Egyre kevésbé befogadó a nyugat-európai lakosság
Elutasítja a migránsok önkéntes befogadását a cseh államfő, mivel – mint indokolta – a befogadással „hátország” alakulna a terrortámadásokhoz. Miloš Zeman azt is mondta, ma már szinte senki sem kérdőjelezi meg a migrációs hullám és a terrorizmus közötti összefüggéseket. A cseh kormány ugyanakkor némileg befogadóbb álláspontot képvisel, mint ismert, keresztény menekülteket fogadtak be, illetve több más kérdésben is rugalmasan állnak a menekültügyekhez.
Azt látni kell azonban, hogy Zeman helyzete elég sajátos – hívta fel a figyelmet az M1 szerda reggeli adásában Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, címzetes egyetemi tanár. Mint rávilágított, ezt az álláspontját már többször hangoztatta és „ennek nyilvánvalóan belpolitikai okai vannak”.
A szakértő szerint a cseh államfő kijelentései, habár van realitásuk, összességében Zeman írói munkássága részének tekinthetők, ami nem feltétlenül kell megegyezzen a kormány politikájával.
Zeman ugyanakkor „nem felelős a kormányzati politika végrehajtásáért, neki nem kell elszámolnia az EU felé sem, míg a kormányzatnak igen” – tette hozzá Kis-Benedek József.
Erősödik a menekültellenesség
Jelentős változások tapasztalhatók a menekültügyekhez való hozzáállásban az utóbbi időben Hollandiában, Franciaországban és Németországban is. Azonban hogy hosszabb távon mi várható, az a közhangulaton kívül attól is függ, hogyan végződnek a választások ezekben az országokban.
Franciaországban a menekültek szemszögéből vizsgálva szinte teljesen mindegy, hogy a jobboldal vagy a baloldal nyeri a választást, mindenképpen keményebb menekültpolitikát fognak folytatni – mondta Kis-Benedek József.
Németországban és Belgiumban viszont a lakosság hangulatának változása lehet nagy befolyással a menekültpolitikára. Az egyre határozottabb menekültellenesség a robbantásokra, a merényletekre vezethető vissza – tette hozzá a szakértő.
A németek többsége szerint nincs összefüggés a támadás és Merkel menekültpolitikája között
A németek többsége szerint nincs összefüggés a Berlinben karácsony előtt elkövetett iszlamista terrormerénylet és Angela Merkel kancellár menekültpolitikája között - mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.
A Forsa közvélemény-kutató társaság adatai szerint a december 19-én egy karácsonyi vásár ellen elkövetett merénylet óta erősödött a kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének támogatottsága; a pártszövetségre 38 százalék szavazna, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás, ami 2 százalékpontos emelkedés az egy héttel korábbihoz képest.
A CDU/CSU ezzel kiegyenlítette az év közben elszenvedett veszteségeket, támogatottsága elérte a januárban beállított éves csúcsértéket. A választópolgárok "óvakodnak a kísérletezéstől, és inkább felsorakoznak a kormányzó erők mögött, mint mindig, amikor ilyen szörnyűséges tettek kavarják fel az embereket" - magyarázta a jelenséget Manfred Güllner, a kutatócég vezetője, hozzátéve, hogy a CDU/CSU támogatottsága mellett Angela Merkel személyes támogatottsága is emelkedett.
A németek 52 százaléka Angela Merkelre szavazna, ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, ami ugyancsak 2 százalékpontos emelkedés az egy héttel korábbihoz képest. A kormányfő így már 39 százalékponttal vezet lehetséges kihívója, a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel előtt, aki 13 százalékon áll.
A veszélyes iszlamistaként számon tartott elutasított menedékkérő, Anis Amri terhére rótt merénylettel kialakult helyzet a kormány menekültpolitikáját és Angela Merkelt a leghevesebben támadó pártnak, a Bundestagon kívüli az Alternatíva Németországnak (AfD) sem kedvez igazán a Forsa felmérése szerint. A CDU/CSU-tól jobbra álló globalizáció-, euró-, elit-, bevándorlás- és iszlámellenes párt - amelynek egyik vezetője szerint a Breitscheid téren elkövetett merénylet áldozatai "Merkel halottai" - mindössze 1 százalékponttal tudta növelni támogatottságát, 12 százalékra.
A Stern című hírmagazin és az RTL kereskedelmi televízió megbízásából végzett felmérésben azt is vizsgálták, hogy a választópolgárok látnak-e összefüggést a 12 halálos áldozatot és 53 sebesültet követelő támadás és Angela Merkel menekültpolitikája között. Az eredmények szerint több mint kétharmaduk, 68 százalékuk nem lát összefüggést. A Zöldek táborában a legmagasabb, 93 százalékos mindazok aránya, akik szerint nincs kapcsolat a merénylet és a kancellár menekültpolitikája között. Utánuk a Baloldal szavazói következnek 85 százalékkal, majd az SPD támogatói 83 százalékkal, a kancellár vezette CDU szavazói közül pedig 80 százalék vélekedik így.
A választók 28 százaléka szerint van összefüggés a támadás és Angela Merkel menekültpolitikája között. Az AfD-szavazók 93 százalékának ez a meggyőződése. Melletük még a CSU táborában meghatározó ez a vélemény, ott 49 százalék hozza összefüggésbe a tömeges kamionos gázolást a kancellár menekültpolitikájával.
A Stern-RTL-Wahltrend felmérést december 19. és 23. között végezték 2504 ember megkérdezésével. A támadás és a menekültpolitika összefüggéséről szóló kutatásban 1003 embert kérdeztek meg december 21-én és 22-én.
