A tűzszünet betartására összpontosít az EU
RIGA. Ha szükséges, az Európai Unió kész fokozni az Oroszország elleni szankciókat, de jelenleg a tűzszüneti megállapodás betartatása élvez elsőbbséget - jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken az uniós külügyminiszterek tanácskozásán Rigában.
Mogherini úgy foglalt állást, hogy növelni szükséges az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kelet-ukrajnai tűzszüneti megfigyelőinek létszámát. Elmondta, hogy a múlt hónapban megkötött tűzszüneti megállapodás óta valamennyire javult a helyzet, s egyelőre nincs napirenden az ukrajnai válsággal kapcsolatban Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók szigorítása. "Nem oldjuk fel őket addig, amíg valami valóban jó nem történik a helyszínen, másrészről mindig készek vagyunk fokozni a nyomást, ha szükséges" - mondta Mogherini.
Szijjártó Péter az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: a tanácskozáson világossá tette, hogy Magyarország számára továbbra is a békés megoldás az egyetlen elfogadható megoldás. Hozzátette: Magyarország azt reméli és azt várja el, hogy minden fél tartsa magát a minszki megállapodásban foglaltakhoz.
A miniszter beszélt arról is, hogy az EBESZ-nek nagyon fontos szerepe van a kelet-ukrajnai válság rendezésében, ezért Magyarország támogatja a nemzetközi szervezet missziójának megerősítését, a misszió megbízatásának meghosszabbítását. Elmondta, hogy Magyarország nemrég újabb tagokat delegált a misszióba, így már 24 fővel képviselteti magát, ezzel az ötödik legnagyobb kontingenst adja.
José Manuel Garcia Margallo spanyol külügyminiszter Rigában a sajtónak nyilatkozva arról beszélt, hogy a miniszterek nem egységesek a szankciók kérdésében. "Egyes országok a szankciók fenntartása, mások a fokozásuk, megint mások a mérséklésük mellett kardoskodnak" - mondta Margallo.
Linas Linkevicius litván külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a szankciók meghosszabbítása az év végéig "a legkevesebb, amit az EU tehet". "Mindenki az egység mellett van, de tudják, a tétlenségben való egység nem nekem való. Abban kell egységesnek lennünk, hogy teszünk valamit" - jelentette ki újságíróknak nyilatkozva.
Mogherini elutasította fegyverek szállítását az ukrán hadseregnek, amit amerikai képviselők szorgalmaztak előző nap.
John Boehner, az amerikai képviselőház elnöke más republikánus és demokrata törvényhozókkal együtt egy csütörtökön nyilvánosságra hozott levélben az ukrán hadseregnek történő fegyverszállítások, beleértve a halált okozó védelmi fegyverrendszerek szállításának gyors engedélyezését sürgette Barack Obama amerikai elnöknél.
Az amerikai kongresszus mindkét háza egyhangúlag hagyta jóvá tavaly azt a törvényt, amely felhatalmazza az elnököt a fegyverszállításra, de Obama még nem döntött a kérdésben. Az elnök az európai vezetőkkel lefolytatott videokonferencián kedden ugyanakkor értésre adta, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok orosz támogatása miatt nemcsak a gazdasági szankciók szigorításának, de a fegyverszállítás elrendelésének lehetőségét is mérlegeli.
Mogherini szerint az Európai Unió fegyverek szállítása nélkül is "eleget tesz" az ukrajnai válság megoldása érdekében. Az uniós diplomácia vezetője azt hangsúlyozta, hogy a múlt hónapban Minszkben kötött egyezmény végrehajtása "az az út, amelyen haladni kell".
Határozottan ellenezte a fegyverek szállítását Angela Merkel is. A német kancellár véleménye szerint az csak olajat öntene a tűzre.
Nagy-Britannia jelezte, hogy a halált nem okozó hadfelszerelés szállításának politikáját folytatja, London pénteken további 850 ezer fontot (1,29 millió euró) hagyott jóvá elsősegély-nyújtó felszerelésre, védősisakokra, távcsövekre és más hasonló eszközökre. "A célunk megerősíteni az ukrán fegyveres erők védelmi képességeit" - mondta Michael Fallon védelmi miniszter.
Amerikai külügyi vezető Kijevben: még nincs döntés fegyverszállításról
Washingtonban még nincs döntést arról, hogy az Egyesült Államok szállít-e Ukrajnának halált okozó fegyvereket - jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva Antony Blinken amerikai külügyminiszter-helyettes pénteken Kijevben tartott sajtótájékoztatóján.
A külügyi vezető közölte, hogy az Egyesült Államok már mintegy 120 millió dollárt adott segítségként Ukrajna védelmi képességeinek növelésére. "Vizsgáljuk egyéb kiegészítő intézkedések meghozatalát, de döntés még nem született" - tette hozzá Blinken. Szavai szerint van még keret további segítségnyújtásra, jelenleg ez a kérdés az amerikai kongresszus döntésére vár.
Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok az elmúlt egy év alatt komoly segítséget nyújtott Ukrajnának védelmi rendszere megerősítéséhez. "Segítünk az oroszbarát fegyveresek agressziója elleni védekezésben. Ez a segítségnyújtás radarok, éjjellátók és egyéb eszközök formájában valósul meg. Ugyanakkor folyamatosan keressük a választ arra, hogy hogyan segíthetnénk még Ukrajnának megvédenie önmagát, de erről döntés még nem született" - fejtette ki az amerikai külügyi tisztségviselő.
Blinken szerint jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet az a legfontosabb testület, amely ellenőrizni tudja a tűzszünetet és a nehézfegyverek ütközőzónából való kivonását. Nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy ebben részt vegyen az ENSZ vagy az Európai Unió. Kifejtette: jelen pillanatban arra kell összpontosítani a figyelmet, hogy az EBESZ ukrajnai megfigyelői missziója képes legyen követni a minszki megállapodások teljesülését. "Vizsgáljuk, van-e módja annak, hogy ebbe az ENSZ vagy az EU valamilyen formába bekapcsolódjon" - tette hozzá.
Petro Porosenko ukrán elnök a múlt hónap közepén vetette fel, hogy ENSZ-felhatalmazással európai uniós rendőri misszió felügyelje a kelet-ukrajnai tűszüneti megállapodás betartását. Az EBESZ-ben ugyanis - lévén összeurópai szervezet - ott van Oroszország is. Az uniós rendőri missziónak azonban nem lennének orosz tagjai. "Oroszország mint agresszor nem vehet részt békefenntartásban Ukrajna területén" - szögezte le Porosenko.
Szijjártó Péter az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: a tanácskozáson világossá tette, hogy Magyarország számára továbbra is a békés megoldás az egyetlen elfogadható megoldás. Hozzátette: Magyarország azt reméli és azt várja el, hogy minden fél tartsa magát a minszki megállapodásban foglaltakhoz.
A miniszter beszélt arról is, hogy az EBESZ-nek nagyon fontos szerepe van a kelet-ukrajnai válság rendezésében, ezért Magyarország támogatja a nemzetközi szervezet missziójának megerősítését, a misszió megbízatásának meghosszabbítását. Elmondta, hogy Magyarország nemrég újabb tagokat delegált a misszióba, így már 24 fővel képviselteti magát, ezzel az ötödik legnagyobb kontingenst adja.
José Manuel Garcia Margallo spanyol külügyminiszter Rigában a sajtónak nyilatkozva arról beszélt, hogy a miniszterek nem egységesek a szankciók kérdésében. "Egyes országok a szankciók fenntartása, mások a fokozásuk, megint mások a mérséklésük mellett kardoskodnak" - mondta Margallo.
Linas Linkevicius litván külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a szankciók meghosszabbítása az év végéig "a legkevesebb, amit az EU tehet". "Mindenki az egység mellett van, de tudják, a tétlenségben való egység nem nekem való. Abban kell egységesnek lennünk, hogy teszünk valamit" - jelentette ki újságíróknak nyilatkozva.
Mogherini elutasította fegyverek szállítását az ukrán hadseregnek, amit amerikai képviselők szorgalmaztak előző nap.
John Boehner, az amerikai képviselőház elnöke más republikánus és demokrata törvényhozókkal együtt egy csütörtökön nyilvánosságra hozott levélben az ukrán hadseregnek történő fegyverszállítások, beleértve a halált okozó védelmi fegyverrendszerek szállításának gyors engedélyezését sürgette Barack Obama amerikai elnöknél.
Az amerikai kongresszus mindkét háza egyhangúlag hagyta jóvá tavaly azt a törvényt, amely felhatalmazza az elnököt a fegyverszállításra, de Obama még nem döntött a kérdésben. Az elnök az európai vezetőkkel lefolytatott videokonferencián kedden ugyanakkor értésre adta, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok orosz támogatása miatt nemcsak a gazdasági szankciók szigorításának, de a fegyverszállítás elrendelésének lehetőségét is mérlegeli.
Mogherini szerint az Európai Unió fegyverek szállítása nélkül is "eleget tesz" az ukrajnai válság megoldása érdekében. Az uniós diplomácia vezetője azt hangsúlyozta, hogy a múlt hónapban Minszkben kötött egyezmény végrehajtása "az az út, amelyen haladni kell".
Határozottan ellenezte a fegyverek szállítását Angela Merkel is. A német kancellár véleménye szerint az csak olajat öntene a tűzre.
Nagy-Britannia jelezte, hogy a halált nem okozó hadfelszerelés szállításának politikáját folytatja, London pénteken további 850 ezer fontot (1,29 millió euró) hagyott jóvá elsősegély-nyújtó felszerelésre, védősisakokra, távcsövekre és más hasonló eszközökre. "A célunk megerősíteni az ukrán fegyveres erők védelmi képességeit" - mondta Michael Fallon védelmi miniszter.
Amerikai külügyi vezető Kijevben: még nincs döntés fegyverszállításról
Washingtonban még nincs döntést arról, hogy az Egyesült Államok szállít-e Ukrajnának halált okozó fegyvereket - jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva Antony Blinken amerikai külügyminiszter-helyettes pénteken Kijevben tartott sajtótájékoztatóján.
A külügyi vezető közölte, hogy az Egyesült Államok már mintegy 120 millió dollárt adott segítségként Ukrajna védelmi képességeinek növelésére. "Vizsgáljuk egyéb kiegészítő intézkedések meghozatalát, de döntés még nem született" - tette hozzá Blinken. Szavai szerint van még keret további segítségnyújtásra, jelenleg ez a kérdés az amerikai kongresszus döntésére vár.
Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok az elmúlt egy év alatt komoly segítséget nyújtott Ukrajnának védelmi rendszere megerősítéséhez. "Segítünk az oroszbarát fegyveresek agressziója elleni védekezésben. Ez a segítségnyújtás radarok, éjjellátók és egyéb eszközök formájában valósul meg. Ugyanakkor folyamatosan keressük a választ arra, hogy hogyan segíthetnénk még Ukrajnának megvédenie önmagát, de erről döntés még nem született" - fejtette ki az amerikai külügyi tisztségviselő.
Blinken szerint jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet az a legfontosabb testület, amely ellenőrizni tudja a tűzszünetet és a nehézfegyverek ütközőzónából való kivonását. Nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy ebben részt vegyen az ENSZ vagy az Európai Unió. Kifejtette: jelen pillanatban arra kell összpontosítani a figyelmet, hogy az EBESZ ukrajnai megfigyelői missziója képes legyen követni a minszki megállapodások teljesülését. "Vizsgáljuk, van-e módja annak, hogy ebbe az ENSZ vagy az EU valamilyen formába bekapcsolódjon" - tette hozzá.
Petro Porosenko ukrán elnök a múlt hónap közepén vetette fel, hogy ENSZ-felhatalmazással európai uniós rendőri misszió felügyelje a kelet-ukrajnai tűszüneti megállapodás betartását. Az EBESZ-ben ugyanis - lévén összeurópai szervezet - ott van Oroszország is. Az uniós rendőri missziónak azonban nem lennének orosz tagjai. "Oroszország mint agresszor nem vehet részt békefenntartásban Ukrajna területén" - szögezte le Porosenko.
Forrás
MTI
