Debrőd nem vehet részt az SZNT luxemburgi perében
DEBRÕD. A Kassa-vidéki járásban található Debrőd község tavaly kérte, hogy a Székely Nemzeti Tanács oldalán beléphessen az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perbe, amelyet az SZNT képviselői az Európai Bizottság ellen a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésük elutasítása miatt indítottak. Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere ma arról tájékoztatta portálunkat, hogy az időszerű döntés értelmében beavatkozóként községük mégsem vehet részt a perben.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei által elindított európai polgári kezdeményezés azt javasolta, hogy az Európai Unió (EU) kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Annak elnöke, Izsák Balázs korábban elmondta: a felvidéki község beavatkozási kérelméhez 2014. november 10-ig nyújthatták be írásos álláspontjukat a perbe eddig beavatkozott felek. A felperes kezdeményezők oldalán korábban Magyarország kormánya, a székelyföldi Kovászna megye önkormányzata, a franciaországi Breton Kulturális Intézete, a spanyolországi baszk kisebbség és a felvidéki Debrőd (Debraï) község, az alperes Európai Bizottság (EB) oldalán pedig Szlovákia, Görögország és Románia kormánya kapcsolódott be a perbe.
A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés elindítói azért perelték be az Európai Bizottságot, mert a testület úgy ítélte meg, hogy nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe a szabályozásra javasolt kérdés. Így a kezdeményezők el sem kezdhették az egymillió aláírás összegyűjtését, amellyel jogalkotást kezdeményező lépésre késztethették volna az EB-t.
Portálunk tavaly ősszel utánajárt, hogy a 387 lakosú kelet-szlovákiai kisközséget, Dél-Szlovákia legészakibb magyar faluját mi késztette a felpereshez történő csatlakozásra. Gergely Papp Adrianna polgármester akkor lépése indoklásaként leszögezte: amikor megtudta, hogy van ez a kezdeményezés, magukra ismert. Bár eddig minden lehetőséget megragadt ahhoz, hogy valamiképp pénzt szerezzen Debrődnek, de mindig azzal találta szemben magát, hogy az 500-nál kevesebb lakosú községnek sok helyre nem lehet pályázni. Például kilátástalan helyzetnek tűnt az, hogy egy övékéhez hasonló kis faluban csatornarendszer legyen...
„Mindezek kapcsán kezdtem utánanézni, hogy miért is van ez így térségünkben. Tehát amikor tudomást szereztem a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezéséről, úgy gondoltam, hogy ezt nekünk is támogatnunk kell. Debrőd tehát csatlakozott a székelyek kezdeményezéséhez. Ha ezt a lépésünket nagydobra vertem volna, több felvidéki község is csatlakozott volna – magyarázta a Hírek.sk-nak tavaly október végén Debrőd polgármestere.
Az eredeti beadványt nem fogadta be az Európai Bizottság, mivel arra hivatkozott: nincs beleszólása abba, hogy a tagországokban miként vannak elosztva a kohéziós alapokból származó uniós pénzeszközök, az illetékesek tekintettel vannak-e az ott élő nemzetiségi kisebbségekre, vagy sem. „Pedig a beadvány kitért arra, hogy az EU a vonatkozó törvénycikkely alapján kiáll a nemzetiségi kisebbségek mellett. Pozitív diszkriminációra lenne szükség ahhoz, hogy ezek a leszakadó területek felzárkózzanak. Mivel az EB azzal érvelt, hogy ez nem tartozik a hatáskörébe, vagyis elutasította, ezért a kezdeményezők éltek fellebbezési jogukkal, és a luxemburgi bírósághoz fordultak. Az majd újravizsgálja az ügyet. Siker esetén az EB kénytelen lesz befogadni ezt a kezdeményezést, s majd elkezdődhet az aláírásgyűjtés“ – fejtette ki korábban portálunknak a polgármester. Azt is megjegyezte: szomorú tény, hogy Romániával és Görögországgal együtt Szlovákia is az alperesek közé tartozik...
Debrőd önkormányzata az egy főre eső támogatások eloszlásáról szóló több oldalnyi adattal támasztotta alá, hogy a magyar többségű települések hátrányt szenvednek a kohéziós politikában Szlovákiában.
Portálunk korábbi kérdésére, vajon bízhatunk-e abban, hogy sikerül összegyűjteni a szükséges 1 millió aláírást, Debrőd első embere így válaszolt: „Már korábban érdeklődtem a felperes esélyei felől. Akkor illetékes ügyvédek úgy nyilatkoztak az eredeti beadványról, hogy nagyon jól megírt, megalapozott beadványról van szó. Úgy gondolták, hogy annak helye van, amit be kell fogadni. Eléggé meglepődtek azon, hogy azt mégis elutasították. Nagyon sok háttérérdek és lobbicsoport van, amelyek befolyásolhatják a döntéshozatalt. Mégis úgy gondolom, hogy ez az ügy előbb-utóbb majd célba ér. Ha nem most, akkor azt továbbviszik az ottani aktivisták, s erre az ügyre egyszer fel kell figyelnie az EB-nek“.
Azt is hangsúlyozta: nem szeretné, ha ezt az ügyet valakik kiforgatnák, hogy szlovák-magyar ellentétet szítsanak abból.
„Itt nem nemzetiségi ellentétről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi politikai hatalom, illetve az a szűk kör, amely eldönti, hogy mikor kinek oszt pénzt, kiket részesít előnyben, és miként írja ki a pályázatokat, ne taszíthasson a háttérbe régiókat. A jelenlegi rendszer összességében sújtja a kis falvakat Szlovákiában. Csak a számok figyelembe vételekor jött elő, hogy a nemzetiségi kisebbségek által lakott vidékek még rosszabb helyzetben vannak, mint a csak szlovákok által lakott területeket“ – magyarázta a Hírek.sk-nak Gergely Papp Adrianna.
A jó ügyhöz csatlakozó polgármester május 28-án azt a hírt tudatta portálunkkal, hogy a kiadott határozat értelmében beavatkozóként községük mégsem vehet részt a perben.
„ Tavaly október óta mostanáig konkrét fejlemények nem történtek ez ügyben, az illetékesek csak várakoztattak bennünket, és azt hangoztatták, hogy majd valamikor idén ősszel, de ez évben mindenképp sor kerül az ügy szóbeli részére. Nos, nemrég azonban meghozták azt a határozatot, hogy a felperes oldalán nem avatkozhatunk be a perbe, mert nem vagyunk közvetlenül érintettek az ügyben. Az eztkövető szóbeli bírósági tárgyaláson már csak Izsák Balázs és Dabis Attila Magyarországgal együtt vesz részt felperesként, alperesként pedig az Európai Bizottság Szlovákiával, Romániával és Görögországgal együtt szerepelhet a perben. Az érsekújvári Nagy Tibor ügyvédi irodája ma küldte át nekem az arról szóló hivatalos levelet, hogy nem vehetünk részt a perben. Dabis Attilától is kaptam egy értesítést, amelyben a többi beavatkozni szándékozó féllel is tudatta a bírósági döntést. Mivel az egyes államoknak bármikor joguk van beavatkozni az ilyen perekbe, a felperes oldalán Magyarország, az alperes EB oldalán pedig Görögország, Szlovákia és Románia is bennmaradt. Ellenben velünk együtt elutasították Kovászna megyét, a bretonokat és a baszkokat“ – közölte portálunkkal a legfrissebb fejleményeket Debrőd polgármestere.
Nagyon furcsának tartja: Kovászna megyét is úgy ítélték meg, hogy nem közvetlenül érintett az ügyben, holott e megye területéről van szó. „Az elutasító levélben kiemelik: azt utasították el, hogy mi beavatkozzunk ebbe. Dabis Attiláék petíció indítására irányuló kezdeményezésnek azonban még lehet pozitív kimenetele. Azt is elismerik, hogy bár minket most nem engednek beavatkozni, de a végkimenetel a többi elutasított féllel együtt bennünket is fog érinteni“ – árulta el a továbbiakban.
A polgármester szerint az EU bürokratikus rendszere a Szlovákiában uralkodó állapotot is túlszárnyalja. „Úgy érzem, hogy az EU-ban bizonyos dolgokat nagyon aprólékosan, szó szerinti lebontásban értelmeznek, másokat pedig elnagyolva jóváhagynak. Ennek tudatában is hiszek azonban az uniós intézményrendszerben, mert ellenkező esetben ebben az ügyben sem akartam volna résztvenni. Hinni akarom, hogy egy ilyen Dávid-Góliát-féle összacsapás is pozitív eredménnyel zárulhat. Bízom abban, hogy ennek a kezdeményezésnek a teljes végkimenetele kedvező lesz, az majd pozitív hozadékkal párosul. Hiszen vannak olyan európai parlamenti képviselőink, akik szintén a kisebbségek érdekében munkálkodnak. Meg kellett tennünk ezt a lépést, hogy végre e téren is elinduljon valami, azt regisztrálták, nem lehet tehát semmisnek nyilvánítani. Folyamatosan értesülünk majd a fejleményekről, s eközben minden érintett fél megteszi a tőle telhető lépéseket ez ügyben“ – zárta tájékoztatását Debrőd első embere.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára decemberben kijelentette: ha az eljárás pozitívan végződik, az azt mutathatja, hogy az unió polgárai témát tudnak adni az Európai Bizottságnak. Bíznak benne, hogy sikeres lesz a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése, a magyar kormány minden segítséget megadott, amikor beavatkozott, és igyekeznek ezt a szerintük előnyös kezdeményezést továbbra is támogatni - jelezte. Hangsúlyozta: a magyar kormány számára fontos, hogy európai szinten kiálljon a magyar kisebbségeket érintő kérdésekben, és azok gazdasági téren ugyanolyan jogosítványokkal rendelkezzenek, mint Nyugat-Európa más közösségei.
A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés elindítói azért perelték be az Európai Bizottságot, mert a testület úgy ítélte meg, hogy nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe a szabályozásra javasolt kérdés. Így a kezdeményezők el sem kezdhették az egymillió aláírás összegyűjtését, amellyel jogalkotást kezdeményező lépésre késztethették volna az EB-t.
Portálunk tavaly ősszel utánajárt, hogy a 387 lakosú kelet-szlovákiai kisközséget, Dél-Szlovákia legészakibb magyar faluját mi késztette a felpereshez történő csatlakozásra. Gergely Papp Adrianna polgármester akkor lépése indoklásaként leszögezte: amikor megtudta, hogy van ez a kezdeményezés, magukra ismert. Bár eddig minden lehetőséget megragadt ahhoz, hogy valamiképp pénzt szerezzen Debrődnek, de mindig azzal találta szemben magát, hogy az 500-nál kevesebb lakosú községnek sok helyre nem lehet pályázni. Például kilátástalan helyzetnek tűnt az, hogy egy övékéhez hasonló kis faluban csatornarendszer legyen...
„Mindezek kapcsán kezdtem utánanézni, hogy miért is van ez így térségünkben. Tehát amikor tudomást szereztem a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezéséről, úgy gondoltam, hogy ezt nekünk is támogatnunk kell. Debrőd tehát csatlakozott a székelyek kezdeményezéséhez. Ha ezt a lépésünket nagydobra vertem volna, több felvidéki község is csatlakozott volna – magyarázta a Hírek.sk-nak tavaly október végén Debrőd polgármestere.
Az eredeti beadványt nem fogadta be az Európai Bizottság, mivel arra hivatkozott: nincs beleszólása abba, hogy a tagországokban miként vannak elosztva a kohéziós alapokból származó uniós pénzeszközök, az illetékesek tekintettel vannak-e az ott élő nemzetiségi kisebbségekre, vagy sem. „Pedig a beadvány kitért arra, hogy az EU a vonatkozó törvénycikkely alapján kiáll a nemzetiségi kisebbségek mellett. Pozitív diszkriminációra lenne szükség ahhoz, hogy ezek a leszakadó területek felzárkózzanak. Mivel az EB azzal érvelt, hogy ez nem tartozik a hatáskörébe, vagyis elutasította, ezért a kezdeményezők éltek fellebbezési jogukkal, és a luxemburgi bírósághoz fordultak. Az majd újravizsgálja az ügyet. Siker esetén az EB kénytelen lesz befogadni ezt a kezdeményezést, s majd elkezdődhet az aláírásgyűjtés“ – fejtette ki korábban portálunknak a polgármester. Azt is megjegyezte: szomorú tény, hogy Romániával és Görögországgal együtt Szlovákia is az alperesek közé tartozik...
Debrőd önkormányzata az egy főre eső támogatások eloszlásáról szóló több oldalnyi adattal támasztotta alá, hogy a magyar többségű települések hátrányt szenvednek a kohéziós politikában Szlovákiában.
Portálunk korábbi kérdésére, vajon bízhatunk-e abban, hogy sikerül összegyűjteni a szükséges 1 millió aláírást, Debrőd első embere így válaszolt: „Már korábban érdeklődtem a felperes esélyei felől. Akkor illetékes ügyvédek úgy nyilatkoztak az eredeti beadványról, hogy nagyon jól megírt, megalapozott beadványról van szó. Úgy gondolták, hogy annak helye van, amit be kell fogadni. Eléggé meglepődtek azon, hogy azt mégis elutasították. Nagyon sok háttérérdek és lobbicsoport van, amelyek befolyásolhatják a döntéshozatalt. Mégis úgy gondolom, hogy ez az ügy előbb-utóbb majd célba ér. Ha nem most, akkor azt továbbviszik az ottani aktivisták, s erre az ügyre egyszer fel kell figyelnie az EB-nek“.
Azt is hangsúlyozta: nem szeretné, ha ezt az ügyet valakik kiforgatnák, hogy szlovák-magyar ellentétet szítsanak abból.
„Itt nem nemzetiségi ellentétről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi politikai hatalom, illetve az a szűk kör, amely eldönti, hogy mikor kinek oszt pénzt, kiket részesít előnyben, és miként írja ki a pályázatokat, ne taszíthasson a háttérbe régiókat. A jelenlegi rendszer összességében sújtja a kis falvakat Szlovákiában. Csak a számok figyelembe vételekor jött elő, hogy a nemzetiségi kisebbségek által lakott vidékek még rosszabb helyzetben vannak, mint a csak szlovákok által lakott területeket“ – magyarázta a Hírek.sk-nak Gergely Papp Adrianna.
A jó ügyhöz csatlakozó polgármester május 28-án azt a hírt tudatta portálunkkal, hogy a kiadott határozat értelmében beavatkozóként községük mégsem vehet részt a perben.
„ Tavaly október óta mostanáig konkrét fejlemények nem történtek ez ügyben, az illetékesek csak várakoztattak bennünket, és azt hangoztatták, hogy majd valamikor idén ősszel, de ez évben mindenképp sor kerül az ügy szóbeli részére. Nos, nemrég azonban meghozták azt a határozatot, hogy a felperes oldalán nem avatkozhatunk be a perbe, mert nem vagyunk közvetlenül érintettek az ügyben. Az eztkövető szóbeli bírósági tárgyaláson már csak Izsák Balázs és Dabis Attila Magyarországgal együtt vesz részt felperesként, alperesként pedig az Európai Bizottság Szlovákiával, Romániával és Görögországgal együtt szerepelhet a perben. Az érsekújvári Nagy Tibor ügyvédi irodája ma küldte át nekem az arról szóló hivatalos levelet, hogy nem vehetünk részt a perben. Dabis Attilától is kaptam egy értesítést, amelyben a többi beavatkozni szándékozó féllel is tudatta a bírósági döntést. Mivel az egyes államoknak bármikor joguk van beavatkozni az ilyen perekbe, a felperes oldalán Magyarország, az alperes EB oldalán pedig Görögország, Szlovákia és Románia is bennmaradt. Ellenben velünk együtt elutasították Kovászna megyét, a bretonokat és a baszkokat“ – közölte portálunkkal a legfrissebb fejleményeket Debrőd polgármestere.
Nagyon furcsának tartja: Kovászna megyét is úgy ítélték meg, hogy nem közvetlenül érintett az ügyben, holott e megye területéről van szó. „Az elutasító levélben kiemelik: azt utasították el, hogy mi beavatkozzunk ebbe. Dabis Attiláék petíció indítására irányuló kezdeményezésnek azonban még lehet pozitív kimenetele. Azt is elismerik, hogy bár minket most nem engednek beavatkozni, de a végkimenetel a többi elutasított féllel együtt bennünket is fog érinteni“ – árulta el a továbbiakban.
A polgármester szerint az EU bürokratikus rendszere a Szlovákiában uralkodó állapotot is túlszárnyalja. „Úgy érzem, hogy az EU-ban bizonyos dolgokat nagyon aprólékosan, szó szerinti lebontásban értelmeznek, másokat pedig elnagyolva jóváhagynak. Ennek tudatában is hiszek azonban az uniós intézményrendszerben, mert ellenkező esetben ebben az ügyben sem akartam volna résztvenni. Hinni akarom, hogy egy ilyen Dávid-Góliát-féle összacsapás is pozitív eredménnyel zárulhat. Bízom abban, hogy ennek a kezdeményezésnek a teljes végkimenetele kedvező lesz, az majd pozitív hozadékkal párosul. Hiszen vannak olyan európai parlamenti képviselőink, akik szintén a kisebbségek érdekében munkálkodnak. Meg kellett tennünk ezt a lépést, hogy végre e téren is elinduljon valami, azt regisztrálták, nem lehet tehát semmisnek nyilvánítani. Folyamatosan értesülünk majd a fejleményekről, s eközben minden érintett fél megteszi a tőle telhető lépéseket ez ügyben“ – zárta tájékoztatását Debrőd első embere.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára decemberben kijelentette: ha az eljárás pozitívan végződik, az azt mutathatja, hogy az unió polgárai témát tudnak adni az Európai Bizottságnak. Bíznak benne, hogy sikeres lesz a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése, a magyar kormány minden segítséget megadott, amikor beavatkozott, és igyekeznek ezt a szerintük előnyös kezdeményezést továbbra is támogatni - jelezte. Hangsúlyozta: a magyar kormány számára fontos, hogy európai szinten kiálljon a magyar kisebbségeket érintő kérdésekben, és azok gazdasági téren ugyanolyan jogosítványokkal rendelkezzenek, mint Nyugat-Európa más közösségei.
Forrás
Hírek.sk, - miskó -
