Az Európai Bizottság megindította az eljárást Varsóval szemben

Ez az első alkalom, hogy valamely tagállammal szemben aktiválják az "atomfegyverként" is emlegetett, eddig példa nélküli eljárást. A szakembereket ugyanakkor nem lepte meg a bejelentés, bennfentes források ugyanis nemrég arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak rá, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje a szankciókkal is fenyegető eljárást.   

Az eljárás szempontjából az EB javaslattevő szerepet tölt be, a tagállamok kormányait tömörítő tanács fog majd négyötödös többséggel dönteni arról, hogy fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek csorbulásának Lengyelországban.

Timmermans: nem volt választási lehetőségünk

Sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke arról számolt be, hogy csaknem két év után szerdán megállapították: Lengyelországban egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. Mint közölte, két éven belül tizenhárom olyan törvényt fogadtak el a lengyel hatóságok, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.   

"Nagyon nehéz szívvel döntöttünk a hetes cikk szerinti eljárás megindításáról, azonban nem volt választási lehetőségünk, mivel a helyzet nem javult nyár óta, sőt tovább romlott" - fogalmazott. "Egyre mélyülnek az aggodalmaink, amelyekben számos európai és nemzetközi szervezet is osztozik" - tette hozzá. Jelezte, hogy amennyiben az Európai Bizottság az elkövetkező három hónapban javulást tapasztal a lengyel helyzetben, kész visszavonni a javaslatot.

Timmermans kijelentette, a helyzet elemzése után arra jutottak, hogy a kifogásolt intézkedések miatt Lengyelországban már nem garantálható az alkotmányosság és a bírói függetlenség. Márpedig - mint mondta - a jogállamiság elengedhetetlen feltétele az EU-n belüli együttműködésnek, egy ilyen probléma az összes tagországot érinti, miután az unió működése és ereje éppen a bíróság előtti egyenlőségen alapul. "Reméljük, hogy sikerül eredményes párbeszédet kialakítani. A jogállamiság helyreállítása ugyanis a lengyel nemzet, a lengyel és az uniós állampolgárok, valamint az EU egészének érdeke" - hangsúlyozta.   

Az Európai Bizottság emellett újabb ajánlásokat fogalmazott meg Varsó számára az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében az országos igazságszolgáltatási tanácsról és a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabállyal kapcsolatban, amelyeket pénteken a lengyel felsőház is megszavazott.   

Az EB ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a bíróságok szervezetéről szóló törvény miatt, s ezzel a harmadik szakaszba léptette a Lengyelország ellen emiatt júliusban megindított kötelezettségszegési eljárást. Aláhúzták: ellentétes a nemek közötti egyenlőség elvével, hogy a törvény a férfiak esetében 65, a női bírák esetében 60 évben rögzítené a kötelező nyugdíjkorhatárt. 

Lengyel politikusok: politikai hátterű a hetes cikk szerinti eljárás megindítása

Politikai indíttatású döntést hozott az Európai Bizottság (EB), és egyoldalúan megszakította a párbeszédet, amelyre pedig a varsói kormány készen állt - reagáltak szerdán a hetes cikk szerinti eljárás megindítására vezető lengyel politikusok.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter rámutatott: a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek, ezért "a döntés politikai jellegű". Aláhúzta: Lengyelország akkor lesz az EU számottevő tagja, ha jól működő bíróságai lesznek.   

Politikai, nem pedig jogi jellegűnek minősítette a lépést a lengyel külügyi közlemény, mely szerint az EB döntése "szükségtelenül megterheli a kölcsönös kapcsolatokat".

Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára úgy vélte: az Európai Bizottság "gyakorlatilag elszánta magát arra, hogy egyoldalúan beszüntesse a párbeszéd jelenlegi szakaszát, melynek folytatására a lengyel kormány készen állt". Rámutatott: Lengyelországban még nem ért véget a két kifogásolt bírósági törvény jóváhagyási folyamata, hiszen Andrzej Duda elnök még nem írta alá ezeket. Szczerski szerint az EB-t terheli majd a felelősség a szerdai döntés "érdemi megindoklásáért, valamint hosszú távú következményeiért". Frans Timmermans, az EB első alelnöke egyébként arra hivatkozott szerdán, hogy a lengyel államfői hivatal korábban már kilátásba helyezte a jogszabályok aláírását.   

Beata Mazurek, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője, valamint Ryszard Czarnecki, az Európai Parlamentnek a PiS soraiból megválasztott egyik alelnöke arról is beszélt, hogy Brüsszel a jogállamisági eljárással nyomást gyakorol Lengyelországra, amely nem hajlandó az uniós menekültelosztási kvóta elfogadására. Mazurek emellett meggyőződését fejezte ki, hogy a hetes cikk szerinti eljárás végén esetleg Lengyelország ellen kiszabandó szankciókat - melyek elfogadása előtt az EU-tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség - Magyarország ellenezni fogja.

Morawiecki: Lengyelország ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az EU

Lengyelország ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az Európai Unió - reagált szerdán a hetes cikk szerinti eljárás brüsszeli megindítására Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A Brüsszel által kifogásolt igazságügyi reform nélkülözhetetlen Lengyelországban - hangsúlyozta Morawiecki a lengyel miniszterelnöki hivatal Twitter-honlapján. A Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszédben "nyitottságra és becsületességre van szükség" - tette hozzá. Mint írta, bízik abban, hogy Lengyelország szuverenitása összeegyeztethető az egységes Európa eszméjével.

A lengyel kormányfői hivatal szóvivője ezt követően megerősítette: Morawiecki január 9-én tárgyal Brüsszelben az EB elnökével, Jean-Claude Junckerrel.

A fejleményeket kommentálva Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) krakkói látogatáson tartózkodó lengyel elnöke kijelentette: az EB döntése annak következménye, hogy a PiS a parlamenti többség birtokában "fölérendeli magát a jognak". Ez a hozzáállás a gyakorlatban megszünteti a bíróságok függetlenségét - jegyezte meg a politikus, hangot adva azon reményének, hogy a varsói kormány "észhez tér, és nem keres minden áron konfliktust ott, ahol egyszerűen nincs igaza".   

Tusk - aki szerint a közeljövőben nem várható a szankciók kiszabása Lengyelország ellen - ígérte: mindent megtesz azért, hogy származási országát "ne érjék ilyen büntetések". Komolynak minősítette viszont PiS-kormányzás politikai következményeit, szerinte Európában "már most olyan államnak tekintik Lengyelországot, mint amely saját akaratából valahogy nem illeszkedik be az EU-ba".   

Tusk pártja, a fő lengyel ellenzéki erőt adó Polgári Platform nevében nyilatkozó Rafal Trzaskowski volt külügyminiszter-helyettes szerint a PiS kormány "az európai integráció peremén találta magát", "képtelen volt érvei meggyőző bemutatására". Trzaskowski szerint a PiS még mindig visszavonhatná "a bíróságok függetlenségét sértő" törvényeit, máskülönben - mint mondta - "nagyon kemény következmények", elsősorban az ET-beli szavazati jog megvonása várhatók.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.   

Magyarország lehet a következő?

Az utóbbi időben sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát, korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, és sokak szerint csorbítani kívánják a bíróságok függetlenségét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.   

Az Európai Parlament májusban határozatot fogadott el, miszerint elkezdik előkészíteni Magyarországgal szemben is a hetes cikk szerinti eljárást. Az uniós jogszabály szerint az eljárás elindítását az EU választott képviselőtestülete is kezdeményezheti.

Semjén: elképesztő az Európai Bizottság döntése

Példátlannak és elképesztőnek nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottság szerdai döntését, amellyel megindította az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt. Semjén Zsolt azt mondta: a döntés súlyosan sérti Lengyelország szuverenitását.   

Elfogadhatatlan - folytatta a politikus -, hogy Brüsszel nyomást gyakorol szuverén tagállamokra, és önkényesen megbüntet demokratikusan megválasztott kormányokat. Igazságtalannak nevezte, hogy a bizottság semmit nem tesz akkor, amikor egyes európai tagállamok nem tartják be az európai szerződéseket, majd "politikai alapon eljárást indít" a lengyel kormány ellen. Ez a kettős mérce tipikus esete, és amit most az Európai Bizottság tesz, az ellentétes az európai értékekkel - jelentette ki a kormányfő helyettese.   

Azt is kiemelte, hogy Közép-Európa és benne Lengyelország ma az európai gazdasági fejlődés motorja, Európának szüksége van Lengyelországra.

"A lengyel-magyar barátság és a magyar kormány elkötelezettsége a szerződések mellett egyaránt arra kötelez minket, hogy minden fórumon ellenezzük a bizottság lépését" - mondta Semjén Zsolt, hozzátéve: a magyar kormány ma és a jövőben is határozottan kiáll Lengyelország mellett, "megvédjük Lengyelországot egy igazságtalan, koncepcionális politikai eljárással szemben".   

Az MTI-nek arra a kérdésére, miszerint ez jelentheti-e azt, hogy Magyarország megvétózza majd a lengyelek elleni döntést, a miniszterelnök-helyettes igennel válaszolt.

Fidesz: Brüsszel meg akarja büntetni a bevándorlást elutasító országokat

A Fidesz szerint Brüsszel meg akarja büntetni a bevándorlást elutasító országokat, erre bizonyíték, hogy az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, elindítják a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben.

Hidvéghi Balázs, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója szerdai közleményében azt írta, az unió politikai nyomásgyakorlásra használja a jogi eljárásokat. Ezt Magyarország visszautasítja, és meg fogják védeni Lengyelországot, kitartanak magyar emberek akarata mellett, akik elutasították a "Soros-terv" minden pontját.   

A közlemény szerint azért alkalmazzák az eljárást Lengyelországgal szemben, mert a brüsszeli bevándorlás-politika leghangosabb bírálója Magyarország mellett és szintén elutasítja Európa migránsokkal való betelepítését és a kötelező kvótát. Ezért Brüsszel meg akarja büntetni, hiszen az Európai Parlament már májusban elfogadta azt a határozatot, miszerint elkezdik előkészíteni Magyarországgal szemben is a hetes cikk szerinti eljárást.

Iohannis: Fennáll a kockázata, hogy Romániával szemben is megindítják a 7-es cikk szerinti eljárást

Klaus Iohannis román elnök szerint "nyilvánvalóan fennáll a kockázata" annak, hogy az Európai Bizottság (EB) Romániával szemben is elindítja az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárást, miután a kormánytöbbség Románia külföldi partnereinek figyelmeztetése ellenére folytatta az igazságügyi törvények módosítását.

A román elnököt szerdán kérdezték az újságírók az uniós szavazati jog felfüggesztésének kockázatával járó eljárás Romániával szembeni alkalmazásának lehetőségéről, azt követően, hogy az EB aznap bejelentette: a vitatott igazságügyi reform miatt aktiválja Lengyelország ellen az "atomfegyverként" is emlegetett, mindeddig példa nélküli eljárást.

A jobboldali román elnök nem foglalt állást Varsó és Brüsszel vitájában, az EB bejelentése azonban szerinte a bukaresti szociálliberális kormánytöbbség számára is figyelmeztetés. "Csak akik a Holdról jöttek, hihetik azt, hogy nem lesz következménye, ha átláthatatlan módon fogadnak el törvényeket" - mondta az elnök, hozzátéve, ezzel Románia megítélését kockáztatják, és megkérdőjeleződik a jogállamiság, ahogyan tavasszal történt a - büntetőjog korrupció elleni szigorán enyhítő, majd a tüntetések hatására visszavont - hírhedt 13-as kormányrendelettel.

Miután múlt héten a kétkamarás román parlament képviselőháza megszavazta az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló tervezeteket, ezen a héten a szenátusban került napirendre a törvénycsomag. Az államfőhöz közel álló ellenzéki pártok szerint a kormánytöbbség korrupt politikusainak elszámoltatását akadályozandó próbálja "pórázra kötni" az igazságszolgáltatást. A bukaresti kormánytöbbség az ügyészállami túlkapások megfékezésének szükségességével indokolják a törvénymódosításokat.

A lengyel államfő aláírja a Brüsszel által kifogásolt két bírósági törvényt

Andrzej Duda lengyel államfő közölte szerdán, hogy aláírja azt a két, a lengyelországi igazságügyi reformot előkészítő törvényt, amely miatt az Európai Bizottság a nap folyamán az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben.

A Duda által előterjesztett, az országos igazságügyi tanácsról és a legfelsőbb bíróságról szóló törvények, amelyeket a felsőház múlt pénteken szavazott meg, az elnök szerint nem sértik, hanem szolgálják a lengyel állam demokratizálását.

Az államfő egyúttal tisztességtelennek minősítette az Európai Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans által megfogalmazott értékelést, miszerint az új lengyel bírósági törvények lényegében nem térnek el a Duda által júliusban megvétózott jogszabályoktól. Duda felsorolta a korábbi és a jelenlegi változatok közötti fő különbségeket, amelyek szerinte lényegesen javítottak a két törvény minőségén.