Brit EU-népszavazás - nincs garancia az EP támogatására

A szabályok értelmében az önmagában nem elegendő, ha az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács csütörtöki ülésén sikerül kompromisszumra jutni a brit reformigényekről, az egyezmény főbb elemeit még további fórumokon, köztük az Európai Parlamentben is jóvá kell hagyni.

"Garantálhatom, hogy az Európai Parlament a bennmaradásról szóló brit népszavazás után azonnal hozzákezd az európai bizottsági javaslat jogszabályokba foglalásához" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Schulz.

"De hogy világos legyek, egyetlen kormány sem mehet oda a parlamenthez és mondhatja azt, hogy +itt a javaslatunk, tudnának biztosítékot adni az eredményre+. Ez nem lehetséges egy demokráciában" - hangsúlyozta Schulz, hozzátéve, ez nem azt jelenti, hogy meg akarják vétózni a megállapodást.

Az Európai Parlament elnöke elmondta, tájékoztatta David Cameront a parlament álláspontjáról, amelyet csütörtökön az Európai Tanács ülésén is ismertetni fog. Hozzátette, hogy rendkívül konstruktív egyeztetést tartottak a brit miniszterelnökkel.

Az eredeti tervek szerint Cameron kedden zárt ajtók mögött együtt tárgyalt volna az EP-frakciók vezetőivel, ezt azonban az idő szűkösségére hivatkozva lemondta, és ehelyett külön-külön egyeztet a három nagyobb képviselőcsoport első emberével.

Megfigyelők szerint Cameron valójában azért mondhatta le a közös találkozót, mert nem kívánt konfrontálódni honfitársával, az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) nevű EP-frakciót vezető Nigel Farage-dzsel. "A kormányfő beijedt. Tudja, hogy nem csupán az alkuja szánalmas, de az elnökök nyílt konferenciáján rávilágíthattam volna, hogy még ha nyer is a népszavazáson, a parlament akkor is meg fogja vétózni a feltételeit" - mondta Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője.

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat. Londonban és Brüsszelben azt remélik, hogy a héten tartandó uniós csúcstalálkozón megszületik a politikai megállapodás a brit követelések teljesítéséről. Ezt követően mindazonáltal az Európai Bizottságnak még részletesen ki kell dolgoznia a megállapodás gyakorlatba ültetéséhez szükséges uniós jogszabály-változtatásokat, amelyek akkor léphetnek életbe, ha az EU-döntéshozatal valamennyi szintjén - így az Európai Parlamentben is - jóváhagyták őket.

FT: a családi pótlékról szóló vitán akadhat el az egyezség a visegrádiak ellenállása miatt

A külföldi EU-munkavállalóknak járó családi pótlék szigorítási tervei feletti vitán akadhat el Nagy-Britannia és az Európai Unió reformmegállapodása, a visegrádi EU-csoport ugyanis "egységes frontot" alkotva lép fel annak érdekében, hogy a külföldön élő gyerekek után már folyósított kifizetésekre a tervezett szigorítás ne vonatkozzék - írta a Financial Times című brit lap kedden.

London eredeti követelése az volt, hogy ne vehessenek fel családi pótlékot olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek gyermekei nem élnek Nagy-Britanniában.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által február elején ismertetett átfogó megállapodási szövegtervezet ezt a tilalmat nem tartalmazza, de annyit megenged, hogy Nagy-Britannia a külföldi igénylők hazájában honos megélhetési költségek alapján indexálhassa a családi pótlékot, vagyis adott esetben a nagy-britanniai szintnél kevesebbet juttathasson a külföldi jogosultaknak erre a célra.

A Financial Times keddi írása szerint azonban Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia "váratlanul erőteljes ellenállása" miatt kétségessé válhatnak a családi pótlék szabályozásának szigorítási tervei. A visegrádiak hajlandók ugyan engedményekre a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásában, de azt akarják, hogy a már folyamatban lévő folyósításokat a szigorítások ne érintsék - áll a londoni gazdasági napilap budapesti, varsói és brüsszeli tudósítóinak közös cikkében.

A lap adatai szerint hozzávetőleg 34 ezer külföldön élő gyermek után folyósítanak jelenleg családi pótlékot Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-munkavállalóknak.

A Financial Timeshoz a lengyel külügyminisztérium eljuttatott egy nyilatkozatot, amely szerint Varsó azon a véleményen van, hogy ha a családi pótlék indexálásáról megállapodás születik, az csak az újonnan érkező munkavállalókra vonatkozhat, vagyis az e juttatásban már most is részesülő külföldi EU-polgárok esetében a folyósítási feltételek nem változhatnak.

Tomáš Prouza, a cseh kormány európai ügyekért felelős államtitkára szintén azt mondta a brit lapnak, hogy a változtatások csak az újonnan Nagy-Britanniába érkező munkavállalókra vonatkozhatnak. Hozzátette, hogy a reformtervezet más átalakítási javaslatok esetében ezt tartalmazza is, a családi pótlék ügyében azonban nem, így ezt tisztázni kell.

Egy név nélkül idézett "térségi diplomata" azt mondta a Financial Timesnak, hogy jóllehet a brit javaslatok elfogadhatók, ha azokat csak London érvényesíti, más lenne a helyzet, ha a példát Párizs, Berlin és mások is követnék.

A lap ugyancsak név nélkül idéz egy magyar kormánytisztviselőt is, aki szerint a családi pótlék indexálásának esetleges széles körű bevezetése számos országban teljesen átalakíthatja a munkapiac szerkezetét, és diszkriminatív jellegű intézkedésekhez vezethet.