Éles vita folyt a bevándorlásról az EU-csúcson

Az egyik legfontosabb téma a migrációs válság volt. A kormányfők élesen bírálták Ausztriát, amiért napi limitet vezet be a határon.

A másik téma a brit reformterv volt. De sem az egyikben, sem a másikban nem született áttörés. A brit vita például megállapodás nélkül zárult. Bevándorlásügyben pedig ismét elhalasztották a döntést. Bő két hét múlva, vagyis március elején lehet újabb csúcs: akkor már a török miniszterelnökkel.

Uniós vezetők: a közös felelősségvállalás és a tagországok közötti szolidaritás vezethet a migrációs válság rendezéséhez

A közös felelősségvállalás és a tagországok közötti nagyobb szolidaritás vezethet a migrációs válság rendezéséhez - hangzott el Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közös, péntek hajnali sajtótájékoztatóján.

A migrációs válságról folytatott, munkavacsorával egybekötött megbeszélés középpontjában a menekültáradat hatékonyabb kezelését célzó intézkedések megvalósítása állt. Donald Tusk kijelentette, hogy az Európát érintő migrációs krízis megerősíti az unió egészének elkötelezettségét egy közös megoldás elérésében.

Az ülésen résztvevő politikusok egyetértettek abban, hogy nincs értelme a válság megoldását célzó, egymástól független terveknek, amelyek csak megosztják az uniót. Ezzel szemben különböző megközelítéséket kell keresni és azok által egységes uniós tervet kell formálni.   

A válságra adott válaszokat Brüsszel elfogadja, de elengedhetetlennek tartja azok összehangolását, hogy egy közös európai megoldás jöjjön létre belőlük - hangsúlyozta Tusk. Az Európai Tanács elnöke végezetül kiemelte, hogy minden tagországnak be kell tartania a közösen hozott jogszabályokat, így  a menedékkérők tagországok közötti elosztására vonatkozó megállapodást, illetve a schengeni övezet egyezményében foglaltak betartása.   

A migrációs válság rendezésének érdekében március elején újabb EU-török találkozót tartanak - jelentette be Donald Tusk.   

Jean-Claude Juncker a sajtótájékoztatón elmondta: a tanácskozáson részt vevő politikusok egyetértettek abban, hogy nincs más megoldás a migráció okozta problémára, mint a körültekintően létrehozott és minden elemében betartott együttműködés Törökországgal. Juncker reményét fejezte ki, hogy minden tagállam a probléma megoldására összpontosít, és ennek érdekében azok az országok is részt vesznek a menekültek elosztásában, amelyek korábban ettől elzárkóztak.   

A migrációs kérdésben az együttműködésre és a szolidaritásra kell helyezni a hangsúlyt - derül ki abból a beszédből, melyet az uniós állam- illetve kormányfőknek mondott el csütörtökön Brüsszelben Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke.

A sajtónak is megküldött leirat szerint az uniós parlament elnöke úgy véli: Európa országainak felelőssége, hogy befogadja a szegénység, a háború és a terrorizmus elől menekülőket. Ahogy szolidárisnak kell lenni a menedékkérőkkel, úgy a tagországoknak egymással is - húzta alá Schulz.

Angela Merkel német kancellár a munkavacsora után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Európa szempontjából a legfontosabb  az, hogy a schengeni rendszer ismét működjön. Ennek feltétele a külső határok védelme, a hot spotnak nevezett regisztrációs központok megfelelő üzemeltetése, az EU-Törökország akcióterv maradéktalan végrehajtása, a menekültek unión belüli áthelyezése, valamint a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldése.

A vártnál is nehezebben halad a tárgyalás Nagy-Britannia uniós reformigényeiről

Bennfentes források szerint a vártnál is nehezebben halad a Nagy-Britannia uniós reformigényeiről szóló csütörtök esti tárgyalás az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács csúcstalálkozóján.

Nevük mellőzését kérő uniós források szerint David Cameron brit kormányfő olyan javaslatot tett az ülésen, amelynek értelmében Nagy-Britanniában akár tizenhárom éven át is korlátozhatnák az unióból érkező külföldi munkavállalók foglalkoztatással összefüggő juttatásait. A javaslat a tanácskozásról kiszivárgott hírek szerint komoly ellenállásba ütközött számos tagállam részéről.

A brit miniszterelnök állítólag egy másik, heves vitákat kiváltó felvetéssel is előállt kormánya azon követelésével kapcsolatban, amely az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentésére vonatkozott. A név nélkül nyilatkozó EU-illetékes azt közölte, Cameron új javaslata szerint ebben az esetben nem csökkentenék, hanem teljesen megszüntetnék a családi pótlékot, és ez nemcsak az újonnan érkezőkre, hanem a már a szigetországban dolgozókra is vonatkozna.   

Más források "konstruktív, de feszült" tárgyalásokról számoltak be, amelyek során eddig egyik főbb vitás pontot sem sikerült rendezni.

Megfenyegette a V4-eket az olasz kormányfő

A fejlesztésekre szánt uniós támogatások csökkentésével fenyegette meg a visegrádi országokat Matteo Renzi olasz kormányfő, amennyiben nem vesznek részt a migrációs krízis hatékony kezelésében - közölte újságírókkal az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozónak részleteit ismerő brüsszeli forrás péntek hajnalban.

Az uniós vezetők csúcstalálkozóján a migrációs válság lehetséges megoldásairól folytatott vitán Matteo Renzi azzal fenyegette meg Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát, ha nem vesznek részt a menedékkérők tagországok közötti elosztásának rendszerében, csökkenthetik a fejlesztésekre szánt kohéziós alapból származó uniós pénzeket.

"A migrációs krízis minden európai országot érintő közös európai probléma" - hangsúlyozta az olasz kormányfő. Ha ezek az országok nem mutatnak szolidaritást, akkor az unió költségvetése is kevesebb szolidaritást fog mutatni irányukban - tette hozzá. Ez a támogatás a volt szocialista országok elmaradottabb régióinak felzárkóztatására szánt, hétéves, 2014-2020 közötti periódusban folyósítandó strukturális alapokra vonatkozó támogatást érintheti - tájékoztatott a neve mellőzését kérő brüsszeli forrás.   

Az alap legnagyobb befizetője Németország és Franciaország után Olaszország.
Mivel a menedékkérők számának növekedésével a befogadó országok kiadásai fedezésére uniós támogatáshoz folyamodnak, az unió hat hónapos elnökségét ellátó Hollandia felvetette annak lehetőségét, hogy a strukturális alapok egy részét szükség esetén a migrációs válság kiadásaira fordítanák.