A Velencei Bizottság bírálja a lengyel helyzetet
Az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete elfogadhatatlannak minősítette az alkotmánybíróság hatékonyságának korlátozását. Mint írták, ez ugyanis megbénítja az annak biztosítására szolgáló mechanizmust, hogy nemzeti szinten is kezelni lehessen az európai és nemzetközi normákkal való esetleges ütközéseket.
A testület az állásfoglalás főbb pontjait ismertető közleményében hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítások nemcsak a jogállamiságot, de a fékek és ellensúlyok csorbítása révén a demokratikus rendszer működését is veszélybe sodorják.
A Velencei Bizottság pénteki plenáris ülésén elfogadott dokumentumában a jogállamiság és a varsói alkotmánybíróság ítéleteinek tiszteletben tartására és végrehajtására szólította fel Lengyelországot. Ezzel arra utalhattak, hogy bár a lengyel alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény sokat vitatott módosítását, a kormány azt közölte, hogy az ítéletet nem teszik közzé a jogi közlönyben, s így az nem is válhat hatályossá.
A Velencei Bizottság szerint ez a példa nélküli lépés tovább mélyítené az alkotmányos válságot Lengyelországban.
A testület a lengyel parlamenti többséget és az ellenzéket is arra sürgette, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a helyzet megoldása érdekében. Kiemelték, hogy a jelenlegi és a korábbi parlamenti többség is tett alkotmányellenes lépéseket.
"A Velencei Bizottság állásfoglalása alapot teremt számunkra, hogy párbeszédet indítsunk Lengyelországgal, amit akkor fogok megtenni, amikor április elején Varsóba látogatok" - mondta Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára.
Szakértők szerint a testület valamelyest finomított a dokumentum nyelvezetén a korábban kiszivárgott állásfoglalás-tervezethez képest.
Az Európai Bizottság nemrégiben arról számolt be, hogy áprilisban megkezdi a Velencei Bizottság állásfoglalásának tanulmányozását, ami megnyithatja az utat a lehetséges uniós szankciók előtt.
A Velencei Bizottság február elején indított vizsgálatot a lengyel alkotmánybírósági törvény módosításáról, mégpedig a lengyel külügyminisztériumnak a reformot ért bírálatok nyomán előterjesztett kérésére.
Az új lengyel parlament - a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) párt képviselőinek többségével - tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.
Lengyel külügyminiszter-helyettes: a Velencei Bizottság véleménye kedvezőtlen Lengyelország számára
A Velencei Bizottság véleménye vitatható, nem kedvez Lengyelországnak, az a lengyel belpolitikai vitában szemben álló felek egyikének érvelését tükrözi - nyilatkozott a testület véleményének közzététele után Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes.
Szymanski tagja volt annak a lengyel küldöttségnek, amely részt vett az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testületének velencei ülésén.
Szymanski szerint a velencei testület "egyfajta túlérzékenységgel közelítette meg" a lengyel alkotmánybírósági reformot. Úgy értékelte: a bizottság "passzív módon megismételte a vita egyik résztvevőjének érvelését", véleményében "a vitában érintett intézmények három hónapja ismert érvei olvashatóak". Szymanski ezzel vélhetően azokra a lengyel alkotmánybírósági véleményekre is utalt, melyek az utóbbi időben megkérdőjelezték a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártnak rá vonatkozó intézkedéseit.
"Attól tartok, hogy a vélemény csak megerősíti az ellenzéket abban a meggyőződésében, hogy az ügyet a nemzetközi, illetve európai intézmények beavatkozásával lehet megoldani" - fogalmazott Szymanski, hozzátéve, hogy eredetileg azt szerette volna elérni, a vélemény mondja ki, hogy az ügy kezeléséhez belpolitikai kompromisszum szükséges. "Kompromisszumra való készség nélkül nem oldjuk meg a helyzetet" - szögezte le Szymanski, felsorolva a PiS által előterjesztett és az ellenzék által elvetett kompromisszumos megoldásokat.
Hasonló módon nyilatkozott a PiS nevében a varsói parlamenti sajtóértekezleten megszólaló Jacek Sasin képviselő, mondván, hogy pártja kész az ellenzékkel együtt kompromisszumos megoldást keresni, mert az alkotmánybíróság körüli vitát csak Lengyelországban lehet megoldani. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a Velencei Bizottság véleményének "szuverén" elemzése szükséges, a kormány "nem lesz ennek foglya". Vezető lengyel politikusok korábban is rámutattak: a szakértői bizottság véleménye nem kötelező erejű.
A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) elnöke, Grzegorz Schetyna péntek délutáni sajtóértekezletén kijelentette, hogy "a Velencei Bizottság támogatja Lengyelországot, támogatja az ellenzéket". A PO képviselői - a bizottsági véleményre hivatkozva - a PiS alkotmánybírósági törvénymódosítását megsemmisítő szerdai alkotmánybírósági ítélet hatályba léptetésére szólították fel a kormányt. A PiS a taláros testület szerdai tárgyalását törvényellenesnek minősítette.
A szintén ellenzéki Nowoczesna (Modern) elnöke, Ryszard Petru úgy vélte: Lengyelországban 1989 óta "nem volt ilyen alkotmányos válság", "a törvényesen megválasztott kormány jogot sért, és mit sem törődik ezzel". Petru utcai tüntetésekre hívott fel. "Valaha a tiltakozásokat azért szervezték, hogy változzon a rendszer. Ma azért van rájuk szükség, hogy megakadályozzuk a változásokat" - jelentette ki.
Az ellenzéki, de jobboldali Kukiz´15 vezetője, Pawel Kukiz fájlalta, hogy a Velencei Bizottság nem vette figyelembe mozgalmának azon kezdeményezését, mely alkotmánymódosítás révén, új alkotmánybíróság megválasztásával oldaná meg a testület körül kialakult patthelyzetet.
A Velencei Bizottság véleményét figyelembe veszi majd az Európai Bizottság, amely a lengyel alkotmánybíróság helyzete miatt januárban előzetes vizsgálatot indított az uniós jogállamisági mechanizmus keretében.
