Ausztria a jövőben csak Spielfeldnél engedi át a migránsokat

Az M1 helyszínen tartózkodó tudósítója elmondta, hogy tesztelni kezdték az átkelőpontot a szlovén-osztrák határon. Szigorúan ellenőrzik a migránsok iratait, ujjlenyomatot vesznek tőlük, továbbá átvizsgálják a ruháikat és a csomagjaikat. Megkérdezik tőlük azt is, hogy hová tartanak, és ha erre "rosszul" válaszolnak - tehát nem Németországot vagy Ausztriát említik -, akkor visszaküldik őket Szlovéniába. Ugyanez történik akkor is, ha megbuknak a biztonsági ellenőrzésen.
Szerdán ötszáz migráns érkezett az átkelőponthoz. Közülük tizenhárom embernek nem engedték meg, hogy átlépje az osztrák határt. A fennmaradó csoportból mindössze tizenöten mondták, hogy Ausztriába tartanak, a többiek mind Németországba, azonban így is számítani lehet arra, hogy az osztrák "kvóta" hamar betelik - hangzott el a tudósításban.
Bírálja és dicséri is az osztrák sajtó Faymann kancellárt
Werner Faymann osztrák kancellár kommunikációját bírálta, a menedékkérők létszámának korlátozásával kapcsolatos felső korlát bevezetését ugyanakkor általánosságban üdvözölte az osztrák sajtó csütörtökön.
Bécsben előző nap jelentették be, hogy Ausztria idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt enged be. Az osztrák kormány és a tartományi vezetők tanácskozásán hozott döntés szerint az országba beengedendő menedékkérők száma 2019-ig összesen mintegy 130 ezer lehet
Humánusan, szolidárisan és törvényhez hűen - egészen 37 500-ig és nem tovább - olvasható a Der Standard című osztrák liberális napilap csütörtöki számának kommentárjában. A szerző szerint van olyan politikus, aki a felső korlát mellett és ellen szóló álláspontot egyszerre képviseli, mégpedig Werner Faymann. A szociáldemokrata kancellár korábban erkölcsi és jogi érveket hozott fel a létszámstop ellen, majd a konzervatív koalíciós néppárttal együtt bevezette azt - írja a szerző, aki szerint Faymannt már másik érvrendszer mozgatja, mégpedig az, hogy Ausztria nem tud minden menekültet befogadni. A szerző szerint az ellenzéki pártok örülhetnek, hogy olyan vezetője van az országnak, aki azt mondja, amit hallani akarnak. Azonban mit szóljanak azon párttagok és szimpatizánsok, akik Faymann korábbi érveit követték - teszi fel a kérdést a cikk írója.
Ausztria, az Európai erőd dominója címmel közölt kommentárt a konzervatív Die Presse című napilap. A főszerkesztő, Rainer Nowak által jegyzett vezércikk megállapítja: Ausztria 180 fokos fordulatot vett a menekültpolitikában, amely a szerző szerint a helyes és az egyetlen járható út. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a cél elérésének útja még homályos. Nowak szerint ennek a "sem kellemes, sem nemes" fordulatnak meg kellett történnie - ez maga a politika.
A szerző szerint a genfi egyezményt akkor szegnék meg, ha Európa a schengeni határoktól küldené vissza a menekültkérelemre jogosult embereket, azonban ez nem történt meg. A főszerkesztő kijelenti: embertelen az a politika, amely azt sugallja az embereknek, hogy jöjjenek Európába, azonban munkát, szállást vagy a szélsőjobboldaltól való megfelelő védelmet nem biztosítja nekik.
A megvalósulással kapcsolatban azonban vannak problémák: senki nem tudja megmondani, hogy a határokat hogyan kellene védeni, vagy mi történik akkor, ha a 37 501-ik menekült a határnál ragad? - teszi fel a kérdést a főszerkesztő, aki szerint arra kell összpontosítani, hogy a szükségintézkedéseket miképpen lehet közép- vagy hosszú távon tovább folytatni.
Sok osztrák gondolja úgy, hogy a 37 500 menekült befogadása még mindig túlzás, azonban a kormány jelenlegi "erőfeszítése" megmentette a szociáldemokrata párt és a kormánykoalíció imidzsét a teljes hiteltelenségtől - olvasható a Kronen Zeitung című osztrák lap véleménycikkében. Mi, polgárok, hétről-hétre bizonytalanabbak leszünk, és úgy érezzük, hogy magunkra hagytak minket egy súlyos válságban - írja a szerző, aki szerint most Faymann kancellár legalább egy szalmaszálat nyújtott, amibe kapaszkodni lehet.
"Szerencsére az SPÖ a vészkijáraton hagyta el a "Wir schaffen das", vagyis "megoldjuk" mottóval fémjelzett színházat" - olvasható a cikkben, amely ezzel Angela Merkel német kancellárnak a menekültválsággal kapcsolatos elhíresült mondatára utalt.
Német lapok az osztrák kormányzati döntésről
Németországban a Die Welt című konzervatív lap Bécs megmenti Merkelt című kommentárjában azt írta, hogy Angela Merkel terve a menekültválság "összeurópai" megoldására megbukott, de az osztrák kormány döntése felszabadító hatású lehet, megnyithatja az utat a "határok és felső határok" körül zajló vitából a "B-terv" felé.
Megkezdődtek a tárgyalások az észak-afrikai országokkal az elutasított menedékkérők és bűnözők visszafogadásáról, és Törökországgal és Jordániával a menekültek munkavállalásáról, miközben formálódik az új európai uniós határvédelmi ügynökség és lassan felállnak a hot spotok, Ausztria pedig megteszi azt, amit "már Merkel szociáldemokrata partnere is követel". A kancellár így végül "pozitív mérleggel" vághat bele a választási évbe - írta a Die Welt, utalva arra, hogy az idén öt tartományban lesznek választások.
Ezzel szemben a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Riadó című kommentárjában kiemelte: az osztrák döntés azt mutatja, hogy az idő sürget, és ha nem sikerül az uniós külső határ biztosítása, azaz lezárása mindazok előtt, akik nem háborús övezetből érkeznek, akkor "szakítópróba" vár az EU-ra, és tagállamai kénytelenek lesznek nemzeti szintű intézkedéseket tenni, saját hatáskörben korlátozni a menekültáradatot. Németország számára is ez a "B-terv", akkor is, ha a kancellár ezt nem akarja - írta a FAZ.
A liberális Süddeutsche Zeitung Egyedül Európában című kommentárja szerint az osztrák döntés révén Németország végképp egyedül maradt az EU-ban, és "ellentmondásos helyzet" alakult ki, hiszen a németek azt szeretnék, hogy az EU segítsen nekik, miközben éppen a németeknek kell elhárítaniuk az EU-t fenyegető veszélyt. Angela Merkel számára most "szinte minden azon áll vagy bukik, hogy végre kevesebb menekült érkezzen Nyugat-Európába", viszont ha ezt sikerül elérnie, akkor visszaszerzi mozgásterét és kiharcolhat egy új uniós menekültpolitikát.
