A nemzetiségi iskolák oktatási nyelvére vonatkozó rész megvitatása során heves vita alakult ki a kedd délelőtti ülésen a képviselők között, ezért az erről szóló döntést az esti ülésre halasztották.
A vgolos.com.ua közlése szerint az esti ülés után az új oktatási törvényt a nyelvi résszel együtt elfogadták, melynek értelmében a középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán, csupán az óvodai nevelést és az elemi osztályokban zajló oktatást garantálja anyanyelven, azaz magyarul.
"Amitől féltünk, bekövetkezett, a kárpátaljai magyar oktatás gyásznapja. Ha az ukrán államfő áláírja az új oktatási törvényt, annak értelmében csak az óvodában és az alapfokú, illetve az elemi iskolákban marad meg a magyar nyelvű oktatás. Az állami intézményeknek minősülő általános iskolában, a középiskolákban és a felsőoktatásban csak ukrán oktatás folyhat, talán kivétel a nyelv és irodalom. Ilyen drákói intézkedés a Trianon óta nem volt!!!" – kommentálta a hírt közösségi oldalán Dupka György író, költő, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet ügyvezető igazgatója, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége elnöke.
Porosenko üdvözölte az új törvényt
A két kárpátaljai magyar párt, és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség közös nyilatkozatban kéri Petro Porosenko elnököt, hogy ne írja alá az "az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe vevő", "a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok megmaradását is alapjaiban veszélyeztető törvényt".
Minden jel arra mutat azonban, hogy az ukrán államfő süket lesz a magyarok segélykiáltására. Porosenko ugyanis már néhány órával a szavazás után nyilatkozatban üdvözölte az új törvényt, amely szerinte "kulcs az oktatás jövőjéhez, s általa kompetens, patrióta, s a világ felé nyitott generációkat (!) nevelhetnek ki az országban."
Így szavaztak a kárpátaljai képviselők
Érdemes megnézni azt is, hogy a Legfelsőbb Tanácsban helyet foglaló kárpátaljai képviselők miként viszonyultak a durván magyarellenes jogszabály megszavazásához.
A Petro Porosenko Blokk frakciójából csupán egyetlen képviselő, Brenzovics László KMKSZ-elnök szavazott nemmel.
Horváth Róbert és Valerij Packan viszont az igen gombot nyomta meg és árulta el ezzel a Kárpátalján élő magyar közösséget - számol be a karpathir.com.
Hárman nem szavaztak: Sufrics Nesztor (Ellenzéki Blokk), Mihajlo lanyo (Vidrodzsennya) és Valerij Luncsenko (Népfront). Viszont a Radikális Pártban politizáló Jurij Csizsmar és az egykori munkácsi polgármester, Vaszil Petyovka támogatta a kisebbségi jogok semmibe vételét. A három független honatya közül Ivan Baloga szavazott igennel, Pavlo Baloga jelen sem volt, míg Viktor Baloga tartózkodott.
A befolyásos politikus aztán közösségi oldalán is kommentálta a szavazást. Azt írta, hogy a nyelvtanítás tekintetében Ukrajnának Magyarországtól kell példát vennie. Szerinte Magyarország minden lehetséges módon védelmezi saját nyelvét az oktatásban, amitől Ukrajna még messze van. Éppen ezért a magyar gyakorlat átvételét tűzte ki célul az ő országa is, jegyzi meg. Kitér arra is, hogy Magyarországon csak az lehet magyar állampolgár, aki beszéli a nyelvet, aki nem, attól elvehetik az állampolgársági okiratát. Azt javasolja, Ukrajnának is így kell eljárnia, minden állampolgárának ismernie kell az államnyelvet, ezért az állami iskolákban törvényszerű, hogy ukránul kell folynia az oktatásnak. „Úgy kell csinálnunk, ahogy magyar szomszédjaink és az egész civilizált világ tesz” – fejezi sorait Viktor Baloga.
A kárpátaljai magyarság szempontjából tragikus törvényt szeptember 5-én, kedden este 255 igennel fogadta el a parlament, 20-an voksoltak nemmel, 16-an tartózkodtak és 68-an nem szavaztak.
Tiltakoznak a kárpátaljai magyar szervezetek
A kárpátaljai magyar szervezetek nyilatkozatban tiltakoznak az ukrán parlament által kedden elfogadott oktatási törvény ellen, amely három év átmeneti idő után megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől.
Az MTI-hez szerdán eljuttatott nyilatkozat szerint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) tiltakozását fejezi ki az ukrán parlament által elfogadott oktatási törvény ellen. "A törvény az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe véve megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, amivel létalapjukat szünteti meg" - olvasható a dokumentumban.
A nyilatkozat szerint a magyar szervezetek Petro Porosenko ukrán elnökhöz fordulnak azzal a kéréssel, hogy ne írja alá a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok megmaradását is alapjaiban veszélyeztető törvényt.
A magyar kormány is tiltakozik az új ukrán oktatási törvény ellen
A magyar kormány a leghatározottabb tiltakozását fejezte ki az Ukrán Legfelsőbb Tanács által elfogadott új oktatási törvény ellen - közölte Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
A közlemény szerint az új ukrán szabályozás megfosztja az országban élő nemzeti kisebbségeket az anyanyelven tanulás lehetőségétől, alapjaiban veszélyeztetve ezáltal a szülőföldön való megmaradásukat.
A törvény eddig példátlan módon sérti az országban élő nemzetiségek, köztük a mintegy 150 ezer fős magyarság jogait, és teljes mértékben ellentétes Ukrajna alkotmányával.
Ukrajna a nemzetközi kötelezettségeiben és a magyar-ukrán alapszerződésben is vállalta, hogy tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, a szabadságjogokat és a kisebbségi jogokat. A magyar-ukrán jószomszédság erősítése jegyében megvalósult legmagasabb szintű egyeztetéseken szintén vállalta Ukrajna, hogy a magyar közösség jogai nem szűkülnek. Az új oktatási törvény elfogadása mindezen ígéreteknek és vállalásoknak mond ellent.
Magyarország kormánya határozottan kiáll a kárpátaljai magyarság mellett. A magyar kormány elvárja, hogy Ukrajna fontolja meg a törvény hatályba léptetését és módosítsa azt oly módon, hogy ne sérüljenek az országban élő nemzetiségek, köztük a magyarság jogai - közölte Potápi Árpád János.
A módosított oktatási törvény csak az elemi iskolában (1-4. osztály) engedélyezi a nemzetiségi kisebbségek számára valamennyi tantárgy anyanyelven történő tanítását, az általános iskola esetében (5-9. osztály) a jogszabály előírja a fokozatos áttérést a tantárgyak többségének ukrán nyelvű oktatására.
