Az oktatásügy állapotáról vitáznak a képviselők
A jelentés 2020-ig a GDP 6 százalékára emelné az ágazatba áramló összeget, emellett 22-22 lépésben hajtaná végre a regionális, illetve a felsőoktatás fejlesztését. A dokumentum szerint optimalizálni kell az iskolahálózatot. Èaploviè szerint ezt szolgálná az a törvénymódosítás, amely arra kötelezné a szülőket, hogy az állandó lakhelyükhöz legközelebb eső iskolába írassák be a gyermekeiket. Amennyiben a szülő erre nem lenne hajlandó, magán- vagy egyházi iskolába járathatná a gyermekét. Èaploviè kijelentette, erről a javaslatról hajlandó még tárgyalni.
A szaktárca az anyagban felveti az azonos városban működő, hasonló irányultságú főiskolák egyesítését, valamint a „professzor” és a „docens” tudományos-pedagógiai titulusok eltörlését. A jelentés szerint meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a négy évnél idősebb gyerekek számára ingyenes legyen az óvodalátogatás.
Az ellenzék bírálta a jelentésben foglaltakat. Mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy az elképzelések megvalósításához szükséges anyagi fedezet előteremtésére a kormány nem vállal garanciát.
A Most-Híd nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy a vegyes lakosságú területeken összevonják a magyar és a szlovák tanítási nyelvű iskolákat. Hasonlóképpen ellenzi a kisebbségi tannyelvű oktatási intézmények megszüntetését is. Azt az elképzelést azonban támogatja a vegyespárt, hogy az iskolákban idegen nyelvként oktassák a szlovák nyelvet – jelentette ki a parlamenti vitában Érsek Árpád, a Most-Híd képviselője. Bugárék nem ellenzik, hogy a vegyes lakosságú települések kisebbségi iskolái mellett szlovák tannyelvűek is működjenek. Elutasítják azonban azt a lehetőséget, hogy a szlovák iskolákat a kisebbségi intézmények rovására hozzák létre.
¼ubomír Petrák, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) képviselője szerint az oktatási szabadságot senki nem akarja csorbítani, csupán hatékonyabbá és ésszerűbbé kívánják tenni az iskolahálózat működését.
Martin Fronc volt oktatásügyi minisztert, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) parlamenti képviselőjét félelemmel tölti el, hogy a jelenlegi kormány az 1989 előtt működő, központosított oktatásügyi modellhez akar visszatérni. Úgy látja, Dušan Èaploviè tárcavezető igyekszik megszabadulni bizonyos oktatásügyi „visszásságoktól“, de nem a megfelelő utat választotta. Froncot aggasztja az a törvénymódosítási javaslat is, amelynek alapján a szülőknek az állandó lakhelyükhöz legközelebb eső iskolába kellene beíratni a gyermekeiket. A volt oktatásügyi tárcavezető szerint a jelentés nem az, amit az ellenzék várt, hiányoznak belőle a konkrét legiszlatív lépések, ennek ellenére „becsületes munkának” tartja a dokumentumot.
Peter Osuský, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselője szerint az iskoláknak nyújtandó normatívákkal kapcsolatban „alkotmányos egyenlőség kérdése, hogy a gyerekek a különböző (állami, egyházi és magán) iskolákban ne legyenek eltérően finanszírozva“, hiszen a szüleik egyformán adót fizetnek az államnak. A liberális honatya örömmel fogadta Èaploviè azon kijelentését, hogy esetleg hajlandó visszalépni a tervtől, mely szerint a szülők csak a lakhelyükhöz legközelebb eső iskolába írathassák be a gyermekeiket.
O¾ga Nachtmannová, a Smer-SD képviselője az Osuský által említett alkotmányos egyenlőséggel kapcsolatban megjegyezte: az emberek egyformán fizetik az adókat és az egészségügyi biztosításokat is, mégsem részesülnek ingyenes egészségügyi ellátásban a magánkézben levő egészségügyi intézményekben. „Rendben van az, hogy közpénzekből magánhasznot finanszírozzanak?" – kérdezte az egyházi és magániskolák finanszírozásával kapcsolatban.
