Aggodalmak Magyarország miatt - állásfoglalást szavazott meg az EP

A 315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadott határozat az EP "súlyos aggodalmát" fejezi ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben".  A testület felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.

A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot - amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek - a plenáris ülés elutasította.

Az Európai Parlament (EP) csütörtökön megszavazott állásfoglalása felszólítja az Európai Bizottságot: biztosítsa, hogy Magyarországon a jogalkotás nemcsak az európai jogszabályok betűjével, de azok szellemével, az EU alapértékeivel, a demokratikus szabadságjogokkal is összhangban legyen - emelte ki a strasbourgi szavazás után kiadott nyilatkozatában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője.

"Ez az eljárás a koncepciós perek gyakorlatát idézi. A határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz, és kilátásba helyezi az Európai Unióról szóló Szerződés hetedik cikkének alkalmazását is" - állapították meg a magyar néppárti EP-képviselők, és felhívták a figyelmet: az állásfoglalás kezdeményezői között volt az MSZP két EP-képviselője, Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is.

Az elvakult támadás elvakult reakciót szül - kommentálta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke az Európai Parlamentben csütörtökön elfogadott négypárti állásfoglalást az MTI-nek, hozzátéve: Magyarország annyi tisztelet elvár az unió politikusaitól, mint amennyit mi adunk nekik.

Rétvári Bence az MTI-nek úgy fogalmazott: nem az egész Európai Parlament (EP), hanem csak egy szűk többség ítélte el Magyarországot, a néppárti és konzervatív képviselők kiálltak Magyarország mellett. Hozzátette: az EP-ben nem Magyarországról vitatkoztak, hanem a kialakult sajtóhírekről, például arról, hogy bebörtönzik a hajléktalanokat, betiltják a szerzetesrendeket, és összekeverik az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bírósággal.

A KDNP alelnöke úgy látja, hogy az EP baloldali és liberális frakciói példa nélküli módon rontottak rá egy tagországra. Szerinte Magyarországon bár továbbra is egyértelmű az EU-támogatottsága, de az igaztalan vádak az EU-szkeptikusok és Jobbik-szavazók számát növelik. Sajnálatos az a tendencia - folytatta, - amely a közelmúltban készült közvélemény-kutatásokból is kiolvasható, hogy míg a kormánypártok továbbra is vezetnek, addig egyedül a Jobbik támogatottsága nő, lassan a második legerősebb párttá válik "az európai szocialista és liberális támadássorozatnak köszönhetően".

A kormányzati kommunikációs államtitkár szerint politikailag motivált döntés született csütörtökön Strasbourgban. Kovács Zoltán az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: láthatóan egy olyan döntésről van szó, amely nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy "a kormány éppen jogi eszmecserét folytat az Európai Bizottsággal". Ezzel kapcsolatban idézte Orbán Viktor miniszterelnök reggeli rádióinterjújában elhangzottakat, vagyis azt, hogy megszületett a magyar kormány válaszlevele az Európai Bizottságnak a testület által januárban indított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban, a dokumentumot pedig pénteken küldi el a kabinet.

Kovács Zoltán emlékeztetett, hogy a magyar kormány világossá tette: ha a magyar jogrendszerben történt változások bármelyikéről kiderül és be is bizonyosodik, hogy nincs összhangban az európai joggal, akkor megtalálja a megfelelő megoldási keretet. A kommunikációs államtitkár végül köszönetét fejezte ki azoknak, akik "partnerek egy ésszerű párbeszédben", azoknak pedig külön is, akik kiállnak a kabinet mellett az ügyben.