Csúcstalálkozót tartanak az európai uniós és a keleti partnerségi országok vezetői
A résztvevők megvitatják, hogy miként lehet tovább mélyíteni az együttműködést az EU és az érintett kelet-európai, volt szocialista országok között.
Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az elsődleges cél a gazdasági kötelékek, a közlekedési és az energetikai összeköttetés erősítése, illetve az állampolgári kapcsolatok javítása Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Georgiával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával, de fontos az is, hogy a partnerországokban fokozzák a korrupció elleni küzdelmet, és megszilárdítsák a jogállamiságot.
Szakemberek rámutattak, hogy az ülés napirendjén sem Oroszország, sem a kelet-ukrajnai helyzet nem szerepel, sajtóhírek szerint ezekről az elfogadásra váró zárónyilatkozat tervezetében sincs szó. A tervezet szerint a zárónyilatkozatban mindössze annyi fog szerepelni, hogy "fokozni kell az erőfeszítéseket a kelet-európai térségben zajló konfliktusok békés rendezése érdekében", ami jóval enyhébb, mint a legutóbbi tanácskozáson elfogadott szöveg nyelvezete.
Egy névtelenséget kérő uniós illetékes kiemelte, hogy noha az EU továbbra is "mélyen elkötelezett" a térségbeli konfliktusok rendezése iránt, a mostani találkozó erre nem alkalmas, és nem is ez a célja.
Bennfentes források szerint Ukrajna és Moldova azt szerette volna, ha a zárónyilatkozatban valamilyen formában kitérnek arra, hogy az európai integráció kapuja nyitva áll előttük a jövőben. A nyilatkozatban azonban várhatóan csak azt említik meg, hogy az EU "elismeri" Ukrajna, Moldova és Georgia "európai törekvését és európai választását", és uniós tisztségviselők szerint még erről is nehezen jutottak kompromisszumra az uniós országok.
A tervezetbe ugyanakkor magyar javaslatra, az ukrán oktatási törvényre célozva belefoglaltak egy olyan szövegrészt, miszerint a partnerországok nem szűkíthetik a nemzeti kisebbségek jogait az oktatás területén.
Az előző keleti partnerségi csúcsértekezletre 2015-ben került sor Rigában. Akkor az EU megerősítette, hogy stratégiai jelentőséget tulajdonít a partnerségnek, és határozott eltökéltségéről tett tanúbizonyságot azt illetően, hogy szorosabb, testre szabott kapcsolatokat alakítson ki a hat országgal.
A 2009-ben meghirdetett keleti partnerség célja, hogy az EU elmélyíthesse a politikai és gazdasági kapcsolatait Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Georgiával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával.
