Csődhullám indulhat meg Görögország miatt?
A szakértő szerint egy esetleges görög államcsőd következményei modellezhetőek, ezért fel lehet rájuk készülni. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy Európa elkerülje a létbizonytalanságot, és így nem kell attól tartani, hogy az Európai Unióban csődhullám vonul végig.
Július 20. a végső határidő, akkor kell Görögországnak törlesztenie az Európai Központi Banknak (EKB). Noha a balkáni államot a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság is hitelezi, ha szűk két hét múlva nem fizeti vissza az EKB-től kapott kölcsönt, akkor a központi bank nem ad további rendkívüli segítséget a görög bankoknak. Ez azért lenne katasztrofális, mert az emberek egyetlen euró cent készpénzhez sem fognak hozzáférni, pénz nélkül pedig nehéz vásárolni.
Mi lesz akkor, ha Görögország becsődöl vagy kilép az eurózónából?
Pesuth Tamás felhívta rá a figyelmet, azért nem várható, hogy más uniós országok is „a görög útra léphetnek”, mert az EKB politikáját a politikai és gazdasági stabilitásra való törekvés határozza meg. A pénzügyi problémák háttérbe fognak szorulni a politikai következményekhez képest.
„A magánhitelezők viszonylag könnyen meggyőzhetőek Görögország finanszírozásáról. A görögök sorsát az európai uniós politikai vezetők fogják eldönteni” – mondja a hirado.hu-nak a szakértő. Görögország felvétele az Európai Unióba, illetve az eurózónába is olyan trükkök, ferdítések sokaságát igényelte, amelyekről tudniuk kellett az akkori uniós vezetőknek. „Görögország esetében azt láthatjuk, hogy a geopolitikai érdekek mindig felülírták a hosszú távon fenntartható gazdaságpolitikát. A trükközés a 2008-as válságig tudott megmaradni” - állapította meg.
Félrekezelték a válságot, de van egy sokkal fontosabb szempont
Az elmúlt napok ellentétei után a tárgyalófelek továbbra sem adták fel, szinte óráról órára újabbnál újabb hírek érkeznek, de még mindig nem lehet megmondani, hogy mi lesz Görögország sorsa. A németek ragaszkodnak a hitelek visszafizetéséhez és a további megszorításokhoz. Görögország az adósságállomány átrendezését kéri, a megszorítások helyett a növekedést segítő csomag bevezetését, akár az eurózóna elhagyása árán is.
Az elhúzódó tárgyalások azt mutatják, a felek igyekeznek kiharcolni a számukra kedvező feltételeket és keveset akarnak engedni a másik javára. Mivel politikai kérdés lett a görögök megmentése, ezért a tárgyalófelek nehezen tudnának egy sokéves válságkezelés után arcvesztés nélkül álláspontot változtatni. Ez leginkább a megszorításokhoz végsőkig ragaszkodó Angela Merkel német kancellár problémája, illetve az európai uniós intézmények vezetőié.
„A mostani tárgyalások úgy is felfoghatók, mint egy kölcsönös tanulási folyamat az Európai Unió és Görögország között. Európában a görög válság az a történelmi esemény, amelynek az eredménye egy új típusú gazdaságpolitika kialakítása lehet. A kérdés nem a megszorítás vagy növekedés, hanem az, hogy a növekedés, pontosabban a fejlődés iránya összhangban van-e a válság utáni világgazdasági követelményekkel. A fogyasztásnak és a termelésnek át kell rendeződnie, bizonyos tevékenységek leépülnek, mások felépülnek. Az ehhez szükséges intézményrendszer és gazdaságpolitika alakul most ki a tárgyalások során. A válság óta az EU képtelen volt egy jól működő, hiteles, a fejlődés ígéretét magába foglaló gazdaságpolitikát kidolgozni. Ehelyett arra koncentrált, hogy az eddig elért eredmények megmaradjanak”– hangsúlyozza a Corvinus egyetem oktatója.
Ha csak a számok számítanának…
Ha megvizsgáljuk a sokat emlegetett makrogazdasági mutatókat, kiderül belőlük, több uniós tagország sem büszkélkedhet, még ha nem is olyan rossz a helyzet, mint Görögországban. A GDP-hez viszonyított államadósság Görögország esetében 177% volt tavaly, Cipruson, Belgiumban, Írországban, Franciaországban és Spanyolországban ez a szám közel 100%. Portugália és Olaszország a 130%-os szintnél van.
A számadatok kapcsán Pesuth Tamás azt hangsúlyozta, bármennyire is rosszul teljesít egy ország, senkinek nem érdeke, hogy csődhullám induljon be az unióban, mert az az egész világgazdaságnak „betenne” – zárja a beszélgetést a közgazdász.
