Egyre több fegyver érkezik Kelet-Ukrajnába
KIJEV. Egyre több fegyver érkezik Oroszországból Kelet-Ukrajnába, és a szállítmányok a malajziai utasszállító repülőgép múlt csütörtöki lelövése óta is folytatódtak - jelentette egy NATO-tisztviselőre hivatkozva a Reuters brit hírügynökség szerdán.
"Az elmúlt hetekben növekedést észleltünk az Oroszországból Ukrajnába szállított fegyverek mennyiségében. A Malaysia Airlines MH17-es járatának lelövése óta továbbra is bizonyítékokat látunk arra vonatkozóan, hogy Oroszországból fegyvereket mozgatnak Ukrajnába, ami aggodalomra ad okot" - idézte a Reuters a név nélkül nyilatkozó NATO-tisztviselőt.
Az ukrán és az amerikai vezetés hosszú ideje vádolja azzal Moszkvát, hogy az fegyverekkel látja el a kelet-ukrajnai oroszbarát felkelőket. Korábban az Európai Unió is felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel a szakadárok felfegyverzésével, ellenkező esetben Brüsszel súlyosbítani fogja az Oroszországra kirótt szankcióit.
Az amerikai hírszerzés korábban azt állította, hogy a múlt csütörtökön az oroszbarát felkelők lőtték le a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát Kelet-Ukrajna felett, mégpedig egy Buk (NATO kódja: SA-11) típusú föld-levegő rakétával.
Washington azt is hozzátette, hogy a szakadárok felfegyverzésével Moszkva teremtette meg a feltételeket a gép megsemmisítéséhez, bár Oroszország közvetlen felelősségét nem állapította meg. Egyes vádak szerint a Buk légvédelmi rendszert is Oroszországtól kapták a felkelők, majd vissza is szállították oda. A katasztrófában 298 ember vesztette életét, köztük 193 holland állampolgár.
A lázadók egyik vezetője szerint az EBESZ hátráltatta a holttestek begyűjtését
A Kelet-Ukrajnában lezuhant maláj utasszállító utasainak tetemei azért hevertek három napon át szanaszét, harminc fokos melegben a katasztrófa helyszínén, mert az EBESZ nem engedélyezte, hogy a Moszkva-barát szakadárok begyűjtsék őket - állítja Alekszandr Borodaj, az egyoldalúan kikiáltott "donyecki népköztársaság" miniszterelnöke.
Borodaj a BBC-nek szerdán adott interjúban beszélt erről, meglehetősen indulatosan, elutasítva azokat a vádakat, hogy a szakadárok hanyagul jártak el, és szándékosan hagyták, hogy a nyári melegben bomlásnak induljanak a tetemek. Borodaj szerint a szakadárok azonnal össze akarták gyűjteni a holttesteket, és könyörögve kérték a nemzetközi szervezeteket, hogy mihamarabb küldjék a helyszínre szakértőiket, fogadkoztak ráadásul, hogy szavatolni fogják biztonságukat.
"Ránk azonban rendkívüli nyomást gyakorolt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője, aki azt szajkózta, hogy ő 57 országot képvisel, és semmi szín alatt ne merjünk hozzányúlni a halottak tetemeihez, ellenkező esetben ezt és ezt fogja tenni velünk az EBESZ mind az 57 tagországa" - mondta Borodaj, aki szerint az EBESZ-illetékes megparancsolta, hogy ne nyúljanak a holttestekhez, és várják meg a szakértők érkezését.
A donyecki szakadárok vezetője úgy folytatta, hogy három napot vártak, de egyetlen szakértő sem érkezett a katasztrófa helyszínére, mindenki Kijevben "csücsült". "Tovább hagyni a holttesteket a szabadban harminc fokos melegben? Ez képtelenség, egyszerűen embertelen! Horrorfilmbe illő helyzet!" - mondta Borodaj.
Michaels Bociurkiw, az EBESZ egyik szóvivője azonban cáfolta mindezt, mondván, a szervezet nem tiltotta meg a szakadároknak, hogy elszállítsák a holttesteket, mert nem mondhatja meg ki, mit tegyen. Az ukrajnai EBESZ-megfigyelők mandátuma kizárólag a megfigyelésre és jelentéskészítésre korlátozódik - tette hozzá.
Borodaj a BBC-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a szakadárok taktikai okokból adtak fel néhány kelet-ukrajnai várost. Azt állította, hogy a lázadóknak csak az ukrán hadseregtől, a laktanyák elfoglalásakor zsákmányolt fegyvereik vannak, de Buk-rakétáik nincsenek. A donyecki vezető azt mondta, hogy az egész orosz néptől kapnak segítséget, és ő maga is orosz állampolgár, moszkvai lakos, önkéntesként érkezett Donyeckbe, és a sors úgy hozta, hogy a donyecki köztársaság miniszterelnöke lett.
Borodaj cáfolta azt, hogy az orosz hírszerzésnek dolgozik, de elismerte, hogy politológusként vannak kapcsolatai az orosz titkosszolgálatokkal, mint minden közönséges halandónak, akinek van kapcsolata a "társadalom elitjével", amelyhez mindenféle állami szervek képviselői is tartoznak.
Az ukrán és az amerikai vezetés hosszú ideje vádolja azzal Moszkvát, hogy az fegyverekkel látja el a kelet-ukrajnai oroszbarát felkelőket. Korábban az Európai Unió is felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel a szakadárok felfegyverzésével, ellenkező esetben Brüsszel súlyosbítani fogja az Oroszországra kirótt szankcióit.
Az amerikai hírszerzés korábban azt állította, hogy a múlt csütörtökön az oroszbarát felkelők lőtték le a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát Kelet-Ukrajna felett, mégpedig egy Buk (NATO kódja: SA-11) típusú föld-levegő rakétával.
Washington azt is hozzátette, hogy a szakadárok felfegyverzésével Moszkva teremtette meg a feltételeket a gép megsemmisítéséhez, bár Oroszország közvetlen felelősségét nem állapította meg. Egyes vádak szerint a Buk légvédelmi rendszert is Oroszországtól kapták a felkelők, majd vissza is szállították oda. A katasztrófában 298 ember vesztette életét, köztük 193 holland állampolgár.
A lázadók egyik vezetője szerint az EBESZ hátráltatta a holttestek begyűjtését
A Kelet-Ukrajnában lezuhant maláj utasszállító utasainak tetemei azért hevertek három napon át szanaszét, harminc fokos melegben a katasztrófa helyszínén, mert az EBESZ nem engedélyezte, hogy a Moszkva-barát szakadárok begyűjtsék őket - állítja Alekszandr Borodaj, az egyoldalúan kikiáltott "donyecki népköztársaság" miniszterelnöke.
Borodaj a BBC-nek szerdán adott interjúban beszélt erről, meglehetősen indulatosan, elutasítva azokat a vádakat, hogy a szakadárok hanyagul jártak el, és szándékosan hagyták, hogy a nyári melegben bomlásnak induljanak a tetemek. Borodaj szerint a szakadárok azonnal össze akarták gyűjteni a holttesteket, és könyörögve kérték a nemzetközi szervezeteket, hogy mihamarabb küldjék a helyszínre szakértőiket, fogadkoztak ráadásul, hogy szavatolni fogják biztonságukat.
"Ránk azonban rendkívüli nyomást gyakorolt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője, aki azt szajkózta, hogy ő 57 országot képvisel, és semmi szín alatt ne merjünk hozzányúlni a halottak tetemeihez, ellenkező esetben ezt és ezt fogja tenni velünk az EBESZ mind az 57 tagországa" - mondta Borodaj, aki szerint az EBESZ-illetékes megparancsolta, hogy ne nyúljanak a holttestekhez, és várják meg a szakértők érkezését.
A donyecki szakadárok vezetője úgy folytatta, hogy három napot vártak, de egyetlen szakértő sem érkezett a katasztrófa helyszínére, mindenki Kijevben "csücsült". "Tovább hagyni a holttesteket a szabadban harminc fokos melegben? Ez képtelenség, egyszerűen embertelen! Horrorfilmbe illő helyzet!" - mondta Borodaj.
Michaels Bociurkiw, az EBESZ egyik szóvivője azonban cáfolta mindezt, mondván, a szervezet nem tiltotta meg a szakadároknak, hogy elszállítsák a holttesteket, mert nem mondhatja meg ki, mit tegyen. Az ukrajnai EBESZ-megfigyelők mandátuma kizárólag a megfigyelésre és jelentéskészítésre korlátozódik - tette hozzá.
Borodaj a BBC-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a szakadárok taktikai okokból adtak fel néhány kelet-ukrajnai várost. Azt állította, hogy a lázadóknak csak az ukrán hadseregtől, a laktanyák elfoglalásakor zsákmányolt fegyvereik vannak, de Buk-rakétáik nincsenek. A donyecki vezető azt mondta, hogy az egész orosz néptől kapnak segítséget, és ő maga is orosz állampolgár, moszkvai lakos, önkéntesként érkezett Donyeckbe, és a sors úgy hozta, hogy a donyecki köztársaság miniszterelnöke lett.
Borodaj cáfolta azt, hogy az orosz hírszerzésnek dolgozik, de elismerte, hogy politológusként vannak kapcsolatai az orosz titkosszolgálatokkal, mint minden közönséges halandónak, akinek van kapcsolata a "társadalom elitjével", amelyhez mindenféle állami szervek képviselői is tartoznak.
Forrás
MTI
