A nyugat-balkáni országok a határok lezárására készülnek

Milo Djukanovic montenegrói kormányfő hétfőn egy londoni konferencián beszélt arról a sajtónak, hogy országa kénytelen lenne lezárni a határokat - ha azt a régió országai is megteszik - annak érdekében, hogy megvédjék Montenegrót a migránsáradattól.   

A migránsválság egyelőre elkerülte a kis, nyugat-balkáni országot, ám Milo Djukanovic attól tart, hogy ha Macedónia lezárja Görögországgal közös határát, akkor a közel-keleti bevándorlók Albánián és Montenegrón keresztül találnának új útvonalat. "Ha a migránsválság következményeivel küzdő európai országok lezárják a határokat, akkor mi mást tehetne egy olyan ország, mint Montenegró" - fogalmazott a kormányfő az ország közszolgálati televíziójának (RTCG) beszámolója szerint.   

Nemcsak Montenegró, hanem Bosznia-Hercegovina is attól tart, hogy a migránsok új útvonalán találhatja magát. Mivel a balkáni útvonalon fekvő országok - elsősorban Macedónia, Szerbia és Horvátország - egyre szigorúbban szűrik a Közel-Keletről érkezőket, nem kizárható, hogy újabb útvonalak jelennek meg.

A Nezavisne Novine című boszniai lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva kedden azt írta, hogy a hatóságok már dolgoznak azoknak az objektumoknak az előkészítésén, ahol el lehetne helyezni a Boszniába érkezőket. A lap információi szerint azonban csupán kevés, mindössze 1300 migráns elszállásolására van lehetőség a bugojnói, semizovaci, szarajevói, Banja Luka-i és kalinoviki barakkokban, valamint további 500-700 ember kaphatna helyet ideiglenes sátortáborokban.   

Bosznia-Hercegovina irányába a migránsválság kezdete óta csupán néhány ember indult el, a hegyek és a folyók ugyanis nagyon nehézzé teszik a haladást.

Görögország tiltakozik a Bécsben tartandó nyugat-balkáni konferencia ellen

Görögország tiltakozik a Bécsben szerdán tartandó nyugat-balkáni konferencia ellen, mert az ország nem kapott meghívót a találkozóra, amelynek témája a migrációs válság lehetséges megoldásai lesznek.

A görög külügyminisztérium szerint "egyoldalú és egyáltalán nem barátságos", hogy Görögország nélkül akarnak döntést hozni olyan kérdésről, amely az országot és a határait érinti. A tiltakozásról szóló jegyzéket a bécsi görög nagykövet kedden nyújtotta át az osztrák külügyminisztériumban.

Görögország szerint Macedónia Ausztria "felbujtására" zárta le a Görögországgal közös határát az afgán migránsok előtt, és csak irakiakat és szíriaiakat enged át. A migrációs ügyekért felelős miniszterhelyettes azt mondta: néhány órával a brüsszeli megegyezést követően megváltoztatták a megállapodás szerinti beléptetési rendet. A megállapodás értelmében az iraki, a szíriai és az afgán menekültek előtt nyitva tartották volna a határokat - jelentette ki.

A szerdára tervezett megbeszélést Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter és Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter hívta össze, hogy a balkáni migrációs útvonal érintett országaival tárgyaljanak. Az osztrák fővárosba várják Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Koszovó, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia külügyi és belügyi tárcavezetőit. Az egyeztetésen részt vesz Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter is.

A pénteken életbe lépett osztrák intézkedés szerint a továbbutazókkal együtt naponta legfeljebb 3200 migráns léphet be Ausztria területére, és a déli határnál legfeljebb 80 menedékkérelem nyújtható be.

A stájerországi rendőrség közlése szerint hétfőn Spielfeldnél 600 menekült érkezett, köztük 27-en nyújtottak be menedékkérelmet, vasárnap 800-an jöttek és közülük 18-an akartak Ausztriában maradni.

Uniós vezetők aggodalmukat fejezték ki a nyugat-balkáni fejlemények miatt

Vezető uniós politikusok aggodalmuknak adtak hangot kedden amiatt, hogy az úgynevezett nyugat-balkáni migrációs útvonalon humanitárius válság alakulhat ki.

"Aggodalommal töltenek el a balkáni útvonalon tapasztalható fejlemények, valamint a humanitárius válság lehetősége bizonyos országokban, különösen Görögországban" - írta közös közleményében Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja és Klaas Dijkhoff, az unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia menekültügyekben illetékes államtitkára.

"Felszólítjuk az útvonal mentén fekvő országok mindegyikét, hogy készítsenek elő vészhelyzeti intézkedési terveket annak érdekében, hogy képesek legyenek eleget tenni a humanitárius szükségleteknek" - írták a dokumentumban, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság is megteszi a szükséges lépéseket.

Avramopulosz és Dijkhoff emellett hangsúlyozták, hogy minden érintett országnak kötelessége tiszteletben tartani az európai szabályokat és figyelembe venni, hogy lépései milyen következményekkel lesznek a szomszédos államokra. Mint írták: közös európai megoldásra van szükség a menekültválság kezeléséhez.

frissítve 17:24