Boross Péter: széleskörű és emelkedett a mostani ünnep

A Nemzeti Örökség Intézete és a Szabadságharcosokért Közalapítvány szervezésében rendezett megemlékezésen Boross Péter méltatta, hogy az egész országban programokkal, emlékezetfrissítő, ifjúság-tanító rendezvényekkel ünneplik október 23-át.

Nem volt eddig még ilyen széles körű az ünnep, és jólesik nekünk, hogy ez a 60. évforduló méltónak ígérkezik a szabadságért annyi vért ontott, sokat szenvedett nemzet számára - tette hozzá a volt miniszterelnök, a közalapítvány elnöke. Óriási jelentőségű ez a nagy megmozdulás, hogy "mégsem igaz, hogy elfelejtették, nem igaz, hogy elfeledkeznek rólunk" - fogalmazott.

Boross Péter aggodalommal szólt azokról a szervezkedésekről, amelyeknek célja - megfogalmazása szerint - az, hogy megcsúfolják a vasárnapi nemzeti ünnep főrendezvényét. "Nekünk (...) figyelmeztetünk kell az utánunk jövőket, hogy ez nem új a magyar történelemben, (...) átéltük már Károlyit, Kun Bélát, Rákosit" - mondta.

A szónok kitért arra, hogy miközben Magyarországon október 23-át ünneplik, "egy nagyhatalom külügyminisztériumának helyettes szóvivője pedig a sajtószabadságért aggódik Magyarországon". "És kiállították a Népszabadság utolsó számát valahol Washingtonban" - fűzte hozzá. - Nem kellene összeállítanunk egy-két kiragadott tételt az amerikai imperialisták gaztetteiről, és azt is bemutatni?" - sorolta. Boros Péter azt mondta: bántja az igazságérzetet, nemzeti önérzetet, hogy ilyen hírek jelennek meg a médiában.

Az ünnepség 1956-os eseményeket megélt résztvevőihez fordulva megjegyezte: fontosnak tartja, hogy az ifjúságban is tudatosul, "miért vagyunk mi a szabadság népe". Mint mondta, tudatosítani kell, hogy "igenis büszkék és rátartiak vagyunk" a mindenáron megmaradás képességére. Azért maradtunk meg, mert szabadságharcaink és közte 1956 üzenete mindig alkalmat adott arra, hogy felemeljük a fejünket - hangoztatta.  

A szónok arra kérte az ünnepség résztvevőit, legyenek büszkék arra, ahogyan a magyar nemzet most viselkedik. "Ha ártó szándékot láttok, akkor vegyétek azt is figyelembe, hogy elmúlnak az idők" - figyelmeztetett.

Boross Péter rámutatott: "a szellemi rendszerváltoztatás nehezebb, mint az anyagi, fizikai, gazdasági, pénzügyi, az idáig is tart, és még egy darabig. De megtörténik, mert megtanultunk a történelem során talpra állni".

A megemlékezésen állami és társadalmi szervezetek képviselői főhajtással rótták le tiszteletüket. A megemlékezés után történelmi emlékhelyet jelölő sztélét avatnak a Műegyetem főbejáratánál.  

Soltész Miklós: 1956 nemzeti egységet teremtett

Az egész nemzet kelt fel 1956-ban a kommunizmus és a kommunisták ellen, a forradalom és szabadságharc nemzeti ügy volt, és ma is annak kell lennie - mondta az MTI-nek szombaton Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki Münchenben ünnepi beszédet mond a helyi magyarság megemlékezésén.

Az államtitkár a bajor tartományi fővárosban működő Katolikus Alapítványi Főiskolán (Katholische Stiftungsfachhochschule München - KSFH) tartandó megemlékezés előtt telefonon adott nyilatkozatában kiemelte: ma is fontos a nemzeti egység, hiszen az alkotmánymódosítástól a forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójáig rengeteg ügy van, amelyet nem szabad "pártüggyé silányítani".

A nagyhatalmak 1956-ban "nem álltak ki mellettünk", ami megpecsételte a magyarság, "a mi akkori életünket". Ez "kísértetiesen hasonlít" sok-sok nemzet mai helyzetére, és azt mutatja, hogy a nemzeteknek önállóan kell "kivívni demokráciájukat és megvalósítani életüket" - húzta alá Soltész Miklós.

Ugyanakkor összefogás is kell Európában, hiszen "megszállni lehet fegyverrel, de akár beszivárgással is", amint azt Buda török kézre kerülésének 1541-es példája mutatja. Európában "ezt a beszivárgást éljük meg most is", a folyamat ellen "teljes összefogásra van szükség" - mondta az EMMI államtitkára.

A magyarság köszönettel adózik mindazon nemzeteknek, segélyszervezeteknek, családoknak, amelyek befogadták a csaknem 200 ezer ötvenhatos magyar menekültet, azonban "nincs mit köszönni a nagyhatalmaknak, amelyek cserbenhagyták a többi 15 millió magyart" - tette hozzá Soltész Miklós, rámutatva, hogy a forradalom és szabadságharc leverésének következményeit Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken, Erdélyben és Székelyföldön is megszenvedték a magyarok.

Azzal, hogy a nagyhatalmak cserbenhagyták a magyarságot, nemcsak a menekülteknek és az otthon maradottaknak okoztak hatalmas törést, hanem a "keleti blokk" valamennyi országát évtizedekre reménytelenségbe taszították, és ezt újabb évtizedekre a "teljes apátia" követette volna, ha az elnyomott népek nem vívják ki szabadságukat 1989-1990-ben - húzta alá Soltész Miklós.

A forradalom és szabadságharc hőseire és a 60 évvel ezelőtti eseményekre a délutáni és hétvégi iskolai hálózatként működő, magyar nyelvet oktató Bajorországi Magyar Iskola müncheni növendékeinek műsorával emlékeznek a KSFH-n tartandó ünnepségen, amelyet a müncheni magyar főkonzulátus közreműködésével szerveztek meg.