Berlin a dublini szabályok betartására szólította fel Horvátországot és Szlovéniát

Thomas de Maiziere a ZDF országos köztelevízióban arra a felvetésre, hogy a nyugat-balkáni uniós tagországokban kialakult állapotok is humanitárius válsághelyzetet jelentenek, amelyre hivatkozva a német kormány szeptember elején beengedte a Magyarországról elindult menedékkérőket, azt mondta: "Horvátország más, mint Magyarország", és Horvátországnak és Szlovéniának "ismét" alkalmaznia kell a dublini szabályokat.

Németország nem tudja átvállalni a terheket, Horvátország, Szlovénia és Ausztria pedig "nem teheti meg, hogy egyszerűen áthelyezi a problémát Németországba" - hangsúlyozta a belügyminiszter a ZDF Berlin Direkt című esti politikai magazinműsorában.

Hozzátette: nagyon fontos, hogy létrehozzák Olaszországban és Görögországban a közös, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokat (hot spotokat), és hogy "sürgősen beszéljünk Törökországgal" azzal a céllal, hogy "ne engedjék át az embereket Görögországba olyan mértékben, mint eddig".

Horvát belügyminiszter: Magyarország ne oktassa ki Horvátországot

Nem leszünk az Európai Unió menekült-gyűjtőközpontja, akik pedig Horvátországot azzal vádolják, hogy nem tartja be a nemzetközi előírásokat, kérdezzék meg maguktól, ők mit tettek - mondta Ranko Ostojic belügyminiszter újságíróknak vasárnap, az opatovaci ideiglenes befogadóállomáson, a nyugat-szerémségi Ilok (Újlak) mellett.

 Magyarországon keresztül valamivel kevesebb mint fél millió ember haladt át, volt akit regisztráltak, volt akit nem - mondta, majd hozzátette: ezért Magyarország "nem oktathatja ki" Horvátországot, hogy hogyan bánjon a migránsokkal.   

A belügyminiszter úgy vélte, hogy Orbán szövetségesei,  Aleksandar Vulin szerb szociális miniszter és Tomislav Karamarko, a legnagyobb horvát ellenzéki jobbközép párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke ugyanaz a csapat, ugyanazokkal a szavakkal bírálják a horvát kormányt.

Tomislav Karamarko azért  látogatta meg a szerb határ mellett fekvő Tovorarnikot, ahol a legtöbb migráns érkezik az országba, hogy keresztbe tegyen a kormánynak - vélekedett Ostojic.     "Forduljon inkább a barátaihoz, Orbánhoz és Vulinhoz, Milosevic pionírjaihoz, akik együtt keltik ezt a hisztériát" - mondta.  "Õk egy csapat, akik erővel, szögesdróttal és fegyverrel próbálták meg megoldani a dolgot" - tette hozzá.  "A mi szövetségeseink nem Karamarko, Vulin és Orbán, hanem Ferenc pápa és Merkel asszony" - jelentette ki a belügyminiszter.  

Szijjártó Péter: nem lehet komolyan venni Ostojic nyilatkozatát

Nem lehet komolyan venni azon ország belügyminiszterének nyilatkozatát, amelynek bevándorlási ellátórendszere egy nap alatt összeomlott - reagált Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter Ranko Ostojic horvát belügyminiszter szavaira vasárnap este.

A külügyminisztérium közleménye szerint a horvát belügyminiszter azt mondta: Magyarország ne leckéztesse Horvátországot, amikor Magyarország közel félmillió menekültet engedett át, és hol regisztráltak, hol nem.   

Szijjártó Péter a közlemény alapján erre úgy reagált, Magyarországra idén több mint 210 ezer illegális bevándorló érkezett. Magyarország ezeknek az embereknek ellátást biztosított, és nagy többségüket regisztrálta az uniós jogszabályoknak megfelelően.

Az elenyésző kisebbség regisztrációjára kizárólag azért nem kerülhetett sor, mert az illegális bevándorlók nem voltak hajlandóak együttműködni a hatóságokkal - tette hozzá.

"Horvátország ezzel szemben egy nap után bejelentette, hogy egyáltalán  nem tudja regisztrálni a bevándorlókat, Horvátország felmondta az együttműködést Európával" - fogalmazott a tárcavezető. Szijjártó Péter azt kérdezte a horvát minisztertől, hogy miként bukhattak el egyetlen nap alatt a schengeni teszten.

Németország azonnali segélyt nyújt a Szíria térségében működő menekülttáboroknak

Németország azonnali pénzügyi segítséget nyújt a Szíria térségében fekvő menekülttáborok helyzetének javítására, a támogatás révén félmillió ember élelmezését lehet biztosítani 3 hónapon keresztül - mondta egy vasárnapi lapinterjúban a német kormány nemzetközi gazdasági és fejlesztési együttműködésért felelős minisztere.

Gerd Müller a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban elmondta: a kormány az utóbbi két évben (a jelenlegi törvényhozási ciklus kezdete óta) 1,5 milliárd euró közpénzt fordított a Törökországban, Jordániában és Libanonban menekülttáborban élő szíriaiak helyzetének javítására. Így a német állam támogatása révén tud iskolába járni 60 ezer Libanonban élő szíriai gyerek, Jordániában pedig 800 ezer menekült vízellátását és 200 ezer menekült áramellátását oldották meg német támogatással.

A menekülthullámokat kiváltó okok kezelését szolgálja a minisztérium sok további programja is, és a 2017-ig tartó ciklus végéig 12 milliárd eurót fordítanak erre a célra.

"A menekültek támogatására a származási országokban fordított minden egyes euróval annak a többszörösét takarítjuk meg a németországi menekültügyi ellátásban" - emelte ki a miniszter.

A bajor konzervatív CSU politikusa elmondta: Németország nem nézheti tétlenül, hogy a szíriai polgárháború elől elmenekült emberek ellátását helyben összehangoló ENSZ-szervezeteknek elfogyott a pénze, a kormány ezért 20 millió euró gyorssegélyt nyújt az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP).

"Remélem, hogy más országok követik a példánkat" - mondta Gerd Müller.
Megismételte azt a már korábban is hangoztatott követelését, hogy az EU indítson egy 10 milliárd eurós programot a menekültválság kezelésére Szíriában és a menekülteket befogadó szomszédos országokban. "A pénz rendelkezésre áll, ott van az uniós fejlesztési alapokban" - mutatott rá a német miniszter.