Berényi József: 1956 mindmáig erkölcsi erőt és tartást ad

A város művelődési központjában tartott, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes fellépésével egybekötött rendezvényen mintegy hatszázan vettek részt. A központ zsúfolásig telt nagytermének padsoraiban a hazai magyar politikusok mellett több közéleti személyiséget is látni lehetett.

Ünnepi beszédében az MKP elnöke hangsúlyozta: a magyaroknak egész történelmük során - ahogy az 1956-os forradalomban is - nem mindig volt szerencséjük, sikerük, de mindig voltak köztük olyanok, akik akartak tenni valamit közösségük érdekében, és megszólaltak, ha nagy volt a zsarnokság, ha voltak "rendszerhibák", s ez erkölcsi erőt és tartást adott és ad még ma is. Ugyanakkor voltak olyanok is, akik megbélyegezték azokat, akik tenni akartak valamit, vagy azért, mert a rendszer kiszolgálói voltak, vagy azért, mert féltek - tette hozzá.

"Mi nem azok vagyunk, akik megbélyegzünk, és nem azok vagyunk, akik félünk, mi most is akarunk valamit, és ez nem más, mint a megmaradásunk" - szögezte le a párt elnöke. Hozzáfűzte: a felvidéki magyarság számára is fontos kimondani azt, hogy a jelenlegi rendszer, amelyben él, nem megfelelő számára, mert asszimilációra vagy a munka utáni elvándorlásra kényszeríti a közösség tagjait.

Berényi elmondta, hogy az 1956-os forradalom célkitűzéseit 1989 után nagy mértékben sikerült elérni, sajnos azonban a felvidéki magyarság célkitűzéseiről ezt nem lehet elmondani. Rámutatott, hogy a rendszerváltoztatás óta Szlovákiában nem valósult meg a helyi magyar közösség jogvédelme, és nem jött létre a kisebbség megmaradásának intézményrendszere sem. Leszögezte: ezek azok a célkitűzések, amelyeket a közösség megmaradásának érdekében még meg kell valósítani.