Elhunyt Záhorszky Elemér
„Ha egy kívánságom teljesülhetne, akkor minden Csemadok alapszervezetnek kívánnék egy Záhorszky Elemért… Eli bácsinak pedig kívánok mindannyiunk nevében erőt, egészséget és köszönjük a sok évtizedes áldozatos, odaadó munkát“ - ezekkel a szavakkal fejezte be a Csemadok Életmű Díjjal kitüntetett Záhorszky Elemér méltatását Galántán, 2015. január 22-én Berényi Margit. Az ember, aki mindig mindenkit felvidított, megmosolyogtatott, vidámságot osztott a színpadaról, ma szomorúságot okozott a csemadokosok népes családjának, de nem csak csak nekik, a kultúrát kedvelők tíz- és tízezreinek.
Záhorszky Elemér temetése 2016. július 1-jén, pénteken 15 órakor lesz az érsekújvári krematóriumban.
1931. március 3-án született Érsekújvárban. Az elemi és a polgári iskola elvégzése után kitanulta a férfi-női szabó mesterséget, ám hamarosan a kultúra berkeibe került, a művelődési házban a város kultúrális életét szervezte. Záhorszky Elemér, mindenki Eli bácsija 65 éve ott volt az Csemadokot Érsekújvárban megalapítók soraiban. S évek hosszú során vezetőségi tagként, kultúrfelelősként, a színjátszó csoport, illetve a Zenés színpad vezetőjeként végezte munkáját és öregbítette az érsekújvári alapszervezet jó hírét nemcsak országszerte, hanem az országhatárokon túl is. Ki nem látta azokat az operettelőadásokat, revűműsorokat, nótaesteket, amelyekkel járták a környéket, de ellátogattak Magyarországra (Martfű, Tótkomlós, Békéscsaba, Fonyód, Siófok), Csehországba, a Vajdaságba is? Mindenhol óriási sikert arattak és visszavárták a lelkes újvári műkedvelő csoportot.
Néhány darab, amelyekben Eli bácsi szerepelt, illetve amelyeket rendezett: Lúdas Matyi, Mágnás Miska, Mélyszántás, A csikós, Szabin nők elrablása, A bor, Luxemburg grófja, Közös út, Liliomfi, Dankó Pista, János vitéz, Charley nénje, Félkegyelmű, Ketten, Haramiák, Vonósnégyes, Holdkóros, Csárdás királynő, Marica grófnő… és a zenés revűműsorok: A régi mániám, Hol van az a nyár, Csak egy kis emlék, Szív küldi szívnek, Csak a szépre emlékezem… 1972-ben Csiky Gergely Nagymama c. színművével a Jókai Napokról a legjobb rendezés díjával tértek haza. 1977-ben a Félkegyelmű c. előadás a Jókai Napok Fődíját, a legjobb női alakítás díját Majercsík Hilda, a legjobb férfi alakítás díját Bauer Ferenc kapta meg.
Eli bácsi kedvelte a vidám egyfelvonásos jeleneteket, az egész estét betöltő revűműsorokat és nótaesteket. Több előadást értek meg a bemutatott színdarabok, operettek, revűműsorok, nótaestek, volt olyan, hogy 20-40 alkalommal láthatta azokat a közönség. Alkalmanként 40-80 szereplőt sorakoztatott fel a színpadon, élő zenei kísérettel, tánckarral, énekkarral. A Csemadok színpadán kezdte művészi pályafutását például Decsi Ágnes, Klein Otokár, Szeredy Krisztina.
Zsúfolásig megtelt kúltúrházak, szűnni nem akaró taps, elismerés, hálás, vidám közönség – ezek kísérték végig Eli bácsi munkásságát, és ez adott neki erőt és hitet az újabb és újabb darabok, revűműsorok, nótaestek megvalósításához. Nélkülözhetetlen, óriási segítséget, támogatást kapott mindehhez feleségétől, Erzsi nénitől, aki a szereplők fellépő ruháit varrta, a csapat mindenese volt. Eli bácsi két lánya, Klaudia és Szilvia, valamint leányunokái is a színpadon nőttek fel.
