Egyre inkább magyar téma a víz
BUDAPEST. 2013 őszén Budapesten vitatnák meg a vízgazdálkodás és a csatornázás problémáit - mondta a külügyminiszter. A világkonferencia megrendezését - amely első lenne a maga nemében - az ENSZ vezetői is támogatásukról biztosították - hangsúlyozta Martonyi János.
Az ENSZ illetékes főtitkár-helyettese, Jan Eliasson pénteken támogatásáról biztosította azt a magyar kezdeményezést, hogy 2013 őszén Budapesten világkonferencián vitassák meg a vízgazdálkodás és a csatornázás problémáit - nyilatkozta az MTI-nek New York-i tárgyalásait összefoglalva Martonyi János külügyminiszter.
A magyar diplomácia vezetőjének, aki az ENSZ-közgyűlés ülésére utazott az amerikai nagyvárosban, módja volt szót váltani Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel. Martonyi János megbeszélést folytatott a kanadai és az egyesült államokbeli örmény egyház vezetőjével, akiknek kifejezte Budapest készségét a Jereván által felfüggesztett kétoldalú diplomáciai kapcsolatok újbóli felvételére.
A külügyminiszter rámutatott, hogy a közgyűlés napirendjének idén is az egyik legfontosabb kérdése a fenntartható fejlődés, ezen belül pedig a víz kérdése. Emlékeztetett: Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki csütörtökön fogadta Áder János köztársasági elnököt, ugyancsak a támogatásáról biztosította a budapesti víz világkonferenciát, amely az első lesz a maga nemében. "A víz most egyre inkább egy magyar téma" - mondta a külügyminiszter, kitérve arra, hogy Magyarország meghatározó tagja a Víz Barátai Munkacsoportnak, emellett a köztársasági elnök felszólalásának ez volt a fő témája a Rio+20 konferencián, és a kérdéssel Áder János hangsúlyosan foglalkozott az ENSZ-közgyűlés általános vitájában is.
Jan Eliasson, a fenntartható fejlődés kérdéseiben illetékes ENSZ-főtitkárhelyettes, aki pénteken fogadta Martonyi Jánost, a problémakör fontosságával kapcsolatban rámutatott, hogy ma a Földön 1 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, 2,5 milliárd ember pedig olyan területen él, amely nem csatornázott és ahol nincs szennyvíztisztítás. Martonyi János a kérdéskörrel kapcsolatban hangsúlyozta a nemzetközi összefogás fontosságát, Jan Eliasson pedig arról beszélt, hogy kialakulófélben van az a szerep, amelyet az ENSZ-főtitkárság ezen a téren be tud tölteni, és a támogatásáról biztosította a jövő évi budapesti konferenciát.
"A víz az, amivel Magyarország az elkövetkező hónapokban és években is meg fog jelenni (a világ közvéleménye előtt). Ennek van egy nagyon fontos gazdasági összefüggése is. Nagyon sok országban, Sri Lankától Thaiföldig különböző projektjeink vannak folyamatban. Értünk a vízhez, legyen szó árvízvédelemről, ivóvízről vagy akár szanitációról" - mondta az MTI-nek nyilatkozva a külügyminiszter.
Martonyi János részt vett az úgynevezett transzatlanti vacsorán, amelynek vendéglátója éves rendszerességgel az amerikai külügyminiszter. Hillary Clinton itt hivatalosan elbúcsúzott a rendezvény részvevőitől, megismételve, hogy jövőre már nem lesz külügyminiszter, akárhogy is alakulnak az amerikai választások.
"Tudtam vele beszélni a vacsora előtt és után is, barátságosan. Érintettük röviden a magyarországi fejleményeket, inkább pozitív megközelítésben, azzal persze, hogy ők továbbra is figyelemmel kísérik a dolgokat" - mondta Martonyi János.
A külügyminiszter a további kétoldalú tárgyalásai közül a kazah, a palesztin és az egyiptomi külügyminiszterrel folytatott eszmecseréjét említette meg. Martonyi János csütörtökön megbeszélést folytatott a kanadai és az amerikai örmény egyház vezetőjével.
A külügyminiszter szerint partnerei megértéssel hallgatták az általa kifejtett magyar álláspontot. A két egyházi vezető érzékeltette egyet nem értését a magyar lépéssel kapcsolatban, abban viszont a felek egyetértettek, hogy meg kell keresni a megfelelő megoldást, hiszen senkinek nem érdeke az, hogy a feszültség fennmaradjon. "Jeleztem nekik is, hogy örülnénk, ha jeleznék Jerevánnak, hogy mi szívesen felvesszük ismételten az egyébként általuk, szerintünk indokolatlanul és elsietve felfüggesztett diplomáciai kapcsolatokat" - közölte Martonyi János.
A külügyminiszter beszámolt róla, hogy részt vett az EU-külügyminiszterek informális ülésén, amelyen elsősorban Szíriával, Iránnal és az unió keleti szomszédaival, Ukrajnával, Fehéroroszországgal foglalkoztak.
A Közép-európai Kezdeményezés 18 tagállamának közös reggelijén való részvételét azért nevezte fontosnak Martonyi János, mert ennek a tömörülésnek az elnöki tisztét januártól Magyarország veszi majd át.
"Jövőre úgynevezett közép-európai évünk lesz, amikor mi leszünk az elnökei a Közép-európai Kezdeményezésnek, de egyidejűleg, július 1-jétől mi elnököljük a visegrádi négyeket is. Hat hónapig átfedés lesz, úgyhogy megpróbáljuk a kettőt összekapcsolni és olyan programokat indítani, részben európai uniós finanszírozásban, amelyek érintik mindkét együttműködést" - mondta Martonyi.
A külügyminiszter egyéb programok mellett részt vett a Lelkiismeret Hangja vacsorán, és felszólalt a Civilizációk Szövetsége rendezvényén is.
A kulturális sokszínűség megőrzésének és a vallási szélsőségesség kezelésének fontosságáról is beszélt Martonyi János külügyminiszter pénteken New Yorkban, a Civilizációk Szövetsége nevű ENSZ-fórumon (UN Alliance of Civilizations, AoC).
A magyar diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy a kultúrák és vallások közötti párbeszédet előtérbe helyező "szövetség" mára egy széles körben elismert ENSZ-platform lett, amely a különböző hitű, kultúrájú és nyelvű emberek közötti bizalmat, toleranciát és tiszteletet próbálja ösztönözni.
Magyarország is teljes mértékben igyekszik elősegíteni, hogy a szövetség működése sikerre vezessen, és osztja céljait, kiemelten is azt a törekvést, hogy a kulturális sokszínűségre vonatkozóan globális szintű egyetértés jöjjön létre - fejtette ki Martonyi János a miniszteri szintű találkozón. Megjegyezte, hogy tavalyi európai uniós elnöksége alatt Magyarország kiemelt hangsúlyt helyezett ezekre az értékekre.
A külügyminiszter hangoztatta: Magyarország támogatja, hogy a kisebbségi kultúrákkal és nyelvekkel kapcsolatban is a kulturális sokszínűség megközelítését alkalmazzák. A kisebbségi jogok azért is fontosak, mert ezt a sokszínűséget segítik, és védik a kulturális örökség gazdagságát - tette hozzá.
Beszélt Martonyi János arról is, hogy a közelmúltban a líbiai Bengáziban, valamint Kairóban, Szanaában és Tuniszban lezajlott incidensek egyértelművé teszik: a nemzetközi közösség fellépésének jobban kell összepontosítania olyan stratégiák kidolgozására és alkalmazására, amelyek kezelni tudják a vallási szélsőségességet, hiszen ez utóbbi "még mindig túl gyakran ösztönöz erőszakra politikai céllal". Leszögezte: teljes mértékben egyetért az AoC főképviselőjének, Jorge Sampaio volt portugál elnöknek azon javaslatával, hogy keressék meg a választóvonalat a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyűlöletbeszéd között.
A Civilizációk Szövetsége 2005-ben jött létre José Luis Rodriguez Zapatero spanyol és Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök kezdeményezésére, Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkár aktív közreműködésével. Olyan nemzetközi együttműködésről van szó, amely a civil társadalom bevonásával, az oktatás és a kultúra eszközeit felhasználva a kultúrák és vallások közötti párbeszédet helyezi előtérbe. A céljait támogatók úgynevezett baráti csoportba tömörülnek; munkájában 110 állam és 23 nemzetközi szervezet vesz részt.
Sampaio a mostani találkozón javaslatot tett arra, hogy a baráti csoport országaiban építsenek ki egyfajta kihelyezett irodahálózatot. Martonyi János beszédében felajánlotta, hogy Magyarország is otthont adna egy ilyen központnak. A Civilizációk Szövetsége jövő februárban Ausztriában rendezi fórumát. Ez lesz az első alkalom, hogy a szövetség legnagyobb rendezvényét Európában tartják.
A magyar diplomácia vezetőjének, aki az ENSZ-közgyűlés ülésére utazott az amerikai nagyvárosban, módja volt szót váltani Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel. Martonyi János megbeszélést folytatott a kanadai és az egyesült államokbeli örmény egyház vezetőjével, akiknek kifejezte Budapest készségét a Jereván által felfüggesztett kétoldalú diplomáciai kapcsolatok újbóli felvételére.
A külügyminiszter rámutatott, hogy a közgyűlés napirendjének idén is az egyik legfontosabb kérdése a fenntartható fejlődés, ezen belül pedig a víz kérdése. Emlékeztetett: Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki csütörtökön fogadta Áder János köztársasági elnököt, ugyancsak a támogatásáról biztosította a budapesti víz világkonferenciát, amely az első lesz a maga nemében. "A víz most egyre inkább egy magyar téma" - mondta a külügyminiszter, kitérve arra, hogy Magyarország meghatározó tagja a Víz Barátai Munkacsoportnak, emellett a köztársasági elnök felszólalásának ez volt a fő témája a Rio+20 konferencián, és a kérdéssel Áder János hangsúlyosan foglalkozott az ENSZ-közgyűlés általános vitájában is.
Jan Eliasson, a fenntartható fejlődés kérdéseiben illetékes ENSZ-főtitkárhelyettes, aki pénteken fogadta Martonyi Jánost, a problémakör fontosságával kapcsolatban rámutatott, hogy ma a Földön 1 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, 2,5 milliárd ember pedig olyan területen él, amely nem csatornázott és ahol nincs szennyvíztisztítás. Martonyi János a kérdéskörrel kapcsolatban hangsúlyozta a nemzetközi összefogás fontosságát, Jan Eliasson pedig arról beszélt, hogy kialakulófélben van az a szerep, amelyet az ENSZ-főtitkárság ezen a téren be tud tölteni, és a támogatásáról biztosította a jövő évi budapesti konferenciát.
"A víz az, amivel Magyarország az elkövetkező hónapokban és években is meg fog jelenni (a világ közvéleménye előtt). Ennek van egy nagyon fontos gazdasági összefüggése is. Nagyon sok országban, Sri Lankától Thaiföldig különböző projektjeink vannak folyamatban. Értünk a vízhez, legyen szó árvízvédelemről, ivóvízről vagy akár szanitációról" - mondta az MTI-nek nyilatkozva a külügyminiszter.
Martonyi János részt vett az úgynevezett transzatlanti vacsorán, amelynek vendéglátója éves rendszerességgel az amerikai külügyminiszter. Hillary Clinton itt hivatalosan elbúcsúzott a rendezvény részvevőitől, megismételve, hogy jövőre már nem lesz külügyminiszter, akárhogy is alakulnak az amerikai választások.
"Tudtam vele beszélni a vacsora előtt és után is, barátságosan. Érintettük röviden a magyarországi fejleményeket, inkább pozitív megközelítésben, azzal persze, hogy ők továbbra is figyelemmel kísérik a dolgokat" - mondta Martonyi János.
A külügyminiszter a további kétoldalú tárgyalásai közül a kazah, a palesztin és az egyiptomi külügyminiszterrel folytatott eszmecseréjét említette meg. Martonyi János csütörtökön megbeszélést folytatott a kanadai és az amerikai örmény egyház vezetőjével.
A külügyminiszter szerint partnerei megértéssel hallgatták az általa kifejtett magyar álláspontot. A két egyházi vezető érzékeltette egyet nem értését a magyar lépéssel kapcsolatban, abban viszont a felek egyetértettek, hogy meg kell keresni a megfelelő megoldást, hiszen senkinek nem érdeke az, hogy a feszültség fennmaradjon. "Jeleztem nekik is, hogy örülnénk, ha jeleznék Jerevánnak, hogy mi szívesen felvesszük ismételten az egyébként általuk, szerintünk indokolatlanul és elsietve felfüggesztett diplomáciai kapcsolatokat" - közölte Martonyi János.
A külügyminiszter beszámolt róla, hogy részt vett az EU-külügyminiszterek informális ülésén, amelyen elsősorban Szíriával, Iránnal és az unió keleti szomszédaival, Ukrajnával, Fehéroroszországgal foglalkoztak.
A Közép-európai Kezdeményezés 18 tagállamának közös reggelijén való részvételét azért nevezte fontosnak Martonyi János, mert ennek a tömörülésnek az elnöki tisztét januártól Magyarország veszi majd át.
"Jövőre úgynevezett közép-európai évünk lesz, amikor mi leszünk az elnökei a Közép-európai Kezdeményezésnek, de egyidejűleg, július 1-jétől mi elnököljük a visegrádi négyeket is. Hat hónapig átfedés lesz, úgyhogy megpróbáljuk a kettőt összekapcsolni és olyan programokat indítani, részben európai uniós finanszírozásban, amelyek érintik mindkét együttműködést" - mondta Martonyi.
A külügyminiszter egyéb programok mellett részt vett a Lelkiismeret Hangja vacsorán, és felszólalt a Civilizációk Szövetsége rendezvényén is.
A kulturális sokszínűség megőrzésének és a vallási szélsőségesség kezelésének fontosságáról is beszélt Martonyi János külügyminiszter pénteken New Yorkban, a Civilizációk Szövetsége nevű ENSZ-fórumon (UN Alliance of Civilizations, AoC).
A magyar diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy a kultúrák és vallások közötti párbeszédet előtérbe helyező "szövetség" mára egy széles körben elismert ENSZ-platform lett, amely a különböző hitű, kultúrájú és nyelvű emberek közötti bizalmat, toleranciát és tiszteletet próbálja ösztönözni.
Magyarország is teljes mértékben igyekszik elősegíteni, hogy a szövetség működése sikerre vezessen, és osztja céljait, kiemelten is azt a törekvést, hogy a kulturális sokszínűségre vonatkozóan globális szintű egyetértés jöjjön létre - fejtette ki Martonyi János a miniszteri szintű találkozón. Megjegyezte, hogy tavalyi európai uniós elnöksége alatt Magyarország kiemelt hangsúlyt helyezett ezekre az értékekre.
A külügyminiszter hangoztatta: Magyarország támogatja, hogy a kisebbségi kultúrákkal és nyelvekkel kapcsolatban is a kulturális sokszínűség megközelítését alkalmazzák. A kisebbségi jogok azért is fontosak, mert ezt a sokszínűséget segítik, és védik a kulturális örökség gazdagságát - tette hozzá.
Beszélt Martonyi János arról is, hogy a közelmúltban a líbiai Bengáziban, valamint Kairóban, Szanaában és Tuniszban lezajlott incidensek egyértelművé teszik: a nemzetközi közösség fellépésének jobban kell összepontosítania olyan stratégiák kidolgozására és alkalmazására, amelyek kezelni tudják a vallási szélsőségességet, hiszen ez utóbbi "még mindig túl gyakran ösztönöz erőszakra politikai céllal". Leszögezte: teljes mértékben egyetért az AoC főképviselőjének, Jorge Sampaio volt portugál elnöknek azon javaslatával, hogy keressék meg a választóvonalat a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyűlöletbeszéd között.
A Civilizációk Szövetsége 2005-ben jött létre José Luis Rodriguez Zapatero spanyol és Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök kezdeményezésére, Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkár aktív közreműködésével. Olyan nemzetközi együttműködésről van szó, amely a civil társadalom bevonásával, az oktatás és a kultúra eszközeit felhasználva a kultúrák és vallások közötti párbeszédet helyezi előtérbe. A céljait támogatók úgynevezett baráti csoportba tömörülnek; munkájában 110 állam és 23 nemzetközi szervezet vesz részt.
Sampaio a mostani találkozón javaslatot tett arra, hogy a baráti csoport országaiban építsenek ki egyfajta kihelyezett irodahálózatot. Martonyi János beszédében felajánlotta, hogy Magyarország is otthont adna egy ilyen központnak. A Civilizációk Szövetsége jövő februárban Ausztriában rendezi fórumát. Ez lesz az első alkalom, hogy a szövetség legnagyobb rendezvényét Európában tartják.
Forrás
MTI
