Egyre több külföldi harcol a dzsihádisták soraiban Irakban
PÁRIZS. Egyre több külföldi állampolgár harcol az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet soraiban - mondta kedden Haider al-Abádi iraki miniszterelnök Párizsban, a dzsihádisták feltartóztatására az Egyesült Államok vezetésével létrejött koalíció miniszteri szintű nemzetközi tanácskozása előtt.
"Azt látom, hogy Irakban a külföldi harcosok száma jelentősebb, mint korábban. Régebben 58 százalékra becsültük az iraki harcosokat és 42 százalékra a külföldieket. Mára az arány megfordult, a külföldi harcosok aránya 60 százalék, az irakiaké 40 százalék" - hangsúlyozta az iraki kormányfő. "Az Iszlám Állam elkötelezett és képzett harcosok új generációját hozza létre, akik készek a halálra, de nem öngyilkosok" - tette hozzá.
"Nemzetközi problémáról van szó, amelyet meg kell oldani. Meg kell magyarázni, hogy miért jön annyi terrorista Szaúd-Arábiából, az Öböl menti országokból, Egyiptomból, Szíriából, Törökországból és az európai országokból" - hangoztatta. Az iraki miniszterelnök szerint az Iszlám Állam elleni harc kudarcának oka, hogy Irak nem kap elég támogatást a dzsihadisták ellen.
"Úgy vélem, hogy ez a nemzetközi közösség kudarca. Irak támogatását illetően sok a beszéd, de kevés a tett" - fogalmazott Haider al-Abádi, kevesellve az országnak nyújtott fegyveres támogatást. "Nem sokat kaptunk, szinte semmit. Csak magunkra számíthatunk" - mondta, s kitért arra is, hogy nehézségekbe ütközik, ha újabb fegyvervásárlási szerződéseket akarnak kötni.
"A szerződések nagy részét az előző kormány kötötte meg az oroszokkal. Az oroszok ellen amerikai szankciók vannak érvényben és nagyon nehéz kifizetni ezeket a fegyvereket. A pénz ott van a bankban, de nem tudunk hozzáférni" - mondta az iraki miniszterelnök. Hozzátette: "Nem fegyvereket kérünk, hanem azt, hogy könnyebben vásárolhassunk fegyvereket".
Az Egyesült Államok vezetésével az Iszlám Állam ellen létrehozott, hatvan országból álló nemzetközi szövetség 24 tagja ül össze Párizsban, hogy felülvizsgálják az általuk követett stratégiát, mivel az utóbbi tíz hónapban végrehajtott mintegy 4 ezer légicsapás ellenére az dzsihadista szervezet egyre több katonai sikert ér el.
Az Iszlám Állam terrorszervezet néhány hónap alatt Irak területének egyharmadát és Szíria területének felét vonta ellenőrzése alá mintegy 300 ezer négyzetkilométernyi összefüggő területen, ahonnan a dzsihadisták sikeresen kiszorították az iraki és szíriai kormányerőket, és kikiáltották az úgynevezett kalifátust.
Vörös listát állított össze a veszélyeztetett iraki kulturális javakról az ICOM
A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) vörös listát állított össze a veszélyben lévő iraki kulturális javakról az elmúlt hónapok iraki erőszakcselekményei nyomán, amelyek következtében megsemmisült számos világörökség a közel-keleti államban.
A vörös listával a párizsi szákhelyű nemzetközi szervezet, amely szoros együttműködésben dolgozik az UNESCO-val, az Interpollal és a Nemzetközi Vámszövetséggel (WCO), elejét akarja venni az iraki kulturális javak illegális kereskedelmének.
A listán hét kategóriába, írásos emlékek - köztük ősi agyag- és kőtáblák -, pecsétek és bélyegek, építészeti emlékek - mozaikok, frízek - szobrok, vázák és edények, ékszerek és kiegészítők, érmék csoportosították a veszélyeztetett kulturális javakat az ókori Mezopotámiától kezdve egészen az ottomán és mameluk uralom idejéig (XVI-XIX. század).
"Az utóbbi hónapokban tanúi lehettünk a kisebbségek lemészárolásának Szíriában és Irakban, és a kulturális örökség kincsei megsemmisítésének" - hangsúlyozta Jean-Luc Martines, az ICOM elnöke a lista bemutatásakor a párizsi Louvre-ban.
A vörös lista nem az Irakból ellopott javak listáját veszi leltárba, hanem azokat a kulturális javakat, amelyek ismert múzeumi gyűjteményekben vannak, azzal a céllal, hogy e tárgyak ne váljanak lopás, rablás, a kulturális javakkal folytatott illegális kereskedelem áldozatává - emlékeztet az ICOM a honlapján közzétett közleményben.
A vörös listák segítségével könnyebben lehet a szóban forgó tárgyakat azonosítani. Az ICOM ennek érdekében szorosan együttműködik az Interpollal és a Nemzetközi Vámszövetséggel.
A Múzeumok Nemzetközi Szövetsége 2000 óta már 25 ország, kontinens és térség - köztük Egyiptom, Afganisztán, Peru, Közép-Amerika, Kambodzsa - kulturális javairól készített vörös listát.
Az első vörös lista segítségével, amely Afrika kulturális javait vette számba, sikerült számtalan nemzeti kincset visszaadni az érintett országoknak, Niger például 600 szobrot kapott vissza 2006-ban az után, hogy a nemzetközi hatóságok azonosították a műtárgyakat.
Afganisztánba mintegy 8000 műtárgy került vissza az után, hogy a nemzetközi szervezet 2006-ban leltárba vette a veszélyeztetett afgán kulturális javakat. Csak a londoni Heathrow repülőterén a vámosok 1500 afgán műtárgyat foglaltak le és azonosítottak a vörös lista segítségével.
2012-ben a francia hatóságok a ICOM 2003-ban készült első iraki vörös listájának segítségével foglaltak le 13 iraki régészeti emléket, köztük agyagtáblákat, amelyek az ókori Mezopotámiából származnak. Az ICOM a napokban fogja közzétenni honlapján a veszélyben lévő iraki kulturális javak vörös listáját.
"Nemzetközi problémáról van szó, amelyet meg kell oldani. Meg kell magyarázni, hogy miért jön annyi terrorista Szaúd-Arábiából, az Öböl menti országokból, Egyiptomból, Szíriából, Törökországból és az európai országokból" - hangoztatta. Az iraki miniszterelnök szerint az Iszlám Állam elleni harc kudarcának oka, hogy Irak nem kap elég támogatást a dzsihadisták ellen.
"Úgy vélem, hogy ez a nemzetközi közösség kudarca. Irak támogatását illetően sok a beszéd, de kevés a tett" - fogalmazott Haider al-Abádi, kevesellve az országnak nyújtott fegyveres támogatást. "Nem sokat kaptunk, szinte semmit. Csak magunkra számíthatunk" - mondta, s kitért arra is, hogy nehézségekbe ütközik, ha újabb fegyvervásárlási szerződéseket akarnak kötni.
"A szerződések nagy részét az előző kormány kötötte meg az oroszokkal. Az oroszok ellen amerikai szankciók vannak érvényben és nagyon nehéz kifizetni ezeket a fegyvereket. A pénz ott van a bankban, de nem tudunk hozzáférni" - mondta az iraki miniszterelnök. Hozzátette: "Nem fegyvereket kérünk, hanem azt, hogy könnyebben vásárolhassunk fegyvereket".
Az Egyesült Államok vezetésével az Iszlám Állam ellen létrehozott, hatvan országból álló nemzetközi szövetség 24 tagja ül össze Párizsban, hogy felülvizsgálják az általuk követett stratégiát, mivel az utóbbi tíz hónapban végrehajtott mintegy 4 ezer légicsapás ellenére az dzsihadista szervezet egyre több katonai sikert ér el.
Az Iszlám Állam terrorszervezet néhány hónap alatt Irak területének egyharmadát és Szíria területének felét vonta ellenőrzése alá mintegy 300 ezer négyzetkilométernyi összefüggő területen, ahonnan a dzsihadisták sikeresen kiszorították az iraki és szíriai kormányerőket, és kikiáltották az úgynevezett kalifátust.
Vörös listát állított össze a veszélyeztetett iraki kulturális javakról az ICOM
A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) vörös listát állított össze a veszélyben lévő iraki kulturális javakról az elmúlt hónapok iraki erőszakcselekményei nyomán, amelyek következtében megsemmisült számos világörökség a közel-keleti államban.
A vörös listával a párizsi szákhelyű nemzetközi szervezet, amely szoros együttműködésben dolgozik az UNESCO-val, az Interpollal és a Nemzetközi Vámszövetséggel (WCO), elejét akarja venni az iraki kulturális javak illegális kereskedelmének.
A listán hét kategóriába, írásos emlékek - köztük ősi agyag- és kőtáblák -, pecsétek és bélyegek, építészeti emlékek - mozaikok, frízek - szobrok, vázák és edények, ékszerek és kiegészítők, érmék csoportosították a veszélyeztetett kulturális javakat az ókori Mezopotámiától kezdve egészen az ottomán és mameluk uralom idejéig (XVI-XIX. század).
"Az utóbbi hónapokban tanúi lehettünk a kisebbségek lemészárolásának Szíriában és Irakban, és a kulturális örökség kincsei megsemmisítésének" - hangsúlyozta Jean-Luc Martines, az ICOM elnöke a lista bemutatásakor a párizsi Louvre-ban.
A vörös lista nem az Irakból ellopott javak listáját veszi leltárba, hanem azokat a kulturális javakat, amelyek ismert múzeumi gyűjteményekben vannak, azzal a céllal, hogy e tárgyak ne váljanak lopás, rablás, a kulturális javakkal folytatott illegális kereskedelem áldozatává - emlékeztet az ICOM a honlapján közzétett közleményben.
A vörös listák segítségével könnyebben lehet a szóban forgó tárgyakat azonosítani. Az ICOM ennek érdekében szorosan együttműködik az Interpollal és a Nemzetközi Vámszövetséggel.
A Múzeumok Nemzetközi Szövetsége 2000 óta már 25 ország, kontinens és térség - köztük Egyiptom, Afganisztán, Peru, Közép-Amerika, Kambodzsa - kulturális javairól készített vörös listát.
Az első vörös lista segítségével, amely Afrika kulturális javait vette számba, sikerült számtalan nemzeti kincset visszaadni az érintett országoknak, Niger például 600 szobrot kapott vissza 2006-ban az után, hogy a nemzetközi hatóságok azonosították a műtárgyakat.
Afganisztánba mintegy 8000 műtárgy került vissza az után, hogy a nemzetközi szervezet 2006-ban leltárba vette a veszélyeztetett afgán kulturális javakat. Csak a londoni Heathrow repülőterén a vámosok 1500 afgán műtárgyat foglaltak le és azonosítottak a vörös lista segítségével.
2012-ben a francia hatóságok a ICOM 2003-ban készült első iraki vörös listájának segítségével foglaltak le 13 iraki régészeti emléket, köztük agyagtáblákat, amelyek az ókori Mezopotámiából származnak. Az ICOM a napokban fogja közzétenni honlapján a veszélyben lévő iraki kulturális javak vörös listáját.
Forrás
MTI
