Balog Zoltán: 1956 egyszerre magyar ügy és közép-európai ügy

A szlovák kulturális tárca épületében november végéig megtekinthető 56-os kiállítás ünnepélyes megnyitóján Marek Maïariè 1956-ot a modern kori magyar történelem olyan jelentős eseményének nevezte, amely rendkívüli mértékben érintette a mai, visegrádi csoportba tartozó országokat, mert minden országban meggyengítették a kommunista rendszert, és előkészítették annak későbbi bukását. Mint mondta, a történelem ezen szakaszában csak a magyarok szálltak szembe fegyveresen az elnyomókkal, de ez a nyílt fegyveres harc a későbbiekben döntő befolyással volt a csehszlovák reformpróbálkozásokra, a lengyel tüntetéshullámra, majd a rendszer későbbi bukására is. "Ha nem lett volna 1956, akkor valószínűleg nem lett volna 1968 és 1989 sem" - szögezte le a szlovák kulturális tárcavezető a prágai tavaszra és a rendszerváltoztatásra utalva.

Ugyanakkor Maïariè azt mondta, kellő önkritikával el kell ismerni, hogy a magyarok hőstettét, a fegyveres lázadás körülményeit nem ismerik eléggé a szlovákok, ezért is van nagy jelentősége annak, hogy a kiállítás Pozsonyban, a minisztérium épületében megtekinthető. „Megbecsüléssel fejet hajtunk a magyar forradalom emléke előtt, és azok előtt, akik harcba mertek szállni a szabadságért, akár életük árán is” – zárta gondolatait a szlovák miniszter.

Balog Zoltán beszédében elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a forradalom a közép-európai népek közös ügye volt. Márai Sándort idézve kijelentette: „a szabadság nagy dolog, olyan, amely alkalmassá tesz arra, hogy magyarok és szlovákok közösen emlékezzenek“. A közép-európai népek – magyarok, szlovákok, csehek, lengyelek és románok – számára „vannak olyan ügyek, amelyek inkább elválasztanak bennünket, és olyanok is vannak, amelyek még szembe is fordítanak” – fogalmazott a magyar miniszter, aki szerint azonban 1956 olyan magyar ügy, amely egyszerre közép-európai ügy is.  

Mint mondta: a magyaroknak 1956-ban a szabadságért folytatott harca azért is volt közép-európai ügy is, mert inspirációt jelentett minden olyan népnek, amelynek országában megszálló csapatok voltak, mert tudták, hogy ebben a harcban az ő szabadságukról is szó van.

"1956-ban Losoncról 29 magyar indult el Magyarországra, hogy ott támogassák a szabadságharcot, ám a határon hetet közülük lelőttek, a többieket pedig elfogták" – emlékeztetett a hatvan évvel ezelőtti eseményre Balog Zoltán. A magyar tárcavezető elmondta: ez a szomorú eset is megmutatta, hogy az elnyomók is tudnak együttműködni, s az volt a tanulsága, hogy soha nem szabad megengedni, hogy akik a rossz ügyben összefognak, erősebbek legyenek azoknál, akik a jó ügyben fognak össze.

"A másik tanulság az: úgy kell harcolnunk a szabadságunkért, hogy abban mások is felismerjék a saját szabadság utáni vágyukat" - hangsúlyozta Balog Zoltán. Mai párhuzamként hozzátette, hogy a visegrádi négyek, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország ma úgy küzdenek nemzeti önrendelkezésükért Európán belül, hogy ebben mások is felismerjék, mennyire fontos az önrendelkezés kérdése.

Ugyanakkor Balog Zoltán úgy véli a politikai együttműködés önmagában kevés, azt a kultúrában, az oktatásban és a gazdaságban kell megalapozni. Rámutatott: vannak örömteli eredmények; ilyen az is, hogy minisztersége idején Magyarországon sikerült csaknem kétszeresére emelni a szlovák nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolák számát. Hozzátette: Szlovákiában pedig most megvalósulhat az, hogy a magyar oktatási nyelvű kisiskolák egyfajta biztonságot kapjanak.

A kiállításmegnyitó végén Balog Zoltán Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntette ki Kubièka Kucsera Klárát, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának elnökét, a szlovákiai magyar művészettörténetért végzett tevékenysége elismeréseként. A művészettörténész köszönő beszédében elmondta, 1945 után évekig nem voltak magyar iskolák, így csak öt évet volt alkalma magyar iskolába járni, de ez is elég volt ahhoz, hogy megértse ennek jelentőségét. Mint mondta, művészettörténészként is mindig azt vallotta, hogy minden nép kultúráját meg kell becsülni, mert a kultúra az egyetemes érték. Ugyanakkor „csak a saját kultúránkon keresztül érthetjük meg másokét” – fogalmazott a kitüntetett művészettörténész.

Balog Zoltán pozsonyi látogatása során tárgyalt Menyhárt Józseffel a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökével, és kétoldalú megbeszélést folytatott Peter Plavèan oktatási, tudományos, kutatási és sportügyi, illetve Marek Maïariè kulturális miniszterekkel is.