Alábecsülték a globális felmelegedés hatását az óceánokra

A szakemberek műholdas adatok elemzése alapján kimutatták, hogy ez hatás az eddig feltételezettnél majdnem kétszer nagyobb volt 2002 és 2014 között. Ez például azt eredményezheti, hogy jelentősen megnő a heves viharok kockázata.

Az óceánok vize ugyanúgy viselkedik, mint a higanyos hőmérő: amikor a hőmérséklet emelkedik, a folyadék kitágul, és szintje megemelkedik a kicsiny csőben. Mivel az óceánok hasonló módon két kontinens közé vannak zárva, vízszintjük szintén emelkedik, amikor felmelegszenek a növekvő hőmérséklet által.

"Az óceánok mélyebb részein, már egy kicsiny mértékű melegedés is elég ahhoz, hogy jelentős tengerszint-emelkedést idézzen elő" - hangoztatta Roelof Rietbroek, a Bonni Egyetem geodéziai és geoinformációs intézetének kutatója, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány egyik szerzője. "Mostanáig alábecsültük, mennyivel járult hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez az óceánok víztömegének hőmérséklet okozta térfogat-növekedése" - tette hozzá Jürgen Kütsche professzor.

A Bonni Egyetem kutatói a Német Geokutató Központ (GFZ) és az Alfred Wegener Intézet szakembereivel a GRACE műhold által gyűjtött gravitációs mező és a Jason-1 és Jason-2 óceánkutató űrszondák magasságmérői által végzett tengerszintmérések adatai alapján számították ki, mennyit emelkedett a tengerszint 2002 és 2014 között.   

Mostanáig a víz térfogat-növekedéséből adódó tengerszint növekedést évi 0,7-1 milliméterre becsülték a szakemberek. Az új számítások szerint az óceánok vizének térfogat-növekedése évi mintegy 1,4 milliméterrel járult hozzá a tengerszint-növekedéshez. "Ez a különbség nagyjából megfelel a grönlandi jégtáblák olvadásából származó tengerszint-emelkedésnek - mondta Rietbroek.     

A műholdas adatok szerint a legnagyobb mértékű térfogat-növekedésből adódó tengerszint-emelkedést a Fülöp-szigeteknél tapasztalták, évente mintegy 15 millimétert, miközben az Egyesült Államok nyugati partjainál a tengerszint nagyjából változatlan maradt, köszönhetően annak, hogy a térségben nem melegedett az óceán vize.

Az elmúlt évek globális melegrekordjai az emberi tevékenység következményei

Szakemberek új számításai szerint csupán 0,01 százalék az esélye annak, hogy az elmúlt évek globális melegrekordjai az éghajlat természetes változékonyságának következményei.

Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nélkül egyáltalán nem történhetett volna meg, hogy az elmúlt 150 év 15 legmelegebb évéből 13 2000-2014 között következik be.

A Scientific Reports tudományos folyóiratban hétfőn közzétett tanulmány szerzői elemzéseik készítésekor még nem voltak tudatában annak, hogy az amerikai Nemzeti Oceanografiai és Légköri Hivatal (NOAA) múlt szerdán minden idők legmelegebb évének nyilvánította a 2015-ös esztendőt az időjárási mérések alapján. A NOAA adatait hétfőn a Meteorológiai Világszervezet (WMO) is megerősítette, megállapítva, hogy az időjárási feljegyzések kezdete óta a 16 legmelegebb évből 15 a 21. században következett be.

"Az éghajlat természetes változékonysága önmagában nem adhat magyarázatot a globális melegrekordokra, az ember okozta globális felmelegedés azonban igen" - idézte Stefan Rahmstorfot, a tanulmányt készítő potsdami klímakutató intézet professzorát a The Guardian című brit napilap.

Rahmsorf emlékeztetett arra, hogy a melegrekordoknak jelentős hatásai voltak: korábban nem tapasztalt helyi hőhullámokat okoztak világszerte, számos emberéletet követelve és súlyosbítva szárazságot, a bozót- és erdőtüzeket. "Elemzéseink azt mutatják, hogy a szélsőséges meleg kockázata megsokszorozódott, mivel beavatkozunk a Föld éghajlati rendszerébe" - tette hozzá.

Rahmstorf és munkatársai tanulmánya azokon a statisztikai elemzéseken alapul, amelyekben egybevetették a tényleges időjárási megfigyeléseket és az éghajlatrendszer átfogó számítógépes szimulációját. Ez lehetővé tette, hogy a klíma természetes változékonyságát jobban elkülönítsék az ember okozta klímaváltozástól.

2013-ban az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) még azt állapította meg, hogy 95 százaléka a bizonyossága annak, hogy a globális felmelegedés fő oka az ember.