Bizalmat kapott a Morawiecki-kormány

A 460 fős parlamentben 243 képviselő szavazott a Morawiecki vezette kormányra. 25-en nem voltak jelen, 192-en nemmel szavaztak, senki sem tartózkodott. A konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) a szejmben a kormány jóváhagyásához szükséges abszolút többséget biztosító 237 mandátummal rendelkezik.   

Ryszard Terlecki, a PiS soraiból megválasztott alsóházi alelnök megerősítette a korábbi bejelentéseket, miszerint a Morawiecki vezette kabinet összetétele januárban megváltozik, és a gazdaság fejlesztésére összpontosul.   

Új lengyel kormányfő: Varsó nem fogadja el a kétsebességes Európát

Lengyelország nem fogadja el a kétsebességes Európát, nem fogadja el, hogy a földrészt jobb és rosszabb államokra osszák - jelentette ki keddi parlamenti programbeszédében Mateusz Morawiecki kinevezett lengyel miniszterelnök.

"Vízválasztóhoz érkeztünk az európai projektben és az egész globális gazdaságban" - mondta, hozzátéve: érvényüket vesztették azok a mítoszok, hogy a tőkének nincs nemzetisége, hogy jók az egyenlőtlenségek, hogy az ipar valamiféle 19. vagy 20. századi maradvány, vagy hogy az államnak nincs haszna többé. Helytelennek nevezte a kétsebességes Európa eszméjét.  

"Nem akarjuk (...) az újbóli megosztást, egyesek lemaradását, nem egyezünk bele abba, hogy Európát jobb és rosszabb államokra osszák" - jelentette ki Mateusz Morawiecki.   

Síkraszállt a nemzetállamok további szerepe mellett. "A lengyel elem tökéletesen beleillik az európai puzzle-ba, de a nem megfelelő oldalról vagy erővel beilleszteni nem szabad" - figyelmeztetett.    

"Külpolitikánk az államérdek politikája" - jelentette ki, utalva Lengyelország tagságára a G20-csoportban, továbbá arra a törekvésre, hogy Lengyelország "az EU építésze" akar lenni, hozzá akar járulni a NATO és az EU tevékenységének összehangolásához, a visegrádi csoporton és a Három Tenger Kezdeményezésen belüli együttműködés "konszolidációjához". Lengyelország fő szövetségesének az Egyesült Államokat nevezte.

Morawiecki úgy vélte, Európának arra van szüksége, hogy visszatérjen a valódi értékekhez, mert azok az értékek, amelyekről ma beszélnek, egyre gyakrabban a hagyományos értékek, a természetjog tagadását jelentik.  

Lengyelország az egységes Európát a tolerancia és a demokrácia történelmi hagyományával gazdagítja, mai gazdasági és társadalmi berendezkedése pedig arra mutat példát Európának, hogy hogyan lehet összekapcsolni a társadalmi szolidaritást és a dinamikus gazdasági fejlődést - állapította meg. 

Kormánya egyik fő feladatának a lengyel ipar további fejlesztését és újjáépítését nevezte. A "virágzó gazdaságot" nevezte a "bőkezű" társadalmi programok előfeltételének. "Lengyelország nagy korszerűsítését akarjuk" - jelentette ki, kiemelve "a vállalkozó állam" modelljét, mely szerinte arany középutat jelent "a minimális állam és a nehézkes, bürokratikus állam között". Úgy vélte, a mai gazdaságpolitika dönt majd arról, hogy Lengyelország a jövőben a magas szintű technológiák gyártója vagy a külföldi cégek értékesítési piaca lesz-e. "Lengyelországot Európa logisztikai központjává akarjuk tenni" - jelentette ki. Az ezt célzó infrastrukturális beruházások között kiemelte a Lódz és Varsó között építendő központi repülőteret és a szomszéd országokat is ellátó gázszállítási csomópontot.   

Az új kormányfő úgy értékelte: Lengyelországot az utóbbi 25 évben a külföldi tőke gyarmatosította, mivel a rendszerváltás után az ország a gazdaságban hibás modellt alkalmazott. "Öntudatos, nem pedig marginális szerepet akarunk" - jelentette ki. Véleménye szerint a "külföldi intézmények által a 90-es évek elején idetelepített" fogyasztói kapitalizmustól "a megtakarítások és a beruházások kapitalizmusára" kell áttérni. Ígérete szerint a kormány törekedni fog arra, hogy a közös uniós mezőgazdasági politika keretében egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a lengyel gazdáknak, ennek érdekében el akarják érni a Lengyelországra jutó uniós mezőgazdasági támogatásoknak az európai átlagra való emelését.

Nagyon fontosnak minősítette az egészségügy reformját is. A következő 10 év kiemelt programjának nevezte a tavaly elindított, olcsó önkormányzati bérlakások építését támogató programot.

Az európai migrációs válsággal kapcsolatban megismételte, hogy a menekültelosztási kvóta "be nem vált mechanizmus".   

Morawiecki "a kontinuitás kormányának" nevezte kabinetjét, s kilátásba helyezte: többek között folytatni fogja a múlt héten a kormányfői posztról lemondott Beata Szydlo nagyszabású családpolitikáját.

Az ellenzék bírálta az új kormányfőt

A fő ellenzéki párt, a jobbközép Polgári Platform frakcióvezetője, Slawomir Neumann viszont leszögezte: "nem dől be a látszólagos új nyitásnak", Morawiecki "európaiságának vagy liberalizmusának", hiszen az új kormányfő a PiS elnökével, Jaroslaw Kaczynskivel együtt már két év óta "alattomos diktatúrát" vezet be.   

Tekintélyelvűséggel vádolta a kormánypártot a harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, az ellenzéki jobboldali Kukiz' 15 vezetője is, kifogásolva többek között, hogy a PiS a választási törvény módosításával önkormányzati szinten a Kukiz' 15 által kulcsfontosságúnak tekintett egyéni választókerületek megszüntetésére készül.   

A liberális Modern (Nowoczesna) elnöke, Katarzyna Lubnauer "általánosnak és zavarosnak" minősítette a kormányfői programbeszédet, úgy találva: Morawieckinek nincs Lengyelország-víziója.   

A Lengyel Parasztpárt elnöke, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz szerint az új kormány nem szolgálja a nemzeti egységet, Morawiecki személyében a kormánypárt "álarcot ölt", mely "elfedné, hogy beteg a gyűlölettől".   

Morawiecki képviselői kérdésekre válaszolva részletezte a programbeszédben felrajzolt gazdaságpolitikai koncepcióját. Kitért a lengyelországi politikai vita élességére, azzal összefüggésben is, hogy előző éjjel ismeretlen tettesek felgyújtották a kormányfői hivatal államtitkára, Beata Kempa vidéki képviselői irodáját. Morawiecki a kedélyek csillapítására szólított fel, aláhúzva: szeretné, hogy kormánya "az összes lengyelé" legyen.   

Közvetlenül a bizalmi szavazás előtt az összes képviselő egyperces csenddel tisztelegett az 1981-es lengyelországi hadiállapot áldozatainak emléke előtt. A hadiállapot bevezetésének 36. évfordulója szerdára esik.   

Az alsóházi vitával egy időben a szenátus az ellenzék és az Európai Bizottság által bírált bírósági törvényekről tárgyalt. A jogszabályok ellen több száz ember tüntetett a parlament előtt. Egy rendőr megsérült, amikor a tiltakozók ránehezedtek a parlament előtt álló védőkorlátra.