Az Eurócsoport új javaslatokat vár Görögországtól

A közleményből az is kiderül, hogy az Eurócsoport kedden délután 1 órakor ül össze Brüsszelben a helyzet megvitatására. Az eurózóna tagállamai a két mentőcsomag révén Görögország immár legnagyobb hitelezőivé váltak.

Nem sokkal éjfél előtt Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke úgy fogalmazott: az eredmény "nagyon sajnálatos Görögország jövője szempontjából".

Dijsselbloem közölte: tudomásul veszi az eredményt, ám álláspontja az, hogy a görög gazdaság talpra állításához nehéz intézkedésekre és reformokra van szükség.
"Most megvárjuk a görög hatóságok kezdeményezéseit" - hangsúlyozta Dijsselbloem.
A közös pénzt használó országok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját kedden 18 órára hívta össze Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

A szavazatok összesítését követően a görögországi népszavazáson a választók 61,31 százaléka szavazott arra, hogy Görögország utasítsa el a hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikális baloldali Sziriza által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein.

Dombrovskis: nem kérdéses az euróövezet stabilitása

Nem kérdéses az euróövezet stabilitása, a közös fizetőeszközt használó országok között működnek azok a mechanizmusok, amelyek biztosítják az euró szilárdságát - szögezte le Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke hétfőn Brüsszelben, az uniós javaslattevő-végrehajtó testület déli sajtótájékoztatóján.

A lett politikus a vasárnapi görögországi népszavazás kimenetele nyomán előállt helyzetet az eurózóna szempontjából úgy jellemezte, hogy a bankunió tud gondoskodni az euróövezet pénzügyi szektorának a stabilitásáról, és az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elnevezésű pénzügyi eszköz 500 milliárd eurós hátteret biztosít az esetlegesen nehéz helyzetbe kerülő nemzetgazdaságok megsegítésére. Az Európai Központi Bank szoros figyelemmel követi a fejleményeket, és kész arra, hogy fellépjen, ha az eurózónán belül az árstabilitás meggyengülését észlel i- tette hozzá.

Sajnálattal állapította meg, hogy a jelenlegi görög kormány nem tudott élni a hivatalba lépésekor - a korábbi mentőcsomagnak köszönhetően - már érzékelhetővé vált pozitív folyamatok adta lehetőséggel. Azt hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság a vasárnapi népszavazás után továbbra is nyitott Görögország felé, és hogy az ország helye "Európában van". Leszögezte ugyanakkor azt is: Brüsszelnek nincs felhatalmazása az euróövezeti tagországok kormányait képviselő Eurócsoporttól arra, hogy a mentőprogramra vonatkozó eddigi javaslat helyett valami másról folytasson tárgyalást Athénnel.

Kreml: Görögország remélhetőleg mielőbb megegyezik a hitelezőkkel

Oroszország azt reméli, hogy Görögország mielőbb megegyezik a hitelezőkkel - kommentálta a görögországi népszavazás eredményét Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője hétfőn.

Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Moszkva tiszteletben tartja a görög állampolgárok akaratnyilvánítását. Hangsúlyozta, hogy Görögországhoz "történelmi, nagyon közeli kapcsolatok, meglehetősen szoros, többirányú partneri együttműködés" fűzi Oroszországot. Hozzátette, hogy nagy figyelemmel kísérik a görögországi eseményeket:"azt, ami történt, ami történik, és legfőképpen azt, ami történni fog Görögországban". Kijelentette továbbá, Moszkva azt kívánja, hogy Oroszország görög partnerei "minél előbb a szükséges kompromisszumra jussanak a hitelezőkkel, és olyan döntéseket hozzanak, amelyek a leginkább hozzájárulnak országukban a gazdasági és társadalmi stabilitáshoz".

Arra a kérdésre, hogy amennyiben Görögország nem egyezik meg a hitelezőkkel, Moszkva ad-e neki pénzügyi támogatást, Peszkov közölte, hogy ezzel a kérdéssel inkább a görögökhöz kellene fordulni. Tagadta, hogy Athén pénzt kért volna Oroszországtól. "Nem egyszer elmondtuk, Szergej Lavrov külügyminiszter is közölte, hogy mindeddig semmilyen segítségnyújtásra vonatkozó kérést nem kaptunk, és ez a téma egyáltalán nem merült fel a kétoldalú kapcsolatok során".

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök június második felében Szentpéterváron tárgyalt Vlagyimir Putyinnal és az orosz kormány több magas rangú tisztségviselőjével. Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes akkor úgy nyilatkozott, hogy Ciprasz nem kért pénzügyi segítséget Oroszországtól, és a görög kormányfő közös projektekről és kereskedelemfejlesztésről tárgyalt. Hozzátette, Moszkva nem szeretné, hogy "fokozódjon a feszültség" az Európai Unió és Görögország között.

Alekszisz Ciprasz először áprilisban látogatott el Oroszországba. A Moszkvában tartott megbeszélést követően Vlagyimir Putyin közölte, hogy nem vitatták meg a görög államadósság kérdését és Görögország nem kért gazdasági segítséget Oroszországtól. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy lehet olyan helyzet, amelyben Moszkva "nagy közös tervekre" pénzt kölcsönözhet Athénnak.

50 százaléknál nagyobb a Grexit esélye, csaknem 100 százalék az államcsőd kockázata

Londoni pénzügyi elemzők szerint a görögországi népszavazás után 50 százalék fölé emelkedett annak az esélye, hogy Görögország távozik az euróövezetből. A hétfői londoni kereskedésben a piaci szereplők ugyanakkor 100 százalék közvetlen közelében árazták a görög adósságtörlesztési államcsőd kockázatát.

Az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató csoport, az S&P Capital IQ hétfői kimutatása szerint a görög szuverén CDS-tranzakciók - az államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek - középárfolyama az ISDA szabvánnyal számolva soha nem mért ütemű, hatezer pontot meghaladó napi emelkedéssel 8900 bázispont környékén mozgott.

Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint ez azt jelzi, hogy a piac 97 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza a görög államadósság-törlesztési csőd öt éven belüli bekövetkeztét.

Lagarde: az IMF kész segíteni Görögországot

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelemmel kíséri a görögországi helyzetet, és kész segíteni Athénnak, ha erre kérik - közölte Christine Lagarde, a szervezet vezérigazgatója hétfőn.

"Az IMF tisztában van a vasárnap Görögországban tartott népszavazás eredményével. Szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet, és készen állunk arra, hogy segítséget nyújtsunk Görögországnak, ha erre kérnek bennünket " - írta közleményében Lagarde.
Ez volt a szervezet első reakciója a hitelezők által megkövetelt reformokat elutasító referendumra. A közlemény hatására valamelyest mérséklődtek az amerikai részvényindexek hétfő reggeli veszteségei.

Az azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy az IMF milyen jellegű segítséget nyújtana Athénnak. A görög kormány a múlt héten nem fizette vissza esedékes tartozását a szervezetnek, ezért addig nem kaphat újabb pénzügyi segítséget az IMF-től, amíg nem rendezi az elmaradt törlesztőrészletet.

Merkel megállapodott Ciprasszal

Görögország új javaslatokat terjeszt elő az euróövezeti állam- és kormányfők keddre összehívott csúcsértekezletén - ebben állapodott meg Angela Merkel német kancellár és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök.

Egy görög kormányzati tisztségviselő közölte, hogy Merkel és Ciprasz hétfőn telefonon beszélt egymással. A névtelenül nyilatkozó forrás egyéb részleteket nem árult el, csak annyit, hogy Ciprasz kedden áll elő az euróövezeti partnerek által szorgalmazott új tervvel.

A görög kormány igyekszik gyors tempóban összeállítani egy mentőcsomagot, még mielőtt a bankok kifogynak a készpénzből, miután a lakosság nagy többsége nemmel szavazott a hitelezőkkel kötendő megállapodásra a vasárnap tartott referendumon.

A görög kormányfő hétfő délelőtt telefonon beszélt Mario Draghival, az Európai Központi Bank (ECB) elnökével és Vlagyimir Putyin orosz államfővel is, míg Prokopisz Pavlopulosz görög elnök francia kollégájával, Francois Hollande-dal egyeztetett.

Jelen pillanatban az Európai Központi Bank az egyetlen olyan intézmény, amely képes megnyugtatni a pánikoló piacokat és megelőzni a görög gazdaság összeomlását. Az ECB kormányzótanácsa hétfő délután dönt arról, hogy fenntartja-e a görög bankok sürgősségi likviditási támogatását, illetve emeli-e annak plafonját.

Jeórjiosz Sztatakisz gazdasági miniszter a BBC-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az ECB-nek forrásokat kellene biztosítania görög bankoknak a hitelezőkkel való tárgyalások előmozdításának érdekében. A miniszter kijelentette, hogy ha a kormányzótanács továbbra is a jelenlegi szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatást (ELA), a jelenlegi készpénzfelvételi és átutalási korlátozások fenntartása mellett péntekig kihúzzák a bankok összeomlás nélkül. A legkedvezőbb forgatókönyv azonban az lenne, ha a kormányzótanács 3 milliárd euróval megemelné az ELA keretösszegét.

Sztatakisz megismételte, hogy a kormány az euróövezetben akarja tartani az országot, de jobb feltételekre, kiegyensúlyozottabb megállapodás megkötésére törekszik.

A görög kormány június 28-án, vasárnap rendelte el, hogy másnaptól kezdve hat munkanapra, július 7-ig tartsák zárva a bankokat és a tőzsdét. Emellett pedig tőkekorlátozásokat vezettek be, így egyebek között 60 euróban limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét, és megtiltották az átutalásokat külföldre.

Névtelenül nyilatkozó görög bankárok közlése szerint a kormány azt tervezi, hogy néhány nappal meghosszabbítja a bankzárlatot. Legkorábban pénteken, vagy jövő héten hétfőn nyithatnak ki a pénzintézetek.


                                                                               frissítve 18:31