Bajba kerülnek az angliai magyarok a Brexittel?

David Cameron idén februárban jelentette be, hogy június 23-ra tűzték ki a népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről.

A népszavazási dátum ismertetését megelőzően az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján megállapodás született a London által igényelt EU-reformokról, köztük a külföldi EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának szigorításáról, és arról is, hogy Nagy-Britanniának nem kell részt vennie az uniós integráció mind szorosabbra vonásának folyamatában.

Munkahelyek kerülhetnek veszélybe

David Cameron a bejelentést követően felhívta a figyelmet arra, hogy független elemzők és pénzügyi intézmények előrejelzései szerint a font 12 százalékkal, sőt ennél nagyobb mértékben is gyengülhetne, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.

Londoni pénzügyi elemzők szintén azt közölték, hogy a brit gazdaság biztosan megsínylené az uniós bevándorlási szabályok jelentősebb szigorítását, a brit pénzügyminiszter szerint pedig munkahelyek tízezreit sodorhatja veszélybe a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjában a Brexit.

George Osborne szerint ugyanis 285 ezer munkahely kötődik az EU-piacokra irányuló szolgáltatásexporthoz, szerinte tehát katasztrófával érne fel, ha Nagy-Britannia elveszítené hozzáférését az EU egységes piacához.

A Fitch Ratings szerint abban az esetben, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, és ezután nem alkalmazza a munkaerő szabad áramlásának alapelvét, az valamennyire csökkenthetné a kivándorlást a közép- és kelet-európai EU-tagországokból. És bár ennek lennének pozitív hatásai a foglalkoztatottságra, a gazdasági növekedésre és az adójövedelmekre ezekben a gazdaságokban, ezt azonban részben ellensúlyozná a Nagy-Britanniából érkező hazautalások potenciális csökkenése.

Más nagy londoni elemzőházak szerint a bevándorlás esetleges korlátozását inkább a brit gazdaság szenvedné meg.

A kinti magyarok nem tartanak a Brexittől

A hirado.hu által megkérdezett angliai magyar munkavállalók azt mondták, szűkebb környezetükben egyelőre nem tapasztalják a Brexittől való aggodalmat, inkább csak a hírekből értesülnek a lehetséges forgatókönyvekről. Szerintük a magyaroknak nem kell aggódniuk.

„A legnagyobb problémának azt látom a népszavazásban, hogy Angliában nagyon sok a „benefiten”, vagyis segélyen élő család, akik a juttatásokból a saját igényeikhez mérten jól élnek. Nem tudom, tudatában vannak-e, hogy az itt dolgozók adójából kapják a segélyt. Ha a referendumon az EU ellen szavaznak, akkor csak maguk alatt vágjak a fát, hiszen akik itt szereznek jövedelmet, annak nagy részét itt is költik el. A vásárlásaik, a lakásbérlés és egyéb fogyasztásuk adóival, a kötelező adókkal az államkassza gyarapszik, amiből az állam jelentős részt visszaoszt a segélyekre” – fogalmazott Gemela Gabi.

A Darlingtonban élő, takarítással foglalkozó egyéni vállalkozó a hirado.hu-nak azt mondta, az Egyesült Királyságban élő magyar ismerősei kivétel nélkül dolgoznak, leginkább vállalkozásaik vannak.

„Többen dolgoznak hiteleik törlesztésére, az otthon maradottak támogatására. De sokan már itt vertek gyökeret, saját ingatlanban élnek, esetleg itt alapítottak családot. Véleményem szerint nekünk és az Egyesült Királyságnak is jobb, ha az EU-ban maradunk. Nekünk, magyaroknak ez azért fontos, mert mi választottuk ezt az országot, itt szeretnénk élni. Eddig ez működött, remélem a szavazások eredményeképpen sem lesz változás” – mondta Gemela Gabi, aki  immár 3,5 éve él Angliában. Úgy véli, hogy azoknak a magyaroknak, akik beilleszkedtek az angol társadalomba, gazdaságba, és legális munkahellyel rendelkeznek, nincs mitől tartaniuk.

Mi lesz a vegyes házasságokkal?

A vezetékneve elhallgatását kérő Andrea Nottinghamben egy étterem üzletvezetője. Õ azt mondja, leginkább a médiából hall a Brexitről, környezetében alig beszélnek róla.

„10 éve dolgozom ugyanannak a cégnek, és nem hinném, hogy veszélyben lenne a munkahelyem. Ám ha ismét vízumkényszer lenne, akkor az biztos megnehezítené sokak helyzetét. A munkaadóknak nyilvánvalóan sokkal egyszerűbb lenne olyan munkavállalókat alkalmazni, akik nem járnak extra papírmunkával az engedélyek miatt” – fogalmazott.

Andrea szerint a Brexit egy másik – sokak számára – fontos kérdést is felvet. „Ha történetesen kilépünk az EU-ból, érdekelne, milyen helyzetben lesz a sok vegyes házasságban elő EU-s polgár, mint például amilyen én is vagyok, akinek férje és gyermekei mind brit állampolgárok. Abszolút nonszensznek tartom az ötletet”- vélekedett.

Fiatal munkaerő áramlik az országba

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics tanulmányában azt mutatta ki, hogy a külföldi EU-országokból betelepült munkavállalók beáramlása a 2005 és 2015 között évente átlagosan 0,5 százalékpontot adott hozzá a brit gazdaság potenciális növekedési rátájához.

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a leginkább fiatal külföldi EU-munkavállalók érkezése ellensúlyozta a brit társadalom idősödésének negatív munkapiaci hatásait.

A tanulmány szerint, ha a brit kormány az elmúlt tíz év 104 ezer fős éves átlagos nettó beáramlásához képest évente például 60 ezerrel kevesebb munkavállalót engedne be az Európai Unióból, az 2030-ra önmagában 1,1 százalékkal csökkentené a brit hazai össztermék nominális értékét ahhoz a szinthez képest, amelyet a brit gazdaság abban az évben EU-tagként és a szabad munkaerő-beáramlást fenntartva elérhetne.

Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint sok múlhat a jelenleg is zajló tárgyalásokon, ugyanakkor becslések szerint nem csak a pénzügyi területen, de például az autóipar területén is munkahelyek szűnhetnek meg egy esetleges szétválasztási döntéssel.

A bevándorlás a Brexit gyújtópontja

A legfrissebb felmérések szerint a 30 év alatti brit fiatalok többsége maradáspárti; minél idősebb korcsoportról van szó, annál kritikusabbak a brit állampolgárok az unióval kapcsolatban.

Az Ipsos MORI közvélemény-kutató vizsgálata szerint a megkérdezettek 57 százaléka tartja a gazdasági következményeket nagyon fontosnak abból a szempontból, hogy miként szavaz majd a népszavazáson, és 48 százaléknyian nevezték szintén nagyon fontos döntésbefolyásoló tényezőnek a bevándorlást.

Kezdjenek aggódni a magyarok?

A Brexit alapját alapvetően a gazdasági bevándorlás kérdése képezi, illetve az ezzel kapcsolatos percepciók, miszerint a külföldről érkezők elveszik a munkalehetőséget a britektől. Ugyanakkor a konzervatív párt 2015-ös kampányában is elhangzott, hogy lehetetlen lett volna elérni az eddigi eredményeket a másfél millió bevándorló nélkül – magyarázta Ugrósdy Márton a hirado.hu-nak.

Az azonban biztos, hogy amennyiben a britek a kilépés mellett döntenének, a frissen érkező munkavállalókra már nem vonatkozna a szabad munkaerő áramlásának joga.

Egyes feltételezések szerint az a forgatókönyv is életbe léphet, hogy ezután munkavállalási és letelepedési engedélyért kellene folyamodniuk - például a magyaroknak is -, akárcsak az uniós területeken kívülről érkezőknek, de Nagy-Britannia köthet például könnyített munkavállalásról szóló egyezményt is az EU-val.

Olyan feltevés is napvilágot látott már, hogy a Brexit esetében megvizsgálnák, hogy az évek során az uniós munkavállalók fizettek-e adót, valamint a szociális ellátórendszerhez való hozzáférést milyen mértékben használták ki. Ám a kutató nyomatékosította, hogy mindez eddig csak spekuláció, egyelőre semmit nem tudni arról, milyen lenne ténylegesen az eljárás.

Azonban, még ha a népszavazáson a lakosság úgy is dönt, hogy Nagy-Britannia elszakad az EU-tól, akkor sem kell tartani azonnali kitoloncolástól azoknak, akik már Nagy-Britanniában dolgoznak, hiszen a szétválás mintegy 2 éves folyamat lenne - magyarázta Ugrósdy Márton.

„Akinek van munkája, nincs mitől tartania akkor sem, ha a Brexit mellett dönt a brit lakosság. A brit állampolgárok ugyanis nem fognak tömegesen olyan alacsony presztízsű állásokra pályázni, amelyeket most más uniós állampolgárok töltenek be”- fogalmazott a kutató. Hozzátette azt is, hogy a magyarok azért vannak szerencsés helyzetben, mert többségük valóban munka miatt él Nagy-Britanniában.

A magyar munkavállalók jelentős mértékben járulnak hozzá a brit gazdasági növekedéshez, nem élnek vissza a jóléti rendszerrel, és mivel jellemzően fiatalokról van szó, így egészségügyi kiadásaik sincsenek - magyarázta Ugrósdy Márton.

A szakértő úgy véli, amennyiben a bennmaradás mellett voksolnak Nagy-Britanniában, úgy a David Cameron által kezdeményezett uniós reformok jó úton haladhatnak majd tovább.