Ausztria ismét meghosszabbítaná a határellenőrzést
Az Európai Unió tagországainak uniós ügyekkel foglalkozó miniszterei a közösség általános ügyekért felelős tanácsaként a bizottság ajánlása alapján február elején adtak engedélyt a schengeni övezeten belül egyes ausztriai, németországi, dániai, svédországi és norvégiai határszakaszokat érintő ideiglenes ellenőrzés fenntartására további három hónapig.
A májusban lejáró felhatalmazást annak ellenére is meg kell hosszabbítani, hogy a menekültek száma csökken - húzta alá a Die Weltnek nyilatkozva Wolfgang Sobotka.
Továbbra is szükségesek a nemzeti, tagállami szintű intézkedések, ameddig nem megfelelő az uniós külső határ védelme, "a közrend és a közbiztonság érdekében egész egyszerűen tudnunk kell, hogy ki érkezik országunkba" - mondta az osztrák belügyminiszter. A jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa hozzátette, hogy Brüsszel várhatóan támogatja a kezdeményezést, és a határellenőrzés újabb meghosszabbítását javasolja majd az ügyről döntő tagállami szakminisztereknek.
A Die Welt felidézte, hogy a bizottság ugyan legutóbb az ellenőrzés fenntartása mellett foglalt állást, de figyelmeztetett, hogy nem válhat tartóssá a 26 országot - köztük több EU-n kívüli államot - összefogó, belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet rendes működését hátráltató intézkedés. A lap szerint meglehet, hogy a brüsszeli testület a következő helyzetértékelésében már nem a migrációs válságra, hanem a terrorveszélyre hivatkozva javasolja a határellenőrzés fenntartását.
Az Ausztriával határos német tartomány, Bajorország - ahol eléri Németországot a balkáni migrációs útvonal és az Észak-Afrika felől érkező menedékkérők áramlása - már jelezte, hogy legalább az év végéig folytatni kell az ellenőrzést.
A migrációs válságnak "még nem látni a végét" - fogalmazott Joachim Herrmann bajor belügyminiszter egy hétvégi lapinterjúban. Hangsúlyozta: a határellenőrzés felszámolása "jelzés lenne az egész világnak arról, hogy Németország ismét nyitva áll, ezt pedig nem akarják az emberek nálunk".
A Berliner Morgenpost című lap szerdai értesülése szerint a határellenőrzést végző szövetségi rendőrség az év első három hónapjában 13 184 illegális határátlépést regisztrált. A havi 4000 fős átlag ugyan nagymértékű csökkenés a megelőző hónapokhoz képest, de azt is jelenti, hogy továbbra is érkeznek menedékkérők az országba - tették hozzá.
Az érkezők nagyjából egyharmada - 4557 ember - az osztrák-bajor határon lépett be Németországba. Svájc felől 1880 ember, Franciaország felől 1052 ember lépett be illegálisan. További 2575 illegális határátlépést a repülőtereken regisztráltak. A legnagyobb csoportot 1094 fővel az afgán állampolgárok alkották, utánuk 1039 fővel a szíriaiak következnek. Nagyobb számban regisztráltak még nigériai, iraki, albániai és eritreai állampolgárokat is.
A szélsőséges iszlám terjedése miatt aggódnak leginkább az osztrákok
Ausztriában a lakosság több mint kétharmada tart a szélsőséges iszlám elterjedésétől és a bevándorlók integrációjának kihívásaitól, és a többség azt gondolja, hogy a legtöbb menekült kihasználja a szociális ellátórendszert - olvasható a Kurier című lap szerdai számában ismertetett közvélemény-kutatási eredményekből. A felmérést a Gfk közvélemény-kutató végezte az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF) megbízásából.
A lap megjegyzi, hogy éveken át az adóteher, a munkahelyek és a nyugdíjak alakulása aggasztotta leginkább az osztrákokat, most a menekültek, az integráció, az iszlamizáció és a terrortól való félelem foglalkoztatja őket.
A megkérdezettek a szélsőséges iszlám miatti, valamint a munkahelyi és iskolai integrációs kihívások mellett harmadik legfőbbként említették a menedékkérők beáramlása miatti aggodalmukat, negyedikként pedig a nyugdíjuk iránti félelmeiket sorolták.
A felmérés szerint a megkérdezettek több mint a fele véli úgy, hogy a menekültek be akarnak illeszkedni az osztrák társadalomba, azonban az országnak az integráció sokba kerül és keveset hoz. A válaszadók 44 százaléka szerint a más kultúrából érkező menekültek soha nem fognak tudni integrálódni.
A megkérdezettek 92 százaléka szerint a jó szóbeli német nyelvtudás és az ausztriai törvények elismerése a sikeres integráció alapja, 85 százalék pedig a nők és férfiak közötti egyenjogúság tiszteletben tartását említette. A felmérésben részt vevők túlnyomó többsége szerint az integrációt megnehezíti a hiányzó német nyelvtudás és az ausztriai szabályok, valamint törvények ismeretének hiánya, továbbá az is, ha a megszokott helyi viselkedésformákat figyelmen kívül hagyják. A "szokatlan ruhák", például a fejkendő viselése a válaszadók 41 százaléka szerint akadályozza az integrációt.
Rudolf Bretschneider, a Gfk kutatójának elemzése szerint a menekültkérdés folyamatos napirenden tartása ideális alapot adott az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) népszerűségének növekedéséhez.
