Dalai láma: A kínai elnököt a keményvonalasok húzzák vissza
PÁRIZS. A kínai kormány keményvonalas politikusai tartják vissza Hszi Csin-ping kínai elnököt attól, hogy valódi autonómiát biztosítson Tibetnek - vélekedett a dalai láma a France 24 francia televíziónak adott, szerdán adásba kerülő interjújában.
A kínai álláspont szerint a tibeti buddhizmus első számú vezetője szeparatista felforgató, akinek célja "Kína szuverenitásának és területi integritásának aláásása a vallás leple alatt". A 79 éves Tendzin Gyaco tagadja Peking vádjait, és az utóbbi időben azt hangoztatja, hogy a jelenlegi Kína politikai keretein és országhatárain belül szeretne nagyobb önrendelkezést elérni a tibetieknek, kultúrájuk, vallásuk megőrzését szem előtt tartva.
A vallási vezető azt mondta kedden a francia televízió munkatársának, hogy bátorságot öntöttek belé Hszi Csin-pingnek nemrégiben a buddhizmusról elmondott szavai. "Ez igen szokatlan, ugyanis egy kommunistát általában ateistaként tartunk számon" - tette hozzá a dalai láma az interjúban.
Arra a kérdésre, vajon a kínai elnök megjegyzései jelenthették-e azt, hogy Peking kész tárgyalni a tibeti autonómiáról, a Nobel-békedíjas vezető azt válaszolta, hogy voltak erre utaló jelek. "Persze a kormányzat keretein belül sok a keményvonalas, nyilván (Hszi Csin-ping) néha nehéz helyzetben találja magát" - tette hozzá.
A kínai államfő anyja buddhista volt, apja pedig jó kapcsolatokat ápolt a dalai lámával, így a tibeti vezetők azt remélték, hogy Hszi 2012-es hatalomra kerülésével a kínai vezetés békülékenyebb hangot üt meg Tibettel. "Ez az elnök meglehetősen aktív és realista. Mindamellett továbbra is nagyon beágyazott a régi gondolkodásmód, úgyhogy nehéz változást elérni" - vélekedett a dalai láma.
Csin Kang, a kínai külügyminisztérium szóvivője a dalai láma megjegyzéseire válaszul azt mondta, hogy a vallási vezetőnek fel kellene hagynia a szeparatizmus támogatásával. Hozzátette: a kormány egységesen viszonyul a tibeti kérdéshez.
A Himalájában fekvő térséget csapatainak 1950-es bevonulása óta kormányozza Peking. A dalai láma a Kína elleni 1959-es tibeti felkelés bukásakor menekült el szülőföldjéről. A buddhista szellemi vezető képviselői 2010-ig egyeztettek a kínai hatóságokkal Tibet helyzetéről, a hivatalos párbeszéd azonban a kínai kormány élén lezajlott hatalomváltás óta megrekedt.
A vallási vezető azt mondta kedden a francia televízió munkatársának, hogy bátorságot öntöttek belé Hszi Csin-pingnek nemrégiben a buddhizmusról elmondott szavai. "Ez igen szokatlan, ugyanis egy kommunistát általában ateistaként tartunk számon" - tette hozzá a dalai láma az interjúban.
Arra a kérdésre, vajon a kínai elnök megjegyzései jelenthették-e azt, hogy Peking kész tárgyalni a tibeti autonómiáról, a Nobel-békedíjas vezető azt válaszolta, hogy voltak erre utaló jelek. "Persze a kormányzat keretein belül sok a keményvonalas, nyilván (Hszi Csin-ping) néha nehéz helyzetben találja magát" - tette hozzá.
A kínai államfő anyja buddhista volt, apja pedig jó kapcsolatokat ápolt a dalai lámával, így a tibeti vezetők azt remélték, hogy Hszi 2012-es hatalomra kerülésével a kínai vezetés békülékenyebb hangot üt meg Tibettel. "Ez az elnök meglehetősen aktív és realista. Mindamellett továbbra is nagyon beágyazott a régi gondolkodásmód, úgyhogy nehéz változást elérni" - vélekedett a dalai láma.
Csin Kang, a kínai külügyminisztérium szóvivője a dalai láma megjegyzéseire válaszul azt mondta, hogy a vallási vezetőnek fel kellene hagynia a szeparatizmus támogatásával. Hozzátette: a kormány egységesen viszonyul a tibeti kérdéshez.
A Himalájában fekvő térséget csapatainak 1950-es bevonulása óta kormányozza Peking. A dalai láma a Kína elleni 1959-es tibeti felkelés bukásakor menekült el szülőföldjéről. A buddhista szellemi vezető képviselői 2010-ig egyeztettek a kínai hatóságokkal Tibet helyzetéről, a hivatalos párbeszéd azonban a kínai kormány élén lezajlott hatalomváltás óta megrekedt.
Forrás
Híradó.hu
