Az euró mielőbbi bevezetését szorgalmazzák Horvátországban
ZÁGRÁB. Két nappal hazája EU-csatlakozása előtt Boris Vujcic, a horvát jegybank elnöke értésre adta, hogy mielőbb szeretné bevezetni a közös európai fizetőeszközt.
"Amilyen hamar csak lehet, csatlakozni akarunk az euróövezethez" - jelentette ki szombaton Boris Vujcic a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban. Mint hozzátette, hazája erre legkorábban négy-öt év múlva válik majd éretté. Jelenleg messze van a maastrichti kritériumok teljesítésétől, elsősorban az infláció és az államháztartási hiány tekintetében.
Horvátország július elsején válik az Európai Unió tagjává. Ebből az alkalomból vasárnap nagy ünnepséget rendeznek Zágrábban, amelyre mintegy 120 külföldi vezető politikust, köztük számos kormányfőt várnak.
Nem lesz ott a vendégek között Angela Merkel, aki a hét közepén - más irányú elfoglaltságára hivatkozva - lemondta részvételét. Megfigyelők szerint a német kancellár lépése alighanem összefüggésben áll azzal a törvénnyel, amelyet nemrég fogadott el a horvát parlament.
Ennek értelmében Horvátország csak a 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt körözött személyeket adja ki az Európai Unió más tagállamainak. Vagyis nem adható ki Berlinnek az a Josip Perkovic, aki ellen e hónapban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a karlsruhei ügyészség. Utóbbinak megdönthetetlen bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy a jugoszláv titkosszolgálat egykori osztályvezetője adott utasítást az 1982-ben az NSZK-ba disszidált Stjepan Djurekovic horvát olajipari menedzser meggyilkolására.
Horvátország július elsején válik az Európai Unió tagjává. Ebből az alkalomból vasárnap nagy ünnepséget rendeznek Zágrábban, amelyre mintegy 120 külföldi vezető politikust, köztük számos kormányfőt várnak.
Nem lesz ott a vendégek között Angela Merkel, aki a hét közepén - más irányú elfoglaltságára hivatkozva - lemondta részvételét. Megfigyelők szerint a német kancellár lépése alighanem összefüggésben áll azzal a törvénnyel, amelyet nemrég fogadott el a horvát parlament.
Ennek értelmében Horvátország csak a 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt körözött személyeket adja ki az Európai Unió más tagállamainak. Vagyis nem adható ki Berlinnek az a Josip Perkovic, aki ellen e hónapban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a karlsruhei ügyészség. Utóbbinak megdönthetetlen bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy a jugoszláv titkosszolgálat egykori osztályvezetője adott utasítást az 1982-ben az NSZK-ba disszidált Stjepan Djurekovic horvát olajipari menedzser meggyilkolására.
Forrás
MTI
