A vajdasági magyarok támogatják Szerbia integrációját
"A fenti kérdés eldöntésével megszűnik majd az a kettősség is amely - a Kelet és a Nyugat között létezve - a Balkánt és a szerb politikai életet és elitet az Obrenovic-dinasztia óta feszítette. Úgy vélem, hogy a csatlakozási folyamat fontos mérföldkövéről van szó és az uniós tagjelölti státus elnyerésével Szerbia számára megteremtődött a lehetősége annak, hogy egyértelműen elköteleződjön a nyugati értékek és integráció mellett" - tette hozzá Korhecz Tamás.
Az MNT elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az elkövetkező időszakban derül majd ki, mennyire gyorsul fel - ha felgyorsul egyáltalán - ezek után maga a csatlakozási folyamat, és Szerbia mikor hajózik be teljes jogú tagként az EU kikötőjébe.
"A vajdasági magyarok szempontjából a kép nem annyira árnyalt, hanem jóval letisztultabb. Úgy vélem, hogy mi, vajdasági magyarok az utóbbi két évtizedben következetesen Európa-párti magatartást tanúsítottunk, és a vajdasági magyarságnak a meghatározó többsége egyértelműen pozitívan tekint az európai integrációra" - mondta az MNT elnöke. Utalt arra, hogy az utóbbi időben jelentősen visszaesett a szerbiai átlagpolgárok körében - még az ötven százalékot sem éri el - az integrációpártiak száma. Ezzel szemben a vajdasági magyaroknak legalább a 90 százaléka határozottan az uniós integráció híve.
"Véleményem szerint nekünk, vajdasági magyaroknak egyértelműen érdekünk a nyugat-európai értékek mielőbbi meghonosítása Szerbiában. Ez megmaradásunknak és a fejlődésünknek is fontos záloga lehet" - hangsúlyozta Korhecz Tamás.
Szerinte kétségtelenül pozitív változások remélhetők a tagjelöltség elnyerésével, de azért - mások példáján okulva - "el kell kerülnünk a hurráoptimizmust". Egyrészt, mert a csatlakozási folyamat "hosszú és még sok akadállyal szembesülhetünk, másrészt, az EU igencsak érzéketlen a nemzeti kisebbségeknek a problémái és specifikus helyzete, jogai iránt". Ennek a legszomorúbb példája a szlovák "gyakorlatilag nacionalista, magyarellenes nyelvtörvény, amellyel kapcsolatosan bebizonyosodott, hogy az uniót hidegen hagyja a már uniós országokban megjelenő kisebbségi probléma, illetve a kisebbségek elnyomása az uniós országokban".
Végül az MNT elnöke leszögezte: "Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy továbbra is magunknak kell kiharcolnunk jogainkat, tőlünk függ majd, hogy ezeket a jogokat Szerbia tiszteletben tartja-e, mert az unió nem fogja ezeket folyamatosan, következetesen és azon a szinten számon kérni, ahogyan ezt mi szeretnénk".
Hivatalosan is EU-tagjelölt lett Szerbia. Megállapodtak az európai uniós tagországok állam- és kormányfői csütörtök este abban, hogy Szerbia megkapja az EU-tagjelölt ország hivatalos státusát.
Herman Van Rompuy jelezte, hogy ez részben a szerb-koszovói viszony javítására tett közös erőfeszítések eredménye. Egyúttal arra bátorította Belgrádot, hogy tegyen további erőfeszítéseket az uniós tagság politikai és gazdasági kritériumainak teljesítésére. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón úgy vélekedett: a döntés azt is mutatja, hogy az EU még mindig vonzó térség maradt azoknak, akik nem tagjai a közösségnek.
