Elmaradt Csatáry meghallgatása
BUDAPEST. Egyelőre eltekintenek Csatáry László meghallgatásától a MÁV és a Rail Cargo elleni holokausztperben - derül ki a Fővárosi Törvényszék közleményéből.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az MTI-hez eljuttatott közleményében tudatta, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság kedden hallgatta volna meg tanúként Csatáry Lászlót az amerikai bíróság jogsegély iránti kérelme alapján, abban az eljárásban, amelyet holokauszttúlélők indítottak a magyar állammal, a MÁV-val és a Rail Cargo Hungariával (a MÁV Cargo jogutódjával) szemben Washingtonban, ahol azonban egészségi állapotára tekintettel Csatáry László nem jelent meg.
A tárca emlékeztet: 2010-ben holokauszttúlélők és hozzátartozóik keresetet nyújtottak be Washingtonban a magyar állammal, illetve a MÁV-val és a Rail Cargo Hungariával (a MÁV Cargo jogutódjával) szemben, azzal a váddal, hogy a második világháború idején együttműködtek a nácikkal a zsidók kiirtásában.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - amely az eljárásban Magyarországot képviseli - keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: bár a meghallgatás elmaradt, az eljáró magyar bíró a magyar polgári eljárási jog által biztosított valamennyi lehetőségre felhívta a felperes figyelmét, beleértve a tanú lakásán, illetőleg tartózkodási helyén történő meghallgatás lehetőségét, amelynek segítségével a Csatáry László által esetleg ismert, és az Amerikai Egyesült Államokban folyó eljárás szempontjából releváns tények mielőbb megismerhetővé válhatnak.
A Fővárosi Törvényszék honlapján azt közölte: a Columbiai Kerületi Bíróság a Hágai Egyezmény keretében nyújtott jogsegély útján kérte meghallgatni - a felperesek indítványára - Cs. Lászlót, aki nem jelent meg a keddi meghallgatáson. Mint írták: ügyvédje a tárgyalás megnyitását követően nyújtotta át a Cs. László távolmaradását alátámasztó orvosi igazolást, valamint az írásbeli tanúvallomását. A bíróság felvetette, hogy Cs. Lászlót otthonában hallgassák meg, azonban a jogi képviselő tájékoztatása szerint Cs. László egészségi állapota ezt sem teszi lehetővé. Rövid tanácskozást követően a felperesek és az alperesek megállapodtak, hogy az eljárás jelen szakaszában eltekintenek Cs. László személyes meghallgatástól, ehelyett inkább egy újabb jogsegély keretében indítványozzák majd a Cs. László ellen indult büntetőeljárás nyomozati iratainak beszerzését - közölte a törvényszék.
Csatáry László, a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ állítása szerint 1944 tavaszán az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba való deportálásában. Csatáry Lászlót Efraim Zuroff, a központ jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel az 1944-es, majd később 1941-es deportálások miatt. A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz.
A 98 éves Csatáry László kezdettől fogva tagadja bűnösségét. Kirendelt védője egy tavaly novemberi kihallgatás után úgy nyilatkozott, hogy Csatáryt összekeverhették egy névrokonával. A kassai kerületi bíróság márciusban változtatta életfogytiglan tartó szabadságvesztésre a kassai népbíróság által 1948-ban Csatáry Lászlóra kimondott halálos ítéletet. E módosítással az ítélet a jelenlegi szlovák jogrend szerint végrehajthatóvá vált, s annak kézbesítését követően nemzetközi elfogatóparancsot lehet kiadni.
A tárca emlékeztet: 2010-ben holokauszttúlélők és hozzátartozóik keresetet nyújtottak be Washingtonban a magyar állammal, illetve a MÁV-val és a Rail Cargo Hungariával (a MÁV Cargo jogutódjával) szemben, azzal a váddal, hogy a második világháború idején együttműködtek a nácikkal a zsidók kiirtásában.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - amely az eljárásban Magyarországot képviseli - keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: bár a meghallgatás elmaradt, az eljáró magyar bíró a magyar polgári eljárási jog által biztosított valamennyi lehetőségre felhívta a felperes figyelmét, beleértve a tanú lakásán, illetőleg tartózkodási helyén történő meghallgatás lehetőségét, amelynek segítségével a Csatáry László által esetleg ismert, és az Amerikai Egyesült Államokban folyó eljárás szempontjából releváns tények mielőbb megismerhetővé válhatnak.
A Fővárosi Törvényszék honlapján azt közölte: a Columbiai Kerületi Bíróság a Hágai Egyezmény keretében nyújtott jogsegély útján kérte meghallgatni - a felperesek indítványára - Cs. Lászlót, aki nem jelent meg a keddi meghallgatáson. Mint írták: ügyvédje a tárgyalás megnyitását követően nyújtotta át a Cs. László távolmaradását alátámasztó orvosi igazolást, valamint az írásbeli tanúvallomását. A bíróság felvetette, hogy Cs. Lászlót otthonában hallgassák meg, azonban a jogi képviselő tájékoztatása szerint Cs. László egészségi állapota ezt sem teszi lehetővé. Rövid tanácskozást követően a felperesek és az alperesek megállapodtak, hogy az eljárás jelen szakaszában eltekintenek Cs. László személyes meghallgatástól, ehelyett inkább egy újabb jogsegély keretében indítványozzák majd a Cs. László ellen indult büntetőeljárás nyomozati iratainak beszerzését - közölte a törvényszék.
Csatáry László, a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ állítása szerint 1944 tavaszán az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba való deportálásában. Csatáry Lászlót Efraim Zuroff, a központ jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel az 1944-es, majd később 1941-es deportálások miatt. A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz.
A 98 éves Csatáry László kezdettől fogva tagadja bűnösségét. Kirendelt védője egy tavaly novemberi kihallgatás után úgy nyilatkozott, hogy Csatáryt összekeverhették egy névrokonával. A kassai kerületi bíróság márciusban változtatta életfogytiglan tartó szabadságvesztésre a kassai népbíróság által 1948-ban Csatáry Lászlóra kimondott halálos ítéletet. E módosítással az ítélet a jelenlegi szlovák jogrend szerint végrehajthatóvá vált, s annak kézbesítését követően nemzetközi elfogatóparancsot lehet kiadni.
Forrás
MTI
