Az Egyesült Államok és Kína összefog az észak-koreai atomkísérletek ellen

Észak-Korea provokációit ugyanis egyre nagyobb aggodalommal figyelik Washingtonban. A kommunista állam januárban hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre, majd azóta több kísérleti rakétát bocsátott fel.   

Barack Obama és Hszi Csin-ping a Fehér Házban találkozott egymással, és már a megbeszélések kezdetekor közös közleményt adtak ki, amelyben tudatták, hogy nemsokára mindkét ország aláírja a párizsi klímavédelmi egyezményt.   

A megbeszélés után Obama úgy nyilatkozott, hogy Kína és az Egyesült Államok is atomfegyvermentes Koreai-félszigetet szeretne, ennek érdekében cseréltek véleményt arról, hogy miként lehetne eltántorítani Phenjant a további kísérletektől, amelyek Washington megítélése szerint növelik a térségben a feszültséget. Az amerikai elnök pár órával korábban a japán és a dél-koreai vezetőkkel tárgyalt ugyanerről a témáról.   

Bár az amerikai-kínai csúcstalálkozóról kevés konkrétum szivárgott ki, elemzők nagyon fontosnak ítélik meg már a találkozó létrejöttét is. Washington számára Kína egyre nagyobb jelentőséggel bír; részben az amerikai-kínai gazdasági kapcsolatok miatt, részben pedig a Dél-kínai-tengeren - a pekingi területi követelések miatt - kialakuló feszültség okán. Mérsékelten feszült ugyanakkor a viszony Washington és Peking között a kibernetikai biztonság és az emberi jogok kínai helyzete miatt. Amerikai sajtójelentések a hivatalos kínai hírügynökséget idézik, amely szerint a kínai államfő nagyon határozottan képviselte a Dél-kínai-tenger vitatott területei fölötti kínai szuverenitás vitathatatlanságát, és reményét fejezte ki, hogy nézeteltéréseiket békésen rendezik. "Peking tiszteletben tartja és óvja más országok nemzetközi jogban rögzített hajózási és légiforgalmi szabadságát, de a hajózás szabadságának ürügyén nem fogad el amerikai akciókat a térségben" - mondta a kétoldalú találkozón Hszi Csin-ping.   

Az Obama-Hszi találkozó után a kínai külügyminiszter-helyettes "pozitív, konstruktív és gyümölcsöző" tárgyalásnak minősítette a két elnök megbeszéléseit.

Japán és Dél-Korea visszautasítja Trump állásfoglalását térségükről

Japán és Dél-Korea visszautasította csütörtökön a nukleáris biztonságról szóló washingtoni konferencián azt, amit Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölt-aspiráns hangoztat a két ország és az Egyesült Államok viszonyáról. Trump szerint ugyanis az amerikai erőknek ki kellene vonulniuk Japánból és Dél-Koreából, és a két ázsiai hatalomnak - önmaga védelmére - atomfegyvereket kellene kifejlesztenie.

Ezt a véleményét a jelenleg legnépszerűbb republikánus elnökjelölt-aspiráns a napokban többször is elmondta. Japánban 54 ezer, Dél-Koreában pedig 28 ezer 500 amerikai katona állomásozik.

Abe Sindzó japán kormányfő a washingtoni csúcskonferencián újságíróknak azt mondta: "Bárki lesz is az Egyesült Államok következő elnöke, a japán-amerikai szövetség a japán diplomácia sarokköve marad". Külügyminisztere, Kisida Fumio pedig hozzátette: "Képtelenség, hogy Japán atomfegyverekkel fegyverezze fel magát".

Japán az egyetlen ország a világon, amely ellen atombombát vetettek be, és az ország politikáját a második világháború vége óta az atomfegyver-mentesség és a pacifista alkotmány határozza meg.

Dél-koreai részről a szöuli külügyminisztérium reagált elutasítóan, de megszólalt és vehemensebb volt az Egyesült Államok jelenlegi és volt szöuli nagykövete is. Christopher Hill volt nagykövet például egy csütörtöki televíziós interjúban azt mondta: "Nem tudom, Trump miről beszél, de szerintem ő sem tudja".