Bukhat az EU-török-megállapodás
A lakosság 51,4 százaléka szavazott igennel és 48,6 százalék nemmel. Vagyis a többség megszavazta az elnöki rendszert. Mostantól lényegében minden hatalom Erdogan elnök kezébe kerül. Õ nevezi ki a minisztereket, és az alkotmánybírók többségét is. Az igen pártiak szerint a reform fellendülést hoz. A nem pártiak viszont attól félnek, hogy teljhatalom jön és diktatúra.
Több városban is utcára vonultak az emberek Törökországban az éjjel. Mindkét oldal kinyilvánította a véleményét. Az Isztambulban utcára vonult emberek közül sokan lengették az igen zászlókat. De ez az ünneplés csendesebb volt, mint a korábbi évek választásai alakalmával. Izmirben négy embert vettek őrizetbe – mondta Szerémy Tamás, a közmédia ankarai tudósítója.
A tudósító kiért rá, nagy kérdés, hogyan alakul ezek után a török-európai viszony. Erdogan ugyanis kilátásba helyzete, hogy át fogja gondolni a halálbüntetés kérdését. „Ez sarokköve lesz az Európai Unió és Törökország kapcsolatának, hiszen a törökök csatlakozási tárgyalásokat folytatnak az EU-val, de ez a kérdés szakítást eredményezne” – nyilatkozta a tudósító.
Tóth Norbert nemzetközi jogász is úgy látja, viszonylag kicsi a valószínűsége annak, hogy az EU vízummentességet biztosít nyáron Törökországnak, továbbá, ha Erdogan valóban komolyan gondolja a halálbüntetést, akkor ez a két dolog együttesen azt eredményezheti, hogy augusztus környékén megbukhat az EU és Törökország közötti megállapodás.
A nemzetközi jogász arról is beszélt, hogy a török alkotmánymódosítással előidézett helyzet azt mutatja, hogy a török elnöknek valamivel több hatalma van a parlamenttel szemben, mint az Egyesült Államokban az amerikai elnöknek a kongresszussal szemben.
A bajor CSU a török uniós csatlakozási tárgyalások leállítását sürgeti
A Törökországgal kezdett európai uniós csatlakozási tárgyalások leállítását sürgeti a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) az elnöki rendszerről tartott törökországi népszavazás után.
Manferd Weber, a párt elnökhelyettese, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a ZDF német országos köztelevíziónak a vasárnapi szavazás után azt mondta, hogy az uniós állam- és kormányfők április végén tartandó találkozóján át kell értékelni az EU és Törökország kapcsolatát. Mint mondta, komolyan meg kell vitatni azt az “élethazugságot”, hogy Törökország az EU tagja lehet. A CSU szerint le kell állítani a csatlakozási tárgyalásokat és le kell venni a napirendről a török uniós tagság ügyét.
Merkel tudomásul veszi a törökök döntését
A német szövetségi kormány tudomásul veszi a törökországi népszavazás előzetes végeredményét és tiszteletben tartja a török polgárok azon jogát, hogy döntsenek hazájuk alkotmányos berendezkedéséről - közölte hétfőn Angela Merkel német kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter.
A közös közleményben kiemelték: az elnöki rendszer bevezetését előirányzó alkotmánymódosításról tartott népszavazás "szoros eredménye megmutatja, mennyire mélyen megosztott a török társadalom, ami nagy felelősséget jelent a török vezetés, és személyesen Erdogan elnök számára".
A német kormány elvárja, hogy a török kormány "a kemény népszavazási választási kampány után tiszteleten alapuló párbeszédet kezd az ország valamennyi politikai és társadalmi erejével" - tette hozzá Angela Merkel és Sigmar Gabriel.
A szövetségi kormány köszönetet mond az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelő missziójának a munkájáért, és "különleges jelentőséget" tulajdonít értékelésének.
Ez az értékelés még nem készült el, így nem lehet véleményt formálni róla - közölte a kancellár és a külügyminiszter. Ugyanakkor hozzátették, hogy Michael Link, az EBESZ keretében működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) vezetője már az előző héten hangot adott a népszavazás fair, méltányos körülményeinek biztosításával kapcsolatos kétségeinek.
A szövetségi kormány "emlékeztet" arra is, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság "súlyos kételyeket" fogalmazott meg az alkotmányreform eljárásával és tartalmával kapcsolatban.
Törökország az ET és az EBESZ tagjaként, valamint európai uniós tagjelöltként a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételéül szabott koppenhágai kritériumokban a demokratikus intézményrendszerről és az alapvető jogok védelméről lefektetett előírások alapján "köteles" figyelembe venni ezeket a kételyeket.
Mindezen kételyekről a "lehető leggyorsabban" politikai megbeszéléseket kell kezdeni Törökországgal kétoldalú, bilaterális szinten, illetve az uniós intézmények és Törökország közötti kapcsolatok szintjén - közölte Angela Merkel és Sigmar Gabriel.
