Brit védelmi miniszter: Putyin destabilizálhatja a Baltikumot is
LONDON. Valós veszélynek nevezte csütörtökön idézett nyilatkozatában a brit védelmi miniszter, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a balti köztársaságok destabilizálásával teheti próbára a NATO kollektív védelmi elkötelezettségét.
Michael Fallon, aki a két nagy konzervatív brit napilap, a The Times és a The Daily Telegraph újságíróinak nyilatkozott, kijelentette: attól tart, hogy Putyin kibertámadásokkal, beszivárgó álcázott katonai alakulatokkal, propaganda-hadviseléssel próbál etnikai feszültségeket szítani Észtországban, Litvániában és Lettországban, csakúgy, ahogy az ukrajnai konfliktus korai szakaszában tette.
Az orosz elnök "ugyanazokkal a felforgató módszerekkel" tesztelheti a NATO elkötelezettségét, amelyeket a Krímben és Kelet-Ukrajnában is alkalmazott - tette hozzá Fallon. "Ez nagyon is valós és jelen idejű veszély. (...) Ha megnézzük a légi és a haditengerészeti aktivitást, (Putyin) tavaly is egész évben a NATO-t tesztelte" - mondta a brit védelmi miniszter. Felidézte, hogy két hete két orosz hadászati bombázó repült át észak-déli irányban a La Manche-csatorna légterén, és a brit légierőnek elfogó gépeket kellett utánuk küldenie, hogy kikísérjék őket a forgalmas légifolyosóból.
Ez az incidens komoly diplomáciai feszültséget keltett London és Moszkva között, a két orosz bombázó ugyanis előzetes repülési terv leadása nélkül, a fedélzeti jeladókat kikapcsolva repült keresztben a londoni repülőterekre, illetve az azokról keletre tartó polgári légi forgalom által használt, rendkívül zsúfolt légifolyosón. A haladási irányt csaknem derékszögben keresztező orosz gépeket a kikapcsolt jeladók miatt a brit polgári légi irányítás nem is észlelte, csak a katonai radarok, és vészhelyzeti eljárásokkal kellett kitéríteni a csatorna felett repülő utasszállító gépeket az orosz bombázók útjából.
A brit védelmi minisztérium csütörtökön újabb hasonló incidensről számolt be. A tárca közlése szerint előző nap szintén két orosz hadászati bombázó közelítette meg Nagy-Britanniát, ezúttal a délnyugat-angliai Cornwall partjai előtt. A brit királyi légierő Typhoon típusú harci repülőgépeket vezényelt a térségbe. A gépek addig "kísérték" az orosz bombázókat, amíg azok el nem távolodtak a brit partoktól. A védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy az orosz repülőgépek nem sértették meg a brit légteret. Michael Fallon szerint ilyen incidensekre a hidegháború csúcspontja óta nem volt példa. A brit védelmi miniszter hozzátette: aggasztónak tartja az orosz védelmi kiadások "meredek emelkedését" is.
Oroszország egyszerre korszerűsíti hagyományos és nukleáris erőit, és erre a NATO-nak válaszolnia kell - mondta. Michael Fallon szerint az orosz védelmi költségvetés csak az idén 33 százalékkal növekszik. Megfogalmazása szerint "már nem is új hidegháborúról, hanem meglehetős ütemben forrósodó helyzetről" kell beszélni. Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia és NATO-szövetségesei készek lennének-e fegyveres konfliktusra is Oroszországgal, Fallon így válaszolt: a NATO-nak készen kell állnia bármilyen orosz agresszió visszaverésére.
David Cameron brit miniszterelnök az ukrajnai válságról egy választási rendezvényen kijelentette: a kelet-ukrajnai szeparatista erők Oroszországból származó hadfelszerelést használnak. A szeparatistáknak "orosz rakétavetőik, orosz tankjaik, orosz tüzérségi eszközeik vannak. (...) Ezeket a felszereléseket nem lehet az eBay-en beszerezni, tudjuk, hogy ezek Oroszországból érkeztek" - mondta a brit kormányfő. Cameron, aki a Rolls-Royce egyik üzemében beszélt, kijelentette: tudja, hogy a brit vállalatokat veszteségek érik az Oroszország elleni szankciók miatt, de Vlagyimir Putyinnal a szankciók nyelvén tudatni kell, ha nem változtat "elfogadhatatlan magatartásán", akkor "még hosszú évekig" számolnia kell a gazdasági és pénzügyi következményekkel.
Szakértők: alapvetően megváltozik a Nyugat és Oroszország viszonya
Az ukrán válság legjelentősebb következménye, hogy hosszú távon megváltozik a viszony a Nyugat és Oroszország között - hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézetben az orosz-ukrán konfliktus politikai és gazdasági következményeiről tartott beszélgetésen csütörtökön.
Balogh Csaba keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: az elhúzódó válság egyik legfontosabb következménye a Nyugat és Oroszország közötti együttműködés kereteinek beszűkülése. Mélypontra kerültek az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok, rendkívüli bizalmi válság alakult ki a két nagyhatalom között, és ez megnehezíti az európai vezetők helyzetét is, amikor Európa helyét akarják meghatározni az új felállásban, hiszen hosszú távon, stratégiai szempontból az EU az Oroszországgal kialakított együttműködésben is érdekelt - magyarázta.
Balogh Csaba úgy látja, a rendszerváltás és a Szovjetunió összeomlása óta sem a Nyugat, sem Oroszország nem határozta meg egyértelműen, hogyan képzeli el az együttműködést közép- és hosszú távon, most azonban kénytelenek foglalkozni ezzel a kérdéssel. A helyettes államtitkár azt is a válság következményei között említette, hogy Oroszország külpolitikai koncepciójában még inkább előtérbe kerül az együttműködés a feltörekvő országokkal, az eurázsiai térséggel. Arról is beszélt, hogy Oroszország és Ukrajna viszonya alapvetően megváltozott, orosz részről egyre kevésbé használják a testvéri ukrán nép kifejezést, egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Ukrajnát "európai módon kell kezelni", ami azt jelenti, hogy érdekalapú együttműködésre van szükség, és Oroszországot kevésbé foglalkoztatja majd, hogy Ukrajnát ellássa gázzal.
Fedinec Csilla, Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa közölte: Ukrajna lakossága 1989-ben 52 millió volt, 2015 elején 42 millióra csökkent a Krím nélkül. Az orosz és ukrán lakosságot leszámítva a többi nemzetiség együtt sem éri el az 5 százalékot, a magyarok aránya 0,3 százalék Ukrajnában - mondta. Hozzátette: az ukrán vezetés a magyar közösséggel alapvetően jó viszonyt ápol, mert ezt megalapozta, hogy a magyar-ukrán alapszerződés volt az első nemzetközi szerződés, amelyet a független Ukrajna aláírt. A kutató arra is kitért: Kárpátalján a lakosság zöme nem ért egyet azzal, hogy a háború jelentené a megoldást, feszültség tapasztalható a behívók miatt. Megjegyezte: Ukrajnában eredetileg 2013-ban hívtak volna be utoljára állampolgárokat katonának, attól kezdve már csak hivatalos hadsereg lett volna, de a kialakult helyzet miatt már 80 ezer embert hívtak be.
Anton Bendarzsevszkij, a kitekinto.hu posztszovjet térségről szóló rovatának vezetője a gazdasági helyzetről beszélve kifejtette: tavaly a hrivnya értéke több mint 50 százalékot zuhant, az orosz rubel pedig 46 százalékot. Oroszországban meghaladta a 11 százalékot az infláció értéke az elmúlt évben, és 150 milliárd dollár értékben vontak ki tőkét az országból. Ukrajnában pedig az év elején felmerült az államcsőd veszélye, de miután az ország segítséget kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, valószínűleg sikerült elkerülni ezt a veszélyt - vélekedett.
Nemzetbiztonsági bizottság: törékeny tűzszünet jött létre
Ukrajnában törékeny tűzszünet jött létre, megvan a kockázata, hogy nem lesz tartós - jelentette ki Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a testület csütörtöki zárt ülése után.
A délkelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó kontaktcsoport tagjai múlt csütörtökön írták alá Minszkben a szeptemberi tűzszüneti megállapodások végrehajtásáról szóló 13 pontos intézkedéscsomagot. A dokumentum egyebek mellett rendelkezik a tűzszünet betartásáról, a nehézfegyverek visszavonásáról, a fogolycseréről, valamint arról, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakaszon.
A tűzszünet múlt szombat éjfélkor lépett életbe. Ennek ellenére oroszbarát szakadárok azt jelentették, hogy ellenőrzésük alá vonták az ukrajnai Debalcevét. Petro Porosenko ukrán elnök szerdán közölte: megkezdődött az ukrán katonák "tervezett" kivonása Debalcevéből, és nyolcvan százalékuk - haditechnikai eszközökkel együtt - már elhagyta a szakadárok által ostromlott várost.
A nemzetbiztonsági bizottságot többek között Pásztor István, az Információs Hivatal főigazgatója és Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója tájékoztatta az ukrajnai helyzetről.
Molnár Zsolt azt is elmondta, hogy a kapott tájékoztatás szerint az ukrán hadseregben a magyar nemzetiségű katonák aránya nem haladja meg az ukrajnai magyarság arányát.
A bizottság több mint két és félórás ülésén az előzetes letartóztatásban lévő Kiss Szilárdnak, Magyarország volt moszkvai mezőgazdasági attaséjának ügyéről, a bevándorlás helyzetéről, valamint a Magyar Nemzet hétfői számában megjelentekről, az állítólag Budapestre tervezett terrorakcióról is tájékozódott. Utóbbiról a szocialista elnök azt mondta: a cikk dezinformációkat tartalmazott, amelynek okát a szolgálatok vizsgálják.
Nem volt Budapestre tervezett tálib terrorakció, nincs olyan adat, amely szerint Magyarországon közvetlen terrorfenyegetettség lenne - hangsúlyozta Molnár Zsolt. Kiss Szilárd ügyével kapcsolatban a bizottság elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a gyanúsított annak ellenére lett attasé, hogy kétszer is fennakadt a nemzetbiztonsági átvilágításon.
Az orosz elnök "ugyanazokkal a felforgató módszerekkel" tesztelheti a NATO elkötelezettségét, amelyeket a Krímben és Kelet-Ukrajnában is alkalmazott - tette hozzá Fallon. "Ez nagyon is valós és jelen idejű veszély. (...) Ha megnézzük a légi és a haditengerészeti aktivitást, (Putyin) tavaly is egész évben a NATO-t tesztelte" - mondta a brit védelmi miniszter. Felidézte, hogy két hete két orosz hadászati bombázó repült át észak-déli irányban a La Manche-csatorna légterén, és a brit légierőnek elfogó gépeket kellett utánuk küldenie, hogy kikísérjék őket a forgalmas légifolyosóból.
Ez az incidens komoly diplomáciai feszültséget keltett London és Moszkva között, a két orosz bombázó ugyanis előzetes repülési terv leadása nélkül, a fedélzeti jeladókat kikapcsolva repült keresztben a londoni repülőterekre, illetve az azokról keletre tartó polgári légi forgalom által használt, rendkívül zsúfolt légifolyosón. A haladási irányt csaknem derékszögben keresztező orosz gépeket a kikapcsolt jeladók miatt a brit polgári légi irányítás nem is észlelte, csak a katonai radarok, és vészhelyzeti eljárásokkal kellett kitéríteni a csatorna felett repülő utasszállító gépeket az orosz bombázók útjából.
A brit védelmi minisztérium csütörtökön újabb hasonló incidensről számolt be. A tárca közlése szerint előző nap szintén két orosz hadászati bombázó közelítette meg Nagy-Britanniát, ezúttal a délnyugat-angliai Cornwall partjai előtt. A brit királyi légierő Typhoon típusú harci repülőgépeket vezényelt a térségbe. A gépek addig "kísérték" az orosz bombázókat, amíg azok el nem távolodtak a brit partoktól. A védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy az orosz repülőgépek nem sértették meg a brit légteret. Michael Fallon szerint ilyen incidensekre a hidegháború csúcspontja óta nem volt példa. A brit védelmi miniszter hozzátette: aggasztónak tartja az orosz védelmi kiadások "meredek emelkedését" is.
Oroszország egyszerre korszerűsíti hagyományos és nukleáris erőit, és erre a NATO-nak válaszolnia kell - mondta. Michael Fallon szerint az orosz védelmi költségvetés csak az idén 33 százalékkal növekszik. Megfogalmazása szerint "már nem is új hidegháborúról, hanem meglehetős ütemben forrósodó helyzetről" kell beszélni. Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia és NATO-szövetségesei készek lennének-e fegyveres konfliktusra is Oroszországgal, Fallon így válaszolt: a NATO-nak készen kell állnia bármilyen orosz agresszió visszaverésére.
David Cameron brit miniszterelnök az ukrajnai válságról egy választási rendezvényen kijelentette: a kelet-ukrajnai szeparatista erők Oroszországból származó hadfelszerelést használnak. A szeparatistáknak "orosz rakétavetőik, orosz tankjaik, orosz tüzérségi eszközeik vannak. (...) Ezeket a felszereléseket nem lehet az eBay-en beszerezni, tudjuk, hogy ezek Oroszországból érkeztek" - mondta a brit kormányfő. Cameron, aki a Rolls-Royce egyik üzemében beszélt, kijelentette: tudja, hogy a brit vállalatokat veszteségek érik az Oroszország elleni szankciók miatt, de Vlagyimir Putyinnal a szankciók nyelvén tudatni kell, ha nem változtat "elfogadhatatlan magatartásán", akkor "még hosszú évekig" számolnia kell a gazdasági és pénzügyi következményekkel.
Szakértők: alapvetően megváltozik a Nyugat és Oroszország viszonya
Az ukrán válság legjelentősebb következménye, hogy hosszú távon megváltozik a viszony a Nyugat és Oroszország között - hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézetben az orosz-ukrán konfliktus politikai és gazdasági következményeiről tartott beszélgetésen csütörtökön.
Balogh Csaba keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: az elhúzódó válság egyik legfontosabb következménye a Nyugat és Oroszország közötti együttműködés kereteinek beszűkülése. Mélypontra kerültek az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok, rendkívüli bizalmi válság alakult ki a két nagyhatalom között, és ez megnehezíti az európai vezetők helyzetét is, amikor Európa helyét akarják meghatározni az új felállásban, hiszen hosszú távon, stratégiai szempontból az EU az Oroszországgal kialakított együttműködésben is érdekelt - magyarázta.
Balogh Csaba úgy látja, a rendszerváltás és a Szovjetunió összeomlása óta sem a Nyugat, sem Oroszország nem határozta meg egyértelműen, hogyan képzeli el az együttműködést közép- és hosszú távon, most azonban kénytelenek foglalkozni ezzel a kérdéssel. A helyettes államtitkár azt is a válság következményei között említette, hogy Oroszország külpolitikai koncepciójában még inkább előtérbe kerül az együttműködés a feltörekvő országokkal, az eurázsiai térséggel. Arról is beszélt, hogy Oroszország és Ukrajna viszonya alapvetően megváltozott, orosz részről egyre kevésbé használják a testvéri ukrán nép kifejezést, egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Ukrajnát "európai módon kell kezelni", ami azt jelenti, hogy érdekalapú együttműködésre van szükség, és Oroszországot kevésbé foglalkoztatja majd, hogy Ukrajnát ellássa gázzal.
Fedinec Csilla, Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa közölte: Ukrajna lakossága 1989-ben 52 millió volt, 2015 elején 42 millióra csökkent a Krím nélkül. Az orosz és ukrán lakosságot leszámítva a többi nemzetiség együtt sem éri el az 5 százalékot, a magyarok aránya 0,3 százalék Ukrajnában - mondta. Hozzátette: az ukrán vezetés a magyar közösséggel alapvetően jó viszonyt ápol, mert ezt megalapozta, hogy a magyar-ukrán alapszerződés volt az első nemzetközi szerződés, amelyet a független Ukrajna aláírt. A kutató arra is kitért: Kárpátalján a lakosság zöme nem ért egyet azzal, hogy a háború jelentené a megoldást, feszültség tapasztalható a behívók miatt. Megjegyezte: Ukrajnában eredetileg 2013-ban hívtak volna be utoljára állampolgárokat katonának, attól kezdve már csak hivatalos hadsereg lett volna, de a kialakult helyzet miatt már 80 ezer embert hívtak be.
Anton Bendarzsevszkij, a kitekinto.hu posztszovjet térségről szóló rovatának vezetője a gazdasági helyzetről beszélve kifejtette: tavaly a hrivnya értéke több mint 50 százalékot zuhant, az orosz rubel pedig 46 százalékot. Oroszországban meghaladta a 11 százalékot az infláció értéke az elmúlt évben, és 150 milliárd dollár értékben vontak ki tőkét az országból. Ukrajnában pedig az év elején felmerült az államcsőd veszélye, de miután az ország segítséget kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, valószínűleg sikerült elkerülni ezt a veszélyt - vélekedett.
Nemzetbiztonsági bizottság: törékeny tűzszünet jött létre
Ukrajnában törékeny tűzszünet jött létre, megvan a kockázata, hogy nem lesz tartós - jelentette ki Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a testület csütörtöki zárt ülése után.
A délkelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó kontaktcsoport tagjai múlt csütörtökön írták alá Minszkben a szeptemberi tűzszüneti megállapodások végrehajtásáról szóló 13 pontos intézkedéscsomagot. A dokumentum egyebek mellett rendelkezik a tűzszünet betartásáról, a nehézfegyverek visszavonásáról, a fogolycseréről, valamint arról, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakaszon.
A tűzszünet múlt szombat éjfélkor lépett életbe. Ennek ellenére oroszbarát szakadárok azt jelentették, hogy ellenőrzésük alá vonták az ukrajnai Debalcevét. Petro Porosenko ukrán elnök szerdán közölte: megkezdődött az ukrán katonák "tervezett" kivonása Debalcevéből, és nyolcvan százalékuk - haditechnikai eszközökkel együtt - már elhagyta a szakadárok által ostromlott várost.
A nemzetbiztonsági bizottságot többek között Pásztor István, az Információs Hivatal főigazgatója és Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója tájékoztatta az ukrajnai helyzetről.
Molnár Zsolt azt is elmondta, hogy a kapott tájékoztatás szerint az ukrán hadseregben a magyar nemzetiségű katonák aránya nem haladja meg az ukrajnai magyarság arányát.
A bizottság több mint két és félórás ülésén az előzetes letartóztatásban lévő Kiss Szilárdnak, Magyarország volt moszkvai mezőgazdasági attaséjának ügyéről, a bevándorlás helyzetéről, valamint a Magyar Nemzet hétfői számában megjelentekről, az állítólag Budapestre tervezett terrorakcióról is tájékozódott. Utóbbiról a szocialista elnök azt mondta: a cikk dezinformációkat tartalmazott, amelynek okát a szolgálatok vizsgálják.
Nem volt Budapestre tervezett tálib terrorakció, nincs olyan adat, amely szerint Magyarországon közvetlen terrorfenyegetettség lenne - hangsúlyozta Molnár Zsolt. Kiss Szilárd ügyével kapcsolatban a bizottság elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a gyanúsított annak ellenére lett attasé, hogy kétszer is fennakadt a nemzetbiztonsági átvilágításon.
Forrás
MTI
