Baktériumokkal tennék értékesebbé a termőföldet
BUDAPEST. Hazai és nemzetközi kutatások szerint évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el bolygónkról, 60 százaléka pedig többé-kevésbé károsodott. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az ENSZ 2015-öt a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította.
Daoda Zoltán, az Agrobio szakmai igazgatója az M1- Kék Bolygó című műsorában kifejtette, John Craford ausztrál tudós 2010-es tanulmánya szerint Európában 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy meg tud újulni.
Vagyis 17 kilogramm termőtalaj megy tönkre, miközben csak 1 kilogramm éled újra. Így a rendelkezésre álló termőtalaj csupán 60 évig tarthat ki. Magyarországon 4,3 millió hektár termőföld van, és ez a szám folyamatosan csökken. Az egyre intenzívebb mezőgazdasági termelés következtében a talajt mára kiszipolyoztuk – magyarázza Bíró Borbála, a Magyar Talajtani Társaság Talajbiológiai Szakosztályának elnöke.
A magyar talajokat a’80-as években túlműtrágyázták, ráadásul a hazai állattartás is egyre jobban visszaszorult – teszi hozzá Daoda Zoltán. "Egy jó, érett szarvasmarha eredetű szerves trágyánál nincs jobb trágya, csakhogy ez ma már azt lehet mondani, hiánycikk. Magyarországon is csak szigetszerűen fordulnak elő, egy két gazdaságban van néhány ezer tehén, ahol három-négy éves forgóval ki tudják szórni a szerves trágyát, ott meg is látszik a talajon."
Bár manapság kevesebb műtrágyát használunk, még mindig több vegyszert juttatunk a talajba, mint amennyit kivédeni képes. Bíró Borbála kifejtette, általában háromféle makroelemet pótolnak a műtrágyák, de legalább 15 féle kellene folyamatosan a talajban ahhoz, hogy minőségileg megfelelő ízű, zamatú, tápanyagszintű élelmiszert állítsunk elő.
Mivel nem pótoltunk vissza elég szerves anyagot a termőföldbe, a mikroorganizmusokat pedig növényvédő szerekkel pusztítjuk a talajban, így annak tápanyagtartalma lecsökkent, gyakran ezért íztelenek növényeink. A sárgarépa vitamintartalma 40 százalékkal, a káposztáé 95, a borsóé 53, a tejé 95 százalékkal csökkent. A búza, a kukorica, a répafélék és a burgonya vastartalma is jóval kevesebb, mint 50 éve.
Daoda Zoltán szerint nem véletlenül alakult ki a táplálék-kiegészítő termékek piaca, mert ahhoz, hogy az emberi szervezet életben maradjon és fejlődni tudjon, szüksége van rájuk, hiszen az élelmiszerekből ezt nem tudjuk bevinni.
Ráadásul, míg 1940-ben nem volt a testünkben szintetikus vegyszer, ma már ezekből több is kimutatható. Bíró Borbála szerint talajaink az intenzív műtrágyázás miatt savanyúbbá váltak, savasabbak lettek, az optimális 6,8 - 7,2 pH 6 alá csökkent.
A savas talajból a vegyszermaradványok és a toxikus nehézfémek a zöldséggel, gyümölccsel együtt könnyebben bejutnak az emberi szervezetbe, és feldúsulhatnak. A talajsavasodás megállítása és a termőföld védelme érdekében az Agrobio és sok más magyar cég a baktériumokat hívta segítségül.
A szakemberek szerint elegendő kálium- és foszformennyiség van még a magyar termőföldben a korábbi túlzásba vitt műtrágyázás miatt, de a növényeknek felvehetetlen formában. Ezt a nagy mennyiséget főleg a talajbaktériumokkal tudja a növény hasznosítani. Erdélyi Balázs, a Fermentia Kft. ügyvezetője kifejtette, a baktériumok részben a talaj szerkezetét javítják, megkötik a nitrogént, mobilizálják a foszfort és még a káliumot is olyan formába alakítják át, hogy a növényeknek felvehetőek legyenek.
Úgy vélik, a műtrágyák körültekintőbb használatával és a talajbaktériumok megóvásával helyrehozható a magyar termőföld minősége. A Fermentia Kft. mínusz 80 fokra lehűtve, baktériumszéfben őrzi a baktériumtörzseket. Innen választják ki a legmegfelelőbbet, amelyet felolvasztás után, steril körülmények között táptalajba oltanak. A talajbaktériumok növekedésihormon-termelő képessége is tovább optimalizálható laboratóriumi körülmények között.
A legjobb sejtvonalat tartalmazó tenyészeteket ezután az úgynevezett síkrázó szekrényben felszaporítják, majd dupla falú, nagy nyomású szaporító edényekbe, a fermentorokba kerülnek. A baktériumok állapotát, szaporodását egy folyamatábrán ellenőrzik és kontrollálják, így minden előnyös tulajdonságukat megőrzik akkor is, amikor a földbe kerülnek talajkondicionálóként.
Vagyis 17 kilogramm termőtalaj megy tönkre, miközben csak 1 kilogramm éled újra. Így a rendelkezésre álló termőtalaj csupán 60 évig tarthat ki. Magyarországon 4,3 millió hektár termőföld van, és ez a szám folyamatosan csökken. Az egyre intenzívebb mezőgazdasági termelés következtében a talajt mára kiszipolyoztuk – magyarázza Bíró Borbála, a Magyar Talajtani Társaság Talajbiológiai Szakosztályának elnöke.
A magyar talajokat a’80-as években túlműtrágyázták, ráadásul a hazai állattartás is egyre jobban visszaszorult – teszi hozzá Daoda Zoltán. "Egy jó, érett szarvasmarha eredetű szerves trágyánál nincs jobb trágya, csakhogy ez ma már azt lehet mondani, hiánycikk. Magyarországon is csak szigetszerűen fordulnak elő, egy két gazdaságban van néhány ezer tehén, ahol három-négy éves forgóval ki tudják szórni a szerves trágyát, ott meg is látszik a talajon."
Bár manapság kevesebb műtrágyát használunk, még mindig több vegyszert juttatunk a talajba, mint amennyit kivédeni képes. Bíró Borbála kifejtette, általában háromféle makroelemet pótolnak a műtrágyák, de legalább 15 féle kellene folyamatosan a talajban ahhoz, hogy minőségileg megfelelő ízű, zamatú, tápanyagszintű élelmiszert állítsunk elő.
Mivel nem pótoltunk vissza elég szerves anyagot a termőföldbe, a mikroorganizmusokat pedig növényvédő szerekkel pusztítjuk a talajban, így annak tápanyagtartalma lecsökkent, gyakran ezért íztelenek növényeink. A sárgarépa vitamintartalma 40 százalékkal, a káposztáé 95, a borsóé 53, a tejé 95 százalékkal csökkent. A búza, a kukorica, a répafélék és a burgonya vastartalma is jóval kevesebb, mint 50 éve.
Daoda Zoltán szerint nem véletlenül alakult ki a táplálék-kiegészítő termékek piaca, mert ahhoz, hogy az emberi szervezet életben maradjon és fejlődni tudjon, szüksége van rájuk, hiszen az élelmiszerekből ezt nem tudjuk bevinni.
Ráadásul, míg 1940-ben nem volt a testünkben szintetikus vegyszer, ma már ezekből több is kimutatható. Bíró Borbála szerint talajaink az intenzív műtrágyázás miatt savanyúbbá váltak, savasabbak lettek, az optimális 6,8 - 7,2 pH 6 alá csökkent.
A savas talajból a vegyszermaradványok és a toxikus nehézfémek a zöldséggel, gyümölccsel együtt könnyebben bejutnak az emberi szervezetbe, és feldúsulhatnak. A talajsavasodás megállítása és a termőföld védelme érdekében az Agrobio és sok más magyar cég a baktériumokat hívta segítségül.
A szakemberek szerint elegendő kálium- és foszformennyiség van még a magyar termőföldben a korábbi túlzásba vitt műtrágyázás miatt, de a növényeknek felvehetetlen formában. Ezt a nagy mennyiséget főleg a talajbaktériumokkal tudja a növény hasznosítani. Erdélyi Balázs, a Fermentia Kft. ügyvezetője kifejtette, a baktériumok részben a talaj szerkezetét javítják, megkötik a nitrogént, mobilizálják a foszfort és még a káliumot is olyan formába alakítják át, hogy a növényeknek felvehetőek legyenek.
Úgy vélik, a műtrágyák körültekintőbb használatával és a talajbaktériumok megóvásával helyrehozható a magyar termőföld minősége. A Fermentia Kft. mínusz 80 fokra lehűtve, baktériumszéfben őrzi a baktériumtörzseket. Innen választják ki a legmegfelelőbbet, amelyet felolvasztás után, steril körülmények között táptalajba oltanak. A talajbaktériumok növekedésihormon-termelő képessége is tovább optimalizálható laboratóriumi körülmények között.
A legjobb sejtvonalat tartalmazó tenyészeteket ezután az úgynevezett síkrázó szekrényben felszaporítják, majd dupla falú, nagy nyomású szaporító edényekbe, a fermentorokba kerülnek. A baktériumok állapotát, szaporodását egy folyamatábrán ellenőrzik és kontrollálják, így minden előnyös tulajdonságukat megőrzik akkor is, amikor a földbe kerülnek talajkondicionálóként.
Forrás
MTI
