Az USA szabadkereskedelmet szeretne kialakítani az EU-val
MÜNCHEN. Az Egyesült Államok minél hamarabb szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az Európai Unióval (EU) - mondta Joe Biden amerikai alelnök szombaton a 49. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián a második Obama-kormányzat külpolitikai programját felvázoló beszédében.
A megállapodáshoz sok problémát meg kell oldani, például egyetértésre kell jutni számos szabvány egységesítéséről, de kellő politikai akarattal célhoz lehet érni - mondta az alelnök, hangsúlyozva, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás "végtelenül gyümölcsöző" lenne mindkét félnek.
Az Egyesült Államok továbbra is Európával áll a legszorosabb szövetségben, de a következő négy évben is nyit az ázsiai-csendes-óceáni térség felé. Ezt azonban nem az európai partnerek rovására, hanem éppen az ő érdekükben is teszi - hangsúlyozta Joe Biden.
Iránról szólva kiemelte, hogy a teheráni vezetés atomprogramja körüli konfliktusban továbbra is van lehetőség diplomáciai megoldásra, és Washington kétoldalú megbeszélésre is hajlandó, ha az iráni vezetés komolyan gondolja, hogy tárgyalásos úton kívánja rendezni az atomprogram ügyét. Joe Biden hangsúlyozta: Washington célja annak megakadályozása, hogy Irán atomfegyverhez jusson.
Az amerikai alelnök Szíriával kapcsolatban kijelentette, hogy Bassár el-Aszad elnök már nem alkalmas a szíriai nép vezetésére, ezért távoznia kell. Malival kapcsolatban azt mondta: Amerika a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem részeként támogatja a francia katonai beavatkozást.
Az Egyesült Államok Barack Obama második elnöki periódusában is az amerikai-orosz kapcsolatok javítására törekszik - mondta Joe Biden, fontosnak nevezve a két ország közötti együttműködést. Ugyanakkor utalt arra, hogy egy sor kérdésben eltérnek az álláspontok, így például továbbra sincs egyetértés a szíriai konfliktus és a NATO Európában kiépíteni tervezett rakétavédelemi pajzsának ügyében.
Az amerikai alelnök után felszólaló Guido Westerwelle német külügyminiszter üdvözölte a szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó ajánlatot. Úgy vélte, megérett az idő a "közös transzatlanti belső piac" kialakításához. Az egyezménynek rendelkeznie kell a kereskedelmi korlátok lebontása és a szabványok egységesítése mellett a befektetések és a szolgáltatások szabad áramlásáról is. A megállapodás így az Atlanti-óceán mindkét partján lendületet adhat a gazdasági növekedésnek és a munkahelyteremtésnek.
Westerwelle Iránnal kapcsolatban hangsúlyozta: a teheráni vezetésnek el kell fogadnia a közvetlen tárgyalásokra irányuló ajánlatot. A jelenleginél gyorsabb urándúsítást szolgáló berendezések üzembe állításáról szóló minapi bejelentés nem a megfelelő jelzés, ilyen lépések helyett inkább élni kell a tárgyalás lehetőségével - emelte ki a német pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy 2013 kulcsfontosságú év a konfliktus diplomáciai kezelésében.
Nem csökkenthetik a NATO európai tagjai a katonai kiadásokat 2014 után azzal az ürüggyel, hogy véget ért az afganisztáni küldetés - erre figyelmeztetett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára. Anders Fogh Rasmussen hangsúlyozta: az utóbbi tíz évben az amerikai részarány 63 százalékról 72 százalékra emelkedett a NATO összesített kiadásaiban, miközben a szövetség legtöbb európai tagja jelentősen visszafogta védelmi költségvetését. Ennek a politikának a folytatása vonzó lehetőségnek tűnik "a megszorítások korában", pedig valójában a biztonságot veszélyeztető, rossz döntés. Az Egyesült Államok elköteleződését a NATO mellett csak "komoly európai hozzájárulással lehet biztosítani" - mondta a szervezet főtitkára.
A pénteken kezdődött 49. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferenciára csaknem 90 országból érkeztek részvevők a bajor fővárosba, köztük több mint tucatnyi ország - például Irán és Oroszország - külügyminisztere, nagyjából 10 kormányfő, csaknem 70 védelmi miniszter és több mint 50 vállalatvezető. Magyarországot Hende Csaba honvédelmi miniszter képviseli. A résztvevők száma minden korábbinál nagyobb, meghaladja a négyszázat. Ennek megfelelően a biztonsági intézkedések is rendkívüliek, a konferencia helyszínét 3500 rendőr biztosítja.
A vasárnapig tartó informális tanácskozáson egyebek között a mali és a szíriai válságról, az iráni hatalmi törekvésekről, az euróövezeti válságról, a délkelet-európai és kaukázusi biztonsági helyzetről és az európai védelmi politika jövőjéről tartanak pódiumbeszélgetéseket, előadásokat.
Az Egyesült Államok továbbra is Európával áll a legszorosabb szövetségben, de a következő négy évben is nyit az ázsiai-csendes-óceáni térség felé. Ezt azonban nem az európai partnerek rovására, hanem éppen az ő érdekükben is teszi - hangsúlyozta Joe Biden.
Iránról szólva kiemelte, hogy a teheráni vezetés atomprogramja körüli konfliktusban továbbra is van lehetőség diplomáciai megoldásra, és Washington kétoldalú megbeszélésre is hajlandó, ha az iráni vezetés komolyan gondolja, hogy tárgyalásos úton kívánja rendezni az atomprogram ügyét. Joe Biden hangsúlyozta: Washington célja annak megakadályozása, hogy Irán atomfegyverhez jusson.
Az amerikai alelnök Szíriával kapcsolatban kijelentette, hogy Bassár el-Aszad elnök már nem alkalmas a szíriai nép vezetésére, ezért távoznia kell. Malival kapcsolatban azt mondta: Amerika a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem részeként támogatja a francia katonai beavatkozást.
Az Egyesült Államok Barack Obama második elnöki periódusában is az amerikai-orosz kapcsolatok javítására törekszik - mondta Joe Biden, fontosnak nevezve a két ország közötti együttműködést. Ugyanakkor utalt arra, hogy egy sor kérdésben eltérnek az álláspontok, így például továbbra sincs egyetértés a szíriai konfliktus és a NATO Európában kiépíteni tervezett rakétavédelemi pajzsának ügyében.
Az amerikai alelnök után felszólaló Guido Westerwelle német külügyminiszter üdvözölte a szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó ajánlatot. Úgy vélte, megérett az idő a "közös transzatlanti belső piac" kialakításához. Az egyezménynek rendelkeznie kell a kereskedelmi korlátok lebontása és a szabványok egységesítése mellett a befektetések és a szolgáltatások szabad áramlásáról is. A megállapodás így az Atlanti-óceán mindkét partján lendületet adhat a gazdasági növekedésnek és a munkahelyteremtésnek.
Westerwelle Iránnal kapcsolatban hangsúlyozta: a teheráni vezetésnek el kell fogadnia a közvetlen tárgyalásokra irányuló ajánlatot. A jelenleginél gyorsabb urándúsítást szolgáló berendezések üzembe állításáról szóló minapi bejelentés nem a megfelelő jelzés, ilyen lépések helyett inkább élni kell a tárgyalás lehetőségével - emelte ki a német pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy 2013 kulcsfontosságú év a konfliktus diplomáciai kezelésében.
Nem csökkenthetik a NATO európai tagjai a katonai kiadásokat 2014 után azzal az ürüggyel, hogy véget ért az afganisztáni küldetés - erre figyelmeztetett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára. Anders Fogh Rasmussen hangsúlyozta: az utóbbi tíz évben az amerikai részarány 63 százalékról 72 százalékra emelkedett a NATO összesített kiadásaiban, miközben a szövetség legtöbb európai tagja jelentősen visszafogta védelmi költségvetését. Ennek a politikának a folytatása vonzó lehetőségnek tűnik "a megszorítások korában", pedig valójában a biztonságot veszélyeztető, rossz döntés. Az Egyesült Államok elköteleződését a NATO mellett csak "komoly európai hozzájárulással lehet biztosítani" - mondta a szervezet főtitkára.
A pénteken kezdődött 49. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferenciára csaknem 90 országból érkeztek részvevők a bajor fővárosba, köztük több mint tucatnyi ország - például Irán és Oroszország - külügyminisztere, nagyjából 10 kormányfő, csaknem 70 védelmi miniszter és több mint 50 vállalatvezető. Magyarországot Hende Csaba honvédelmi miniszter képviseli. A résztvevők száma minden korábbinál nagyobb, meghaladja a négyszázat. Ennek megfelelően a biztonsági intézkedések is rendkívüliek, a konferencia helyszínét 3500 rendőr biztosítja.
A vasárnapig tartó informális tanácskozáson egyebek között a mali és a szíriai válságról, az iráni hatalmi törekvésekről, az euróövezeti válságról, a délkelet-európai és kaukázusi biztonsági helyzetről és az európai védelmi politika jövőjéről tartanak pódiumbeszélgetéseket, előadásokat.
Forrás
MTI
