az MTI-vel, hogy újabb bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg Simon Gábor volt MSZP-s országgyűlési képviselőt, és kihallgatása után őrizetbe is vették. A főügyész szerint Simon Gábor egy afrikai ország hamis útlevelét szerezte meg, amely saját személyi adatait tartalmazta. Ezután megkereste egy korábbi ismerősét, aki a hamis útlevél felhasználásával kérésére egy magyar banknál bankszámlát nyitott. A cselekmény felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás megalapozott gyanújának megállapítására alkalmas.
A Magyar Nemzet február 4-én írt arról, hogy egy bécsi számlán Simon Gábornak több száz millió forintja van, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A képviselő, aki az MSZP elnökhelyettese volt, február 6-án közölte, hogy a szocialista pártban viselt minden tisztségéről lemond, kilép a pártból, visszalép a képviselő-jelöltségtől és február 12-ei hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Ezután a legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését.
Welsz pénzmosásról is tudhatott
Pénzmosásgyanús ügyletekről és az általa működtetett segélyszervezet támogatóiról is árulkodnak azok a dokumentumok, amelyeket Welsz Tamás múlt csütörtökön bekövetkezett halála előtt adott át a rendőrségnek - írja keddi számában a Magyar Nemzet.
A lap értesülése szerint a nevével fémjelzett Charity March nevű segélyszervezet hazai "ügyfeleiről" is adatokat szolgáltatott a rendőrségnek halála előtt Welsz Tamás. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a múlt csütörtökön váratlanul elhunyt vállalkozó - mint a Charity March misszióvezetője - olyan dokumentumokat is átadott a hatóságnak, amelyek alapján nyomon követhető, hogy a segélyszervezet milyen cégektől, illetve magánszemélyektől kapott támogatást. Ezekből az iratokból és adathordozókból kiderülhet az is, hogy az említett támogatók a szegélyszervezet afrikai akcióihoz csatlakozva milyen összegeket igyekeztek eltüntetni a magyar hatóság elől, valamint az is világossá válhat, kik használhatták pénzmosásgyanús ügyleteik leleplezésére a segélyszervezettel tartott kapcsolatukat - írja a Magyar Nemzet.
A volt szocialista politikus ügyvédje, Nagy István akkor, a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló tárgyalás szünetében újságírókkal azt közölte: Simon Gábor valamennyi gyanúsítás vonatkozásában tagadta, hogy bűncselekményt követett el, a közokirat-hamisításról pedig azt mondta, hogy kifejezetten provokációnak tartja.
Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) főügyésze március 10-én azt közölte az MTI-vel, hogy újabb bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg Simon Gábor volt MSZP-s országgyűlési képviselőt, és kihallgatása után őrizetbe is vették. A főügyész szerint Simon Gábor egy afrikai ország hamis útlevelét szerezte meg, amely saját személyi adatait tartalmazta. Ezután megkereste egy korábbi ismerősét, aki a hamis útlevél felhasználásával kérésére egy magyar banknál bankszámlát nyitott. A cselekmény felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás megalapozott gyanújának megállapítására alkalmas.
A Magyar Nemzet február 4-én írt arról, hogy egy bécsi számlán Simon Gábornak több száz millió forintja van, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A képviselő, aki az MSZP elnökhelyettese volt, február 6-án közölte, hogy a szocialista pártban viselt minden tisztségéről lemond, kilép a pártból, visszalép a képviselő-jelöltségtől és február 12-ei hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Ezután a legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését.
Welsz pénzmosásról is tudhatott
Pénzmosásgyanús ügyletekről és az általa működtetett segélyszervezet támogatóiról is árulkodnak azok a dokumentumok, amelyeket Welsz Tamás múlt csütörtökön bekövetkezett halála előtt adott át a rendőrségnek - írja keddi számában a Magyar Nemzet.
A lap értesülése szerint a nevével fémjelzett Charity March nevű segélyszervezet hazai "ügyfeleiről" is adatokat szolgáltatott a rendőrségnek halála előtt Welsz Tamás. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a múlt csütörtökön váratlanul elhunyt vállalkozó - mint a Charity March misszióvezetője - olyan dokumentumokat is átadott a hatóságnak, amelyek alapján nyomon követhető, hogy a segélyszervezet milyen cégektől, illetve magánszemélyektől kapott támogatást. Ezekből az iratokból és adathordozókból kiderülhet az is, hogy az említett támogatók a szegélyszervezet afrikai akcióihoz csatlakozva milyen összegeket igyekeztek eltüntetni a magyar hatóság elől, valamint az is világossá válhat, kik használhatták pénzmosásgyanús ügyleteik leleplezésére a segélyszervezettel tartott kapcsolatukat - írja a Magyar Nemzet.
Forrás
MTI
