A V4-ek nagyobb befolyást szerezhettek volna az unióban
A VKI és a Friedrich Ebert Alapítvány által közösen szervezett, a V4 és a magyar, valamint a lengyel uniós elnökség összefüggéseit kutató nemzetközi konferencián Inotai András kifejtette: az euróövezetben több törésvonal alakult ki, az egyik Írország, a mediterrán országok és a "fegyelmezett" tagállamok között figyelhető meg. A közeljövőben törésvonal alakulhat ki Németország és Franciaország között is amiatt, hogy az előbbiben dinamikus a növekedés, az utóbbiban lassúbb _ fűzte hozzá a szakember.
Vladimír Bartovic, a cseh Europeum Intézet kutatója kiemelte: Prágában folyamatosan változik a V4 - Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország együttműködésének - megítélése, általában egyfajta "pragmatikus lelkesedés" a jellemző. Kezdetben Csehszlovákia aktívan támogatta a V4-et, de az ország 1993-as kettéválása után Prága "koloncnak" tekintette az együttműködést. Ez az álláspont azt követően változott meg, hogy a V4 alkalmas tűnt Szlovákia euroatlanti integrációjának támogatására. Szlovákia uniós csatlakozása után a csehek nem látták értelmét a V4-nek, de soros elnökségük rádöbbentette őket: szövetségesekre van szükségük, ha sikerrel helyt akarnak állni, így a V4 jelentősége ismét megnőtt a szemükben - mutatott rá Vladimír Bartovic.
A kutató szerint a visegrádi együttműködés megítélésére az is hatással van, hogy ki irányítja az országot. A jobboldali pártok inkább pragmatikusak, óvatosak, míg a szocialisták lelkesebbek. A V4 a csehek szempontjából kevésbé lényeges, mint a kétoldalú kapcsolataik Szlovákiával és Lengyelországgal - vélekedett. Emlékeztetett: a Magyarország és Szlovákia közötti konfliktusokban Csehország mindig az utóbbi mellé állt, együttműködése Lengyelországgal pedig egyre erősebb. A V4 mindazonáltal az elmúlt 20 évben bebizonyította, tagjai képesek együttműködve megoldást találni a problémáikra – hangoztatta a cseh kutató.
