Ausztria korlátozza a menedékkérők létszámát

A kormány és osztrák tartományi vezetők bécsi tanácskozásán hozott döntés szerint az országba beengedendő menedékkérők száma 2019-ig összesen mintegy 130 ezer lehet. Ez a szám Ausztria lakosságának másfél százaléka. 2015-ben összesen 90 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, vagyis több mint háromszor annyit, mint egy évvel korábban.   

A kormány tervei szerint megpróbálja elérni, hogy Ausztria a továbbiakban ne legyen vonzó ország a menekültek számára. Emiatt dönthetnek a határozott időre szóló menekültstátusról és várhatóan szigorítják majd a családegyesítés feltételeit. Minderről a belügyminisztérium a jövő héten határozhat, továbbá kibővítheti a biztonságos országok listáját is.   

Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter egyértelművé tette, hogy Ausztria idén valóban "megáll" a 37 500. menedékkérő befogadásánál. A menedékkérők létszámának felső határát hamar elérhetik - mondta a belügyminiszter, aki arra számít, hogy ez még a nyár előtt bekövetkezhet. Mikl-Leitner elégedettségét fejezte ki a bécsi tanácskozás eredményeivel kapcsolatban, hangsúlyozva: mindenben határoztak, ami az ország jövőjét tekintve számára fontos volt. A belügyi tárca vezetője szerint ezzel megvédhetik az osztrák lakosok biztonságát, rendjét és életminőségét.   

Médiainformációk szerint felgyorsítják a biztonságos országokból érkezők menedékkérelmének elbírálását is. A tervek szerint a menekülteknek járó szociális támogatást pénz helyett természetbeni juttatások formájában fedezik majd. Az intézkedés jóváhagyása februárban történhet meg.   

A kormányülés után arról nem közöltek részleteket, hogy mi történik, ha túllépik a meghatározott menekültszámot. Werner Faymann kancellár szerint szükségmegoldásról és olyan "B-tervről" van szó, amely jel az unió számára, hogy Ausztria nem tud korlátlanul befogadni menekülteket.   

Werner Faymann bejelentette azt is, hogy megerősítik a határok védelmét. Reinhold Mitterlehner alkancellár szerint ez azt is jelentheti majd, hogy több embert toloncolnak vissza.

Szerbia csak az Ausztriában és Németországban menedéket kérőket engedi tovább

Szerbia szerdától csak azokat az illegális bevándorlókat engedi tovább, akik Ausztriában vagy Németországban kérnek menedéket - jelentette be Aleksandar Vulin szociálisügyi miniszter.

"Mától az osztrák kormány döntése alapján, amelyet a szlovén és a horvát kormányon keresztül juttattak el hozzánk, a migránsok nem folytathatják útjukat, ha nem jelezték, hogy Ausztriában vagy Németországban szeretnének menedéket kérni" - mondta a tárcavezető az adasevci befogadóközpontban tett látogatásakor szerdán. Hozzátette, hogy azok, akik máshová szeretnének jutni, vagy máshol kérnének menedéket, szerdától sem Horvátországon, sem Szlovénián nem haladhatnak át, ezért a szerb kormánynak is hasonló intézkedést kellett hoznia.

A macedón-szerb határon a regisztrációkor minden migránsnak meg kell adnia ezentúl a célországot is. Eddig ilyen feltétel nem volt.

A macedón rendőrség szintén szerdán közölte, hogy ezentúl csak azokat engedi be az országba, akik a regisztrációs papírjaikon feltüntették, hogy melyik európai országba akarnak utazni. Egyelőre nem jelentették be, hogy csak az Ausztriába vagy Németországba tartókat engednék tovább, ám valószínűleg ez állhat az intézkedés hátterében.

A Szerbiába belépő migránsok a határ melletti Presevóban kapnak regisztrációs papírokat, itt kell közölniük, hogy mely országba szeretnének eljutni. A hatóságok nem engedik tovább azokat, akik nem Németországot vagy Ausztriát jelölik meg. Azok a migránsok, akik már Szerbia területén tartózkodnak, nem tudják Horvátország felé elhagyni az országot, mert a horvát hatóságok sem engedik azokat tovább, akik korábban nem jelezték, hogy Németországba vagy Ausztriába tartanak.

A szerb külügyminiszter kedden közölte, Szerbia nem engedi meg, hogy migránsokat küldjenek vissza a területére, arról azonban nem szólt, hogy mi történik azokkal, akik az országban rekednek. Korábbi információk szerint a nyugat-balkáni ország akár hatezer migránst is el tudna szállásolni a téli időszakban, az állandó és ideiglenes befogadóközpontok ennyi ember befogadására alkalmasak. A központok között viszont olyanok is vannak, amelyek távol esnek a migránsútvonaltól, például azok, amelyek a Vajdaság északi és keleti felében találhatók.

Tavaly Szerbián 600 ezer migráns haladt át, a legtöbben Macedónia felől érkeztek, majd Magyarország, később Horvátország felé folytatták az Európai Unióba vezető útjukat. Az idei esztendőre vonatkozó adatok még nincsenek, az év első hetében volt olyan nap, amikor háromezer migránst regisztráltak Szerbiában, az utóbbi néhány napban azonban főleg a hideg idő miatt csökkent a számuk, napi 1000-1500 ember érkezik. Óvatos becslések szerint ez azt jelenti, hogy idén körülbelül 40 ezer migráns léphetett be Szerbiába.

Több száz migráns rekedt a görög-macedón határon

Mintegy 350 migráns rekedt a görög-macedón határon, Idomeninél, miután a határátkelőhelyet egyelőre ismeretlen okok miatt lezárták - jelentette honlapján az Utrinszki Vesznik című macedón napilap.

A görög Idomeni és a macedón Gyevgyelija közötti átkelőhely a migránsok fő útvonalán fekszik, ezen a ponton lépnek be a legtöbben Macedóniába. A szkopjei hatóságok november közepe óta csak a háborús övezetből érkezőket engedi be az országba, ennek ellenére az idén már majdnem 36 ezer migránst regisztráltak. A legtöbben, körülbelül 18 ezren, Szíriából érkeztek.   

A szerb sajtó úgy értesült, hogy nem a határ lezárásáról van szó, hanem a macedón hatóságok lassabban engedik át a migránsokat, mert Szlovéniában meghibásodás történt a nemzetközi vasútforgalmat bonyolító útvonalon, és nem tudják onnan továbbszállítani az embereket. Sajtóinformációk szerint Szlovénia tájékoztatta a balkáni útvonalon fekvő országokat a meghibásodásról, Macedónia pedig ezt követően döntött a korlátozott beléptetésről.  

Emellett a macedón rendőrség szerdán közölte, ezentúl csak azokat engedi be az országba, akik a regisztrációs papírjaikon feltüntették, hogy melyik európai országba akarnak utazni.